Glattfelder Béla (Fidesz)

1994. december 21.

GLATTFELDER BÉLA, a Fidesz vezérszónoka: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Többen felhívták a figyelmemet a frakcióból, hogy ha igazán népszerű kívánok lenni, akkor beszéljek röviden. Ezért nem fogom hosszasan ecsetelni e törvény jelentőségét, hiszen a gazdasági jelentőségét többen elmondták, és mindannyian tudjuk, hogy a magyar állampolgárok, amikor a nemzeti büszkeség dagasztja a mellüket, akkor mindig büszkék a magyar borra is. Ez a törvény szolgálja többek között azt a célt, hogy a magyar bor visszaszerezze régi hírnevét.Éppen ezért csupán olyan kérdésekről szeretnék beszélni, amelyekben szerintem nem volt teljes egyetértés, és amelyekben szerintem további gondolatok megfontolására lenne szükség. Azért bátorkodom ezt megtenni, mert maga a miniszter úr expozéjában jelezte, hogy olyan törvénymódosítások lesznek még a későbbiekben

- például az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény-

ben -, amelyek majd érintik ezt a kérdéskört.Nagyon örültünk annak, hogy több módosító javaslatunkat elfogadták, és nagyon örültünk annak, hogy több módosító javaslatunkat a bizottság átdolgozta, és ebben a formában kerülnek majd elfogadásra. Azonban vannak olyan módosító javaslataink, amelyek végül is nem kapták meg a bizottságban a szükséges támogatást. Ezekből emelnék ki hármat. Szerintem ezeknek a módosító javaslatoknak a lényege az volt, hogy azokban a kérdésekben, amelyek igazából nem tartoztak a törvény legfontosabb kérdései közé - tehát a koncepcionális kérdéseket nem érintették -, egy kidolgozottabb törvény szülessen.Ugyanis megítélésünk szerint ez a törvény meglehetősen kidolgozatlan. Például az egyesülés és a szétválás kérdésében lett volna lehetőség szerintünk arra, hogy egy jobb szöveget fogadjunk el. Arról van szó, hogy ez a törvény csak abban az esetben engedi meg bizonyos hegyközségek egyesülését, hogyha azok a települések egyesülnek, amelyeken ezek a hegyközségek működnek. Ilyen módon például a badacsonyi Szent György-hegyen több hegyközség fog alakulni, ugyanis ez a hegy - bár teljesen nyilvánvalóan egy termőterületet alkot - több önkormányzat területén fekszik, következésképpen ezen - mint mondottam - több hegyközség fog alakulni. Az érintettek különböző fórumokon kifejtették, hogy ők szeretnének, pont annak érdekében, hogy a badacsonyi borvidék minőség- és eredetvédelmét összehangolhassák - és különösen ennek a kiemelt körzetnek a minőség- és eredetvédelmét összehangolhassák -, ezen a területen egységes hegyközséget alkotni. Sajnos erre a törvényjavaslat nem ad lehetőséget. Mi nyújtottunk be olyan módosító javaslatot, amelyik ezt elősegítette volna. Azonban arra való hivatkozással, hogy az ezzel összefüggő kérdéseknek a szabályozása több ponton érintette volna a törvényjavaslat egészét - és ezért részletesebb módosító javaslatokra is szükség lett volna -, ez végül is nem lett elfogadva.Annak érdekében, hogy részletesebben szabályozzuk a hegyközségi védőár kivetésének a lehetőségét, szintén nyújtottunk be módosító javaslatokat. Ezek részben arra vonatkoztak, hogy azokban a hegyközségekben, ahol a megtermelt szőlő és bor túlnyomó többségét egy felvásárlónak értékesítik, ott ezt a bizonyos hegyközségi védőárat - vagy más néven az úgynevezett minimálárat - csak ennek a hegyközségi felvásárlónak az egyetértésével lehessen megállapítani. Ennek a javaslatnak a célja az volt, hogy tulajdonképpen a hegyközség ne működhessék olyan áralakító szövetségként, amelyik szerintem az adott esetben, a saját érdekeivel szemben tönkreteszi a saját fölvásárlóját, és az eredeti céltól eltérően nem a minőség- és eredetvédelemre helyezi a hangsúlyt - hiszen ha

csupán ez lenne az adott védőár megállapításának a

célja, akkor azt nyilvánvalóan maga a felvásárló is támogatná -, hanem bizonyos áralkuknak az eszközéül használják föl a hegyközséget.A másik erre vonatkozó javaslatunk azt célozta, hogy ne lehessen bizonyos termékekre - borászati termékekre - megállapítani védőárat. Ilyennek gondoltuk mi például azt a szőlő- és bormennyiséget, amely szőlőt és bort nem borászati termék előállítására, hanem például üdítőital gyártására használnak, vagy amely lepárlásra kerül, tehát a szeszipar használja föl. Ugyanis ezek a termékek nyilvánvalóan nem borként kerülnek a piacra, ilyen módon a bor minőség- és eredetvédelmi kérdését nem érinti ezeknek a forgalmazása. Következésképpen ezekkel szemben a minőség- és eredetvédelemnek ez az eszköze szerintünk nem feltétlenül szükségesen alkalmazandó.A harmadik kérdéskör, amit a miniszter úr külön kiemelt, a terméktanácsoknak a kérdése. Mi egyetértünk azzal, hogy ebben a törvényben ne írjuk elő, hogy a hegyközségek nemzeti tanácsa terméktanácsként elismerhető, hiszen a hegyközségi nemzeti tanácsnak a törvényben leírt formája, felépítése élesen ellentétben áll a terméktanácsokat meghatározó agrárpiaci rendtartási törvényben előírt feltételekkel. Ezeket nem kívánom külön fölsorolni, csupán utalnék arra, hogy például a rendtartási törvény előírja azt, hogy a terméktanácsban jelen kell lennie a fogyasztók képviselőjének. Ezt például ez a törvény egyáltalán nem biztosította volna - és lehetne sorolni még ezeket a problémákat. Éppen ezért mi arra nyújtottunk be módosító javaslatot, hogy az Országgyűlés kérje föl a kormányt, hogy a kormány terjesszen elő egy törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a hegyközségek nemzeti tanácsa elismerhető legyen terméktanácsként.(18.00)Ennek a célja az lenne, hogy azok a szőlőtermesztők, akiknek a pénztárcáját elég jelentős módon - hogyan mondjam - veszélyezteti ez a törvény, hiszen kötelező tagdíjat kell fizetniük mind a terméktanácsban, ha tagként belépnek, mind a hegyközségben, azoknak lehetőségük legyen arra, hogy csupán egy helyre kelljen tagdíjat fizetniük. A törvényjavaslatnak ez a módosítása azt is célozza - amit én rendkívül fontosnak tartok -, hogy a különböző kötelező tagsággal létrejövő szervezetek burjánzásának végre gátat vessünk, hiszen egyre újabb és újabb igények fogalmazódnak meg olyan szervezetek részéről, amelyek a saját munkájuk alapján nem képesek maguknak tagokat toborozni, hogy kötelező tagsággal alakuljanak meg, mert ilyen módon tudják saját maguknak a tagdíjbevételeket biztosítani.Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az elmondottakkal összefüggésben szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslatot támogatjuk, elfogadjuk, de kérjük, ha lehetséges, ezeket a módosító javaslatokat támogassák. Amennyiben most támogatni nem tudják, akkor a most fölvetett problémákat, illetve a módosító javaslatainkban megfogalmazott problémákat gondolják majd át és más törvények módosításánál ezeknek a törvénybe foglalására keressenek lehetőséget, hiszen ezek a módosító javaslatok a hegyközségek ügyét és általában a magyar mezőgazdaság ügyét előmozdítják. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)