Mádi László (Fidesz)

1994. december 21.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Az első módosító indítványom kapcsán elmondott indokokat a korábbiakban már részleteztem. Mindössze azt az igényemet vagy azt az elképzelésemet szeretném még leszögezni: remélem, hogy az 1995. év folyamán lehetőség nyílik az élőmunka-terhek csökkentésére és a munkaadói járulék csökkentésére is. Ha nem 1995-ben, akkor a későbbiek folyamán, hiszen korábban, amikor nőtt a munkanélküliség, és nőtt az ellátásban részesülők száma, akkor ez a bizonyos járulékteher rugalmasan ment fölfelé, de most, amikor csökken a kiadás, akkor lefelé bizony eléggé ragadós ez a százalékpontos járulékteher, s nem akar lefelé mozdulni olyan ütemben, amilyen ütemben az igények szerintem ezt indokolnák.A második indítványom váltotta ki a nagyobb vitát a foglalkoztatási bizottságban. Ez azt célozza meg, hogy a beterjesztett módosítás, amely átalányösszegben határozta meg a költségvetési intézményekben dolgozók után fizetett szolidaritási járulék mértékét, maradjon el.Az átalányösszeg meghatározása szerintem több ok miatt is problémát jelent. Az egyik ok nyilvánvalóan a költségvetési törvény átláthatósága, a képviselői munkához kapcsolódóan a végrehajtó hatalom ellenőrzése, hiszen hogyan tudjuk mi megítélni az egyes fejezetek, az egyes intézmények tényleges kiadásait és bevételeit, ha azoknak a kiadásai nem ott jelennek meg a költségvetési fejezeten belül, hanem átalányösszegben egy teljesen máshol lévő helyen.A másik ok, hogy a foglalkoztatási törvényen belül

- méghozzá egy szakaszon belül - van egy belső ellentmondás ezzel a módosító indítvánnyal, hiszen az (1) bekezdés kimondja, hogy a munkaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból származó bruttó kereset 4,2 százalékát - egyébként általam javasoltan csak 3,3 százalékát - köteles munkaadói járulékként fizetni, míg a (2) bekezdés kimondja, hogy egyébként pedig a költségvetési szervek munkavállalóinak keresete után a költségvetés átalányösszegben fizet.(10.50)Az 1. § általános rendelkezés. Oda munkaadóként a költségvetési intézmények is beletartoznak, hiszen nincsen odatéve, hogy kivéve a költségvetési szervek intézményeit. Azt gondolom, a törvényen belül sikerül most egy olyan ellentmondást beleplántálni, ami nem szerencsés, a precíz törvényalkotói munka szempontjából pedig kifejezetten nem üti meg a kívánt mértéket.Miért pont ennyi ez az átalányösszeg? Erről tételes kimutatást sem a minisztérium, sem pedig a kormány részéről nem kaptunk. Mindezek miatt ez az átalányösszeg egy illuzórikus pénzösszeg. Van egy olyan sejtésem, hogy ez némileg hasraütésszerűen lett megállapítva. Nem tudom, a tavalyi vagy az idei évben ez az átalányösszeg pontosan hogyan alakult a tényleges kiadási tételekhez képest. Azt gondolom, az idén nem egy költségvetési fegyelem, hogy ilyen átalányösszeget határozunk meg tényleges számítási javaslatok és bizonyított tételek nélkül, és ennek a korrigálása nem történik meg. Akkor itt érvényesül egy olyan jellegzetesség, hogy a nem költségvetési szervek egyébként 4,2 százalék munkavállalói járulékot fizetnek a munkavállalók után, egyéb költségvetési szervek pedig az átalányösszegnek megfelelően visszabontva, majd kijön valamennyi százalékos összeg, de az valószínűleg nem annyi, amennyit a törvény előír, hanem vagy több, vagy kevesebb. Azt gondolom, ilyen különbségtétel semmilyen körülmények közepette nem jöhet létre egy versenysemleges, szektorsemleges szabályozás esetén, ahol a magán- és az állami szférát hasonló jogszabályi normativitással szabályozom.Legfontosabb kifogásom ezzel a szabályozással kapcsolatban pedig az, hogy az átalányösszeg - egyébként szerintem a korábbi parlamenti ciklusban ellenzéki képviselőtársaim, akik a kormánypárti padsorokban ülnek, egyetértettek azzal, hogy ez nem szerencsés megoldás - bebetonozza ezt a nem szerencsés megoldást a foglalkoztatási törvénybe. Hiszen ezzel nem egy évre határozom meg a költségvetési intézmények járulékösszegeit, hanem egy hosszabb távú, olyan általános foglalkoztatási törvényben, amit nem biztos, hogy jövőre módosítani fogunk, és nem biztos, hogy a későbbiek folyamán módosítani fogunk. Ezzel egy általános szabályt határozunk meg akkor, amikor valójában a '95-ös költségvetéssel párhuzamosan ez - a beterjesztők által is elmondottan - csak a '95-ös évre lenne terv szerint beütemezve.Azt gondolom, ez mindenképpen egy rossz szabályozás. Sem jogilag, sem pénzügyileg, sem a versenysemlegesség szempontjából nem fogadható el ez a szabályozás. Éppen ezért nyújtottam be azt a módosító indítványt, amely ezt a megoldást száműzné ebből a jogszabályból. Szerintem fizessenek annyit a költségvetési intézmények, amennyi dolgozójuk van, és amennyi a foglalkoztatási törvényben meghatározott általános járulék alapján nekik járna. Semmilyen átalányösszegbe, semmilyen kivételezett, tisztázatlan eljárásba parlamenti képviselőként azt hiszem, nem egyezhetünk bele. Ezért kérném tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat is, amennyiben szakmai lelkiismeretük és jogalkotói érzékük ezzel egyetért - remélem, ezzel egyetért -, támogassák módosító javaslataimat. Köszönöm szépen.