Bálint György (SZDSZ)
DR. BÁLINT GYÖRGY, az SZDSZ vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akár centenáriumot is ünnepelhetnénk, mert az első magyar hegyközségi törvényt
1894-ben, XII. törvény néven alapították, alkották meg az elődeink.Ez a törvény 55 éven keresztül jól, eredményesen szolgálta a magyar szőlő- és borgazdaság ügyét, majd 1949-ben - 45 évvel ezelőtt - megszüntették, visszavonták, felfüggesztették a törvénynek a működését, és föloszlatták a hegyközségeket. Ez bizony nagyon rossz hatással volt a magyar szőlő- és bortermelésre, mert különben is a makro- és mikroökonómiai körülmények nem nagyon kedveztek a szőlőtermelésnek, elsősorban pedig a bor minőségi termelésének.Nyilvánvaló, hogy a bor egy olyan agrártermék, amelynek elsősorban a minőségi paraméterei döntik el a piaci értékét, és sajnos, a gyakori birtokviszony-változások, valamint a közgazdasági körülmények alakulása is elsősorban arra serkentette a termelőket, hogy minél több bort termeljenek, és kisebb jelentőséget szenteljenek a bor minőségének. Éppen ezért erősödött az utóbbi években a szőlő- és bortermelőknek az az igénye, hogy szülessék meg egy olyan jogszabály, amelynek a magyar bor kissé megtépázott tekintélyét sikerül majd helyreállítania. Ezért örültünk nagyon annak a lehetőségnek, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott hegyközségi törvényjavaslat vitái során kialakíthattuk azt a törvényjavaslatot, amely ma önök elé került, és remélem, hogy elfogadásra is kerül majd.Ennek a minőségi orientációnak van néhány pillére, amelyet érdemes talán felsorolni, elmondani, merthogy ezek nagyon jellemzőek a magyar szőlő- és borgazdaságra. Az, hogy nekünk azokat a fajtákat kell előtérbe helyezni és előnyben részesíteni, amelyek a világpiacon jól eladhatók, és amelyhez a hegyközségek sok segítséget tudnak nyújtani; hogy meg lehet határozni azokat a művelésmódokat, azokat a növényvédelmi eljárásokat, amelyek a leggazdaságosabban, leghatékonyabban és a környezet legkisebb szennyezése mellett szolgálják a szőlőtermesztés ügyét; hogy a hegyközségek meghatározhatják a szüret optimális időpontját annak érdekében, hogy a legjobb minőségű szőlőt, mustot, bort lehessen betakarítani; hogy szolgáltatásokkal és szaktanácsadással állnak a termelőknek a rendelkezésére; hogy megműveltetik azokat a szőlőket, amelyek sajnos évről évre nagyobb számban találhatók meg a borvidékeinken, amelyeket a tulajdonosaik nem művelnek meg kellő alapossággal, vagy egyáltalán nem, és védik - minden piaci eszközzel is - a termelőknek az érdekeit.A szőlőtermelők nagyon népes tábora bizalommal várja ezt a törvényt, és azt várja tőle, hogy a magyar bornak a tekintélye gyorsan emelkedni fog, és úrrá tudunk lenni azokon a piaci nehézségeken, amelyekkel az előbbi tíz-tizenöt esztendőben sokszor csak részben tudtunk megbirkózni.(17.20)Úgy gondolom, hogy nem feltétlenül lesz diadalmenet a hegyközségek megalkotása, mert ez bizonyos kötelezettségekkel is jár a hegyközségek tagságára vonatkozóan, hiszen tagdíjat kell fizetniük. Most, amikor egyelőre a bor jövedelemtermelő képessége nem túlságosan nagy, ez újabb terheket ró, rak a termelők vállára, akik azonban - amennyire a magyar szőlő- és bortermelő társadalmat ismerem - szívesen vállalják ezeket a kötelezettségeket és nehézségeket annak érdekében, hogy felvirágozzék a magyar szőlő- és bortermelés, hogy hálásak lehessenek annak az Országgyűlésnek, amely újra megalkotta a hegyközségi törvényt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)