Kósáné Dr. Kovács Magda (MSZP)
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni képviselőtársaim segítségét ahhoz, hogy a foglalkoztatási törvényt január 1-jei hatállyal módosítani tudjuk. Szeretném megköszönni a részletes vitában elhangzott észrevételeket és azt az önmérsékletet, amelyet a bizottsági előadók, illetve képviselőtársaim a részletes vitában tanúsítottak. Ez engem is önmérsékletre késztet, kényszerít, ezért nagyon röviden szeretnék válaszolni az általános, illetve a részletes vitában elhangzottakra.Először magáról az előterjesztésről:Köszönöm képviselőtársaimnak azt a megértését, amellyel elfogadták, hogy a benyújtott törvénymódosítás, a benyújtott törvény nem azonos a foglalkoztatási törvény átfogó módosításával, még annak tervezett 1. §-ával sem. Azt hiszem, Surján elnök úr fogalmazott nagyon pontosan az általános vitában, aki azt mondta, hogy a foglalkoztatási törvény vitája során tulajdonképpen a költségvetési vita folytatódik, legfeljebb az a különbség, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a foglalkoztatási törvényt nem a költségvetési törvénybe cikkelyezve, hanem önálló törvény formájában módosítjuk.Örülök, hogy az általános vitában felszólalók megerősítették a foglalkoztatási bizottság előtt már megtárgyalt koncepciót, amelynek valóra váltása a következő év teendője lesz. Köszönöm, hogy azt is elmondták, hogy ezen az előterjesztésen nem lehet számon kérni az átfogó módosítás valóra váltását. Ez az előterjesztés nem azonos az 1994. áprilisban beterjesztett és akkor csak részében elfogadott előterjesztéssel sem - erre Tóth Tihamér képviselőtársam utalt -, bár a két javaslat egy-két pontjában van érintkezés. A történet természetesen nem a színjáték harmadik felvonásánál kezdődik, bár a happy end akkor szokott bekövetkezni, ha van. Azt az indítványt ugyanis, amelyre Tóth Tihamér képviselőtársam utalt, a rövid idejű munkavégzést lehetővé tevő, a munkanélküli-járadék felfüggesztését indítványozó javaslatot eredetileg Nagy Attila képviselőtársam körvonalazta, és halála után - iránta érzett kegyeletből és kötelességből - a szocialista párt képviselőcsoportja nyújtotta be. Azt hiszem, most a zárszóban indokolt Nagy Attila emléke előtt is meghajtani a fejünket.Tisztelt Ház! A javaslatot megtárgyalta az Érdekegyeztető Tanács. A változtatás módjával, a változtatás tartalmával általában egyetértett. Az Érdekegyeztető Tanács természetesen elvárja az előterjesztőtől, hogy máskor korábban terjessze javaslatát az ÉT elé. Ezt a kifogást a munkaügyi tárca tudomásul vette. A munkaadók két kérdésben fogalmaztak meg ellenvéleményt. Ellenvéleményüket a foglalkoztatási bizottság is megtárgyalta, és nem támogatta. Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy módosító indítványokkal törekedtek ennek a rövid törvénynek a jobbítására. Az indítványokat nem szeretném sorba venni. Engedjék meg, hogy három olyan kérdéskörre utaljak, amely elvi kérdés és a tárca álláspontjának ismertetését igényli. Két képviselőtársam is vitatta a 4,2 százalékos munkaadói járulékot, azt a nagyságrendet, amelyben az Érdekegyeztető Tanács megállapodott. Győriványi Sándor képviselőtársam emelni kívánta a járulékot, Mádi László pedig csökkenteni. Ez is mutatja, hogy a kérdésről igen nehéz konszenzust létrehozni. Arra kérem a Házat, hogy az Érdekegyeztető Tanács álláspontját támogassa. A második kérdéskör, amelyről most is szó esett Mádi László és Filló Pál felszólalásában, az a kérdés, hogy a kormány átalányfizetési kötelezettsége vajon költségvetési támogatás-e vagy munkaadói járulék, és ennek a munkaadói járuléknak a fizetése hogy történjék.(11.00)Azt hiszem, az elvi kérdésben nincs közöttünk vita. A költségvetés, a kormány nem támogatja a Szolidaritási Alapot, hanem munkaadói kötelezettségének tesz eleget. Az Érdekegyeztető Tanácsban erre az évre és csak erre az évre, 1995-re az a megállapodás született, hogy a költségvetés átalányt fizessen be, és az átalány nagyságában is megállapodott a kormány a szociális partnerekkel. Ezért arra kérem Mádi Lászlót, hogy ne tekintse az ez évi megállapodást valamiféle törvényi bebetonozásnak. A foglalkoztatási törvényben nincs módunk arra, hogy éves hatályú megállapodást emeljünk törvényi szintre, de természetesen a kormány kötelességének tartja, hogy a foglalkoztatási törvény jövő évi tervezett módosítása során e kérdésre visszatérjen, ahogy ezt Filló Pál mondta. Úgy érzem, ebben az ügyben szintén nagyon pontosan fogalmazott Surján elnök úr a foglalkoztatási bizottság ülésén, aki azt az igényét fejezte ki - és a bizottság ezzel egyetértett -, hogy az átalány összege nem szakadhat el attól az összegtől, amelyet a járulékkulcs alapján az adott intézményi bértömegből ki lehetne számítani. Végül a harmadik kérdéskör: indokolt-e, hogy a munkanélküli, aki munkanélküli-ellátást kap, munkaviszonyt létesíthessen - erre a problémára a részletes vitában Győriványi Sándor képviselőtársam visszatért. Én arra kérem képviselőtársaimat, gondoljanak bele ennek a helyzetnek az ellentmondásos voltába: valaki munkanélküli, és azért, mert munkanélküli, mert nincs munkaviszonya, ellátást kap; és az a munkanélküli, aki a munkaviszonyának a hiányáért ellátásban részesül, a jelenlegi törvényi szabályozással munkaviszonyt létesíthet, és ebben a munkaviszonyban a minimális bér határáig keresethez juthat. A helyzet nemcsak elvileg és erkölcsileg problematikus, hanem azért is, mert ez a munkaviszony további járadékra teszi jogosulttá a munkanélkülit. Tehát miközben valaki munkanélküli-ellátást kap, azalatt munkaviszonyával újabb munkanélküli-ellátásra szerezhet jogosultságot. Tessenek eldönteni, hogy fenntartható-e ez a helyzet! A kormánynak az az álláspontja, hogy nem. Ugyanakkor természetesen nem kívánjuk kizárni, hogy a munkanélküliek kiegészítő jövedelemhez juthassanak, ezért választottuk azt a megoldást, hogy megbízásos jogviszony keretében juthassanak kiegészítő jövedelemhez. Ezt a megbízásos jogviszonyt azonban természetesen nem a munkaügyi központnak kell közvetítenie, legfeljebb azt a kötelezettséget írhatjuk elő, hogy a munkanélkülinek a megbízásos jogviszony keretében történő munkavállalását a munkaügyi központnak be kell jelentenie. Végül: több pontosító indítvány érkezett a javaslathoz; ezek egy része félreértésen alapul, másokat a kormány is indokoltnak tart, és ezért elfogadásra javasolja. Házszabályi kötelezettségemnek eleget téve szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni arról, hogy a kormány a következő módosító javaslatok elfogadását támogatja:Elfogadásra javasolja a kormány a Faragó Péter és Veér Miklós MSZP-s országgyűlési képviselők által benyújtott T/370/7. számú módosító javaslatot.Támogatásra javasoljuk a Paszternák László és Filló Pál MSZP-s országgyűlési képviselők által benyújtott T/370/8. szám alatti módosító javaslatot, amely megfelel az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodásnak, és ezt a megállapodást emeli a törvénybe. Végül a pontosító javaslatok közül elfogadásra javasoljuk a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság által
- dr. Győriványi Sándor, független kisgazdapárti ország-gyűlési képviselő T/370/4/4. számú módosító javaslatához - benyújtott T/370/10. számú kapcsolódó módosító javaslatot. Még egyszer köszönetet mondok képviselőtársaimnak a közreműködésért, és azt kérem, hogy ez év december 27-én döntsenek a módosító indítványokról, és kérem, hogy fogadják el az 1991. évi IV. törvény módosítására tett javaslatunkat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)