Rusznák Miklós (KDNP)

1994. december 21.

RUSZNÁK MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr.Igen tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kivételes eljárásban megvitatta a hegyközségi szervezetekről szóló T/200. számon beterjesztett törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat.Mielőtt a bizottságban lezajlott vitákról érdemben szólnék, néhány általános dolgot engedjenek meg, hogy tisztelt Képviselőtársaim elé tárjak.A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat abból indul ki, hogy igazán fontos gazdasági érdek az úgynevezett minőségi bortermeléshez, a borvidékek, illetve bortermőhelyek termeléséhez fűződik, ezzel összefüggésben az eredetvédelemhez.A törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a törvény hatálya alá tartozó településeken, ha annak közigazgatási területén legalább ötven hektár árutermő szőlőültetvény van és azok az ingatlanok legkevesebb tíz termelő használatában vannak. Ha egy vagy több településen a hegyközség megalakításának az előző feltételei nincsenek meg, az egymáshoz legközelebb fekvő szőlőterületekkel rendelkező települések termelőinek közös hegyközséget kell kialakítaniuk.A törvénytervezet mintegy 430 településre, borvidéki településekre és bortermőhelyi vidékekre alkot szabályt, törvényt.A hegyközségi rendszer hármas tagozódású: hegyközség, hegyközségi tanács és országos szinten a hegyközségek nemzeti tanácsa. Nagyon fontos hangsúlyozni és kiemelni, hogy a törvénytervezet szerint a hegyközségi szervezetek önkormányzati alapon működő köztestületek, amelyek kötelező tagsággal járnak és a testületek megfelelő hatáskörrel vannak felruházva.Szeretném a figyelmet ráirányítani arra, hogy a törvény alapján e köztestületek nem kifejezetten érdekvédelmi szervezetek, hanem a bor hírnevének a helyreállítása a cél. Ezzel összefüggésben a minőség és az eredet alapján védi a terméket a törvény, természetesen a termelők érdekében.A bizottság a törvényjavaslat elfogadását támogatja, a módosító javaslatokról pedig az ajánlás szerint foglalt állást. Az ajánlás első fejezete a mezőgazdasági bizottság módosító javaslatait és az általa támogatott módosító javaslatokat, második fejezete pedig a mezőgazdasági bizottság által nem támogatott módosító javaslatokat tartalmazza.Szerepelnek még a visszavont módosító indítványok felsorolt pontjai, de ezeket az ajánlás teljes részletességgel már nem tartalmazza. Hiszen ezek egy részét a képviselőtársak vissza is vonták.Mindenféleképpen meg kell említenem azon képviselők nevét, akik módosító javaslataikkal és munkájukkal jobbították ezen törvényjavaslatot. Ezek a képviselők a következők: az MSZP részéről Karakas János, dr. Várnai László, az SZDSZ részéről dr. Bálint György és dr. Puha Sándor, a kisgazdapárt részéről dr. Győriványi Sándor, dr. K. Csontos Miklós, Nemes Miklós, az MDF részéről dr. Farkas Gabriella, dr. Sepsey Tamás, a KDNP részéről Rusznák Miklós, a Fidesz részéről Balsay István, Kósa Lajos, Sümeghy Csaba és Glattfelder Béla.Ezen képviselők több mint száz módosító indítványt nyújtottak be, és ezen belül mintegy negyven bizottsági módosító indítvány keletkezett. Ezek közül csak néhányat próbálok kiemelni. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a bizottság a törvény koncepcionális megváltoztatását, az erre irányuló módosító javaslatokat nem fogadta el. Ezek főként a kisgazdapárt módosító javaslatai voltak. Ők a gyümölcs-termőhelyi településekre is ki akarták terjeszteni a törvény hatályát, továbbá a felvásárló-szervezetek ne legyenek a hegyközség tagjai, valamint hogy ne legyen kötelező a hegyközségi tagság.A Fidesz módosító javaslatai közül két tételt említek meg. Az egyik: a hegyközség jogosult működési területén egységnyi területen a termelhető szőlő, must mennyiségének meghatározása, valamint a hegyközség kötelező tagja kell hogy legyen az a felvásárló, aki legalább két tonna szőlőt, illetve tizenöt hektoliter bort vásárol.Az SZDSZ részéről Puha Sándor felvetette: az agrárkamarának fizetendő tagdíj összege az adott időszakra a hegyközségnek fizetett tagdíj összegével csökkenthető.A bizottság nem azért nem támogatta, mert nem értett vele egyet, hanem azért nem, mert ezen törvény keretében nem módosítható ez. A kamarai törvényt kell majd ennek irányában módosítani.Ki kell emelnem azt az előkészítő bizottságot, amely kezdettől fogva szívén viselte ennek a törvénynek a születését, gondozását és a törvénymódosító javaslatok befogadását. Az előkészítő bizottság néhány módosító javaslatát, indítványát fontosnak tartom, hogy kiemeljem. Az 56. § (1) bekezdés szerint - a javaslat alapján - a hegyközségi szervezetek megalakításával járó költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Az eredeti előterjesztés visszatérítendő támogatásról szólt. A jelenlegi időszakban a szőlőtermelés általában veszteséges és - támogatás nélkül - veszélybe kerülhet ennek a törvénynek a végrehajtása.(17.10)Második pontként kiemelendő: több hegyközség akkor alapítható az eredeti törvénytervezet szerint, ha ezer hektár helyett ötszáz hektár árutermő szőlőültetvény tartozik hozzá, és területileg összefüggő egységet alkot.A törvény a megalakulást jobban megalapozza azzal, hogy időrendben 1995. december 31. a felső szint megalakulásának végső dátuma, és időpontban széthúzza egy-egy szintnek a megalakulását.Az előkészítő bizottságban vita folyt a műveletlenül hagyott ültetvények sorsáról. A törvény egyértelműen fogalmaz, és végső soron megfelelő határidő biztosításával felszólítja a tulajdonost a szükséges talaj- és növényvédelmi munkára. Ha a felszólítás eredménytelen, a tulajdonos költségére elvégezteti a szükséges munkálatokat, vagy gondoskodik az ültetvény műveléséről, a termék szüreteléséről, értékesítéséről, és a befolyt összeget a költségek levonása után a tulajdonosnak kifizeti, vagy különbözet megtérítésére kötelezheti.Ezen kívül számtalan módosító javaslat érkezett még be a bizottsághoz, amelyek jobbító szándékkal részben vagy egészben be lettek építve a törvénybe. Úgy érzem, a bizottság a hatpárti konszenzuson nyugvó törvénytervezetet tisztességgel, becsülettel ajánlhatja a tisztelt képviselőtestületnek. A mezőgazdasági bizottság egyhangú szavazással támogatta vagy elvetette a módosító indítványokat az előterjesztő FM képviselőjének teljes egyetértésével.Végső soron föl szeretném hívni a törvényhozás egy pontjára a figyelmet a következőképpen: A hegyközségekről szóló törvényjavaslat nem ad megoldást arra, hogy miként lehet végrehajtani a hegyközség azon határozatát, amellyel az valamely tagját pénzbírság megfizetésére kötelezi. Az ilyen határozat ellen a tagnak joga van keresettel a bírósághoz fordulni. Ilyen esetben a bírósági eljárás jogerős befejezését követően, ha marad a pénzfizetési kötelezettség, a bírósági ítélet lesz a végrehajtó okirat. Ha viszont a tag a hegyközségi határozatot nem támadja meg, az jogerőssé válik, de nem olyan okirat, amely végrehajtható lenne. Az államigazgatási eljárás szabályai szerint nincs helye végrehajtásnak, mert nem közigazgatási ügyben, hanem a szervezet belső normáinak megszegése miatt önkormányzati jogkörben eljárva hozta a határozatot a hegyközség. Bírósági végrehajtás pedig azért nem lehetséges, mert annak csak olyan okirat tekintetében van helye, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal látott el. Ilyen körülmények között a hegyközségnek nincs más lehetősége, hogy érvényt szerezzen a határozatnak, mint fizetési meghagyásra irányuló eljárást kezdeményez, ami perré alakulhat, ha a tag ellentmond, és hosszas bírói eljárás eredményeként, majd az azt követő végrehajtási eljárás révén juthat hozzá a pénzhez a hegyközség. Az sem kétséges, hogy indokolatlan ilyen további laufot adni a kötelezettnek, miután a határozat ellen nem élt keresetindítás jogával.A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság végrehajtási záradékkal lásson el olyan okiratokat, amelyek ellen már nincs további jogorvoslati lehetőség, és más végrehajtás, államigazgatási adóhatály alá nem tartoznak. Ilyen például a munkáltató által hozott és a munkáltatót kötelező határozat, a települési önkormányzat jegyzőjének bizonyos ügyekben hozott határozatai, az Orvosi és az Ügyvédi Kamarák fegyelmi ügyben hozott határozatai és így

tovább.Miután az utóbb említett két testület határozatai tekintetében lehetőség van a bírósági végrehajtásra, indokolt lenne ezt más köztestületek esetében is lehetővé tenni. Egyrészt, mert köztestületről lévén szó, törvény biztosítja az ilyen jellegű határozatok ellen jogorvoslat lehetőségét, másrészt kívánatos volna elkerülni azt, hogy a határozatnak csak a fentebb vázolt nehézkes és lényegében ismételt procedúrával lehessen érvényt szerezni. Jóllehet a különböző okiratoknak bírósági végrehajtási záradékkal való ellátása kivételes intézmény, mégis, ha bármely munkáltató határozata esetén lehetővé teszi a törvény a munka törvénykönyvében foglalt garanciális szabályokra való tekintettel - legalább annyira indokolt lenne megtenni a köztestületek, így a hegyközség határozatai tekintetében is.A bizottság véleményét akként foglalom össze, hogy kérem a képviselőket, az Országgyűlést, a bizottság ajánlása alapján fogadják el a hegyközségi törvényjavaslatot, mert azt hiszem, ez olyan konszenzuson alapul, ami - amint miniszter úr is említette -, karácsonyi ajándék is lehet mindnyájunknak, akik ezt a törvényt várták.Köszönöm szépen. (Taps.)