Tóth Pál (MSZP)
TÓTH PÁL, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Tisztelt Ház! Bizottságunk megtárgyalta ezt a két, napirenden szereplő előterjesztést, és meghallgatván az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő szakértőjének és képviselőjének a kiegészítő és magyarázó észrevételeit és tájékoztatását, egyhangúlag támogatta az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény tizenegyedik jegyzőkönyvének megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot, valamint a kilencedik kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. Ebbe az egyhangúságba beleértem természetesen a bizottságban helyet foglaló igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaimat is.Ezzel, tisztelt Ház, a bizottsági állásfoglalás kifejtését akár be is fejezhetném, de ha megengedik, bizottsági előadóként néhány rövid észrevételt tennék e két, megítélésem szerint nagyon fontos, jogrendszerünket és jogállamiságunkat érintő előterjesztéssel kapcsolatban.Tisztelt Ház! Talán nem árt, ha felhívom a figyelmet arra - bár nem gondolom, hogy feltétlenül szükség van rá -, hogy itt most egy olyan parlamenti vitáról van szó képletesen szólva, amikor már részes állam vagyunk, és így ebben a minőségünkben vehetünk részt az emberi jogi egyezmény korszerűsítésében. Tehát mondhatnám:
1994-ben már más minőségben tárgyaljuk ezeket az előterjesztéseket, mint ahogy évekkel ezelőtt tettük, az emberi jogi egyezmény elfogadásának és megerősítésének idején. Azt is látni kell, hogy Magyarország a maga szuverenitásának bizonyos értelemben az önkorlátozását teszi most meg, amikor például dönt a tizenegyedik jegyzőkönyv megerősítéséről, annyiban, hogy automatikussá teszi az egyéni panaszt. Úgy értékeljük azonban, hogy ez a szuverenitásunkat érintő önkorlátozás a jogállamiság megszilárdításának és az emberi szabadságok garanciáinak fontos és elhagyhatatlan módja.Kedves Képviselőtársaim! Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy nincs már tennivalónk ezen a téren, tehát a jogharmonizációnak ezen a területén. Szeretném ugyanis emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy
1992-ben, az emberi jogi egyezmény megerősítését indítványozó országgyűlési határozat megtárgyalása során Mészáros István és Szent-Iványi István igen tisztelt képviselőtársaim egy módosító indítványt nyújtottak be, amiben szorgalmazták, hogy az egyezménynek a magyar jogrendszerhez történő komplett harmonizációja - amely akkor vagy 12 törvényt érintett volna, és kiterjedt az egész szabálysértési eljárásra, illetve annak reformjára - történjen meg 1992. december 31-ével.Itt jegyezném meg, hogy a szabálysértési eljárás reformjára is született egy terminus, és e terminusként 1994. december 31-ét jelölte meg vagy említette. Hogy pillanatnyilag hol tartunk: szerintem ott tartunk, hogy ezt a terminust nem tudtuk tartani, de a 12 - akkoriban 12 -törvénynek a mondott újraszabályozásából jelentős hányadot sikerült a jogalkotónak ledolgoznia.Úgy gondolom, hogy két illúzióval mindenesetre szakítani kell ezeknek a jogharmonizációs törvényeknek a kapcsán; egyrészt azzal, hogy például a fenntartással kapcsolatos jogharmonizáció rövid úton aligha rendezhető. Elegendő utalni azokra a problémákra, amelyek az összes szabálysértéssel kapcsolatos bírósági felülvizsgálat megteremtése körül nyilvánvalóan mutatkoznak. Ettől függetlenül úgy gondolom, jogos a kérdés, hogy az a fenntartás, amit Magyarország 1992-ben tett - a megerősítő okmány letétbe helyezése idején -, meddig tartható fenn. Mert ha jól értelmezem a dolgokat, akkor ma a magyar állampolgár nem fordulhat Strasbourghoz ezekben a szabálysértési ügyekben.A másik, ami ennél sokkal fontosabb: 1992-ben lehettek illúzióink, hogy az egyéni emberi jogok védelmével kiteljesíthető, megszilárdítható a demokrácia.(16.20)Ámde elegendő, ha környezetünkben körülnézünk, szertenézünk, és látjuk, hogy az egyéni emberi jogok mellett legalább ugyanilyen fontosak a kollektív emberi jogok is. Az Európa Parlamentnek van egy 1201. számú ajánlása, amit azonban a miniszterek tanácsa nem fogadott el, de majdnem jegyzőkönyvvé vált, és ez a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól vagy - hogy egészen pontos legyek - a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szól. Kollektív jogokról nem volt szó benne, csak implicite volt benne. Az 1993-as kihirdetési vitában az akkori külügyi bizottság előadója szorgalmazta ennek a kérdésnek a megoldását, és én úgy gondolom, ha már ilyen kérdésekkel foglalkozunk, világossá kell tegyem - mindenesetre ez a meggyőződésem -, hogy ez a dolog az időszerűségét sajnos ma sem veszítette el.Tisztelt Ház! Annak idején a magyar Országgyűlés ezeket az emberi jogi előterjesztéseket 100 százalékos támogatottsággal fogadta el, akadt olykor egy-egy tartózkodás. Azt hiszem, most sem lesz ez másként. Az emberi jogi bizottság előadójaként a tisztelt Háznak elfogadásra, megerősítésre és kihirdetésre ajánlom a most napirenden szereplő két előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.