Békesi László (MSZP)
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! A költségvetési törvényjavaslatról folytatott vita keretében eddig már két alkalommal nyílott lehetőségem arra, hogy kifejtsem a kormány álláspontját és válaszoljak a benyújtott módosító indítványokra. Ezért most kizárólag azokra a módosító indítványokra szeretnék röviden reagálni, amelyeket a részletes vita második szakaszában nyújtottak be képviselőtársaim, és amelyek pontosító jellegűek, illetve a már jóváhagyott fejezeti főösszegeken belül javasolnak átcsoportosításokat végrehajtani.Összesen a vitának ebben a szakaszában 70 módosító indítványt nyújtottak be képviselőtársaim, amelyek 211 ponton érintik a konkrét törvényjavaslatot. A 70 módosító indítványból a kormány 59-et elfogadásra ajánl. Ez összesen 104 ponton módosítja a benyújtott törvényjavaslat egyes szabályait, illetve előirányzatait. Megkísérelem öt csoportba összefoglalni azokat a módosító indítványokat, amelyeket a kormány a parlament számára elfogadásra ajánl.Az első csoportba azok a módosító indítványok tartoznak, amelyek a törvény normaszövegét, illetve a kapcsolódó törvényeket érintik. Közülük néhányat, amelyek tipikusak, szeretnék kiemelni.Az első ilyen: a közvélemény is, a gazdaság szereplői is, a lakosság is, az érdekegyeztető partnerek is egyaránt megfogalmazzák azt a jogos igényt, hogy a kormány tegyen hatékony intézkedéseket a korrupció, az eltitkolt jövedelmek, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Ezt a célt szolgálja a feladatteljesítés feltételeinek jobb megteremtését alátámasztó indítvány, amely az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség személyi juttatásainak előirányzatait 10, illetve 15 százalékkal teszi meghaladhatóvá bizonyos feltételek teljesítése esetén. Ezeket a teljesítményhez igazodó feltételeket a közeljövőben ki kell dolgozni. A javaslat tehát lényegében lehetőséget ad arra, hogy érdekeltté tegyük ezeknek a szervezeteknek a dolgozóit a még eredményesebb munkában, a feketegazdasággal, a korrupcióval, az adócsalással szemben. Ezért támogatjuk a módosító indítványt.A második ilyen témakör. Több beadvány érkezett a társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolatának rendezését szolgáló eredeti javaslat módosítására. Ezek közül a társadalombiztosítási önkormányzatokkal és az Érdekegyeztető Tanáccsal is konzultálva azt támogatjuk, amelyik a forgóalapról való leválasztást a jövő év közepéig, június végéig halasztja. A másik módosítás lényegében a jelenlegi szabályozást fejleszti tovább. Azt ugyanis, hogy a költségvetési forgóalap igénybevétele esetén a társadalombiztosítási alapok ne fektessenek be, ne vásároljanak értékpapírokat. Ennek az oka nyilvánvaló: miközben a központi költségvetés a forgóalapot csak jelentős kamatáldozattal tudja pótolni, aközben a tb-alapok az innen igénybe vett pénzt ne fektessék be valamilyen, hasznot hozó vállalkozásba.A harmadik tétel: tekintve, hogy a központi költségvetésnek a Nemzeti Bankról szóló törvény 82. §-ában meghatározott hitelek érvényes kamatlábát konkretizálnia kell, ezért Gaál Gyula képviselő úr 283. számon benyújtott indítványát elfogadásra ajánljuk, amely a kamatlábat 8,2 százalékban javasolja meghatározni.A második nagy csoportot a fejezeten belüli átcsoportosítások jelentik. A módosítások egy kivétellel a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetét érintik. Közülük jó néhányat ajánl a kormány elfogadásra. Az első ilyen: az egyházak közvetlen támogatására a jövő évi költségvetés 3,7 milliárd forintot javasol felhasználni. A keretösszeg felhasználásának jogcímeit a költségvetési törvény állapítja meg, az egyes jogcímeken belül az egyházakra történő felosztásról országgyűlési határozat döntene. Ezt a javaslatot az emberi jogi bizottság készítette el. A javaslatot az egyházi vezetőkkel előzetesen egyeztették, ezért ezt támogatjuk.Ugyancsak az egyházak támogatását érinti Csépe Béla képviselő úr indítványa, amely a 380 millió forint összegű és az elmúlt évekhez viszonyítva 260 millió forint többlettámogatást tartalmazó, egyházi személyek nyugellátásának járulékfedezetét osztja fel az egyházi személyek járulékfedezete és az egyházi nyugdíjalapok fedezete megnevezésű kiemelt előirányzatokra. Az indítványt támogatjuk.Jelentős Pál Béla képviselő úr indítványa is, amelynek az a lényege, hogy a munkahelyi és területi művelődésügyi intézmények támogatása nem az alapok támogatásán keresztül, hanem a társadalmi szervezetek közé sorolt Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete önigazgató szakmai szervezetének működési támogatásával jut el a címzett intézményekhez.Ezenkívül a fejezeten belül további három átcsoportosítást is elfogadásra ajánlunk. Az egyik alapján nőhet a felsőoktatási sport támogatásának előirányzata. A másik a HIV nemzetközi ifjúsági tábor finanszírozását a címzett támogatási körbe sorolja. Végül a harmadik indítvány a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kiadásait érinti. A javaslat ötmillió forinttal emeli a Közlekedési Múzeum intézményi beruházási előirányzatát.A harmadik nagy témacsoport az Állami Számvevőszék jelentése alapján elfogadásra ajánlott indítványokat tartalmazza. A számvevőszék jelentése számos javaslatot ajánl, ezekhez a javaslatokhoz képviselőtársaim több esetben csatlakoztak.Elfogadásra a következő indítványokat ajánljuk:Az Állami Vagyonügynökség kiadásai is jelenjenek meg a törvény normaszövegében, ajánlja a számvevőszék. A költségvetési törvényjavaslat kiadásokat és bevételeket tartalmazó melléklete tehát ezzel összhangban legyen. Eszerint az Állami Vagyonügynökség működési költségvetési előirányzata '95-ben 1,5 milliárd forint. Így az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által működtetett, állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások, valamint az ÁVÜ működési költségvetésének fedezete együtt fog megjelenni a törvény normaszö-
vegében.(11.40)A második tétel: a számvevőszék szükségesnek tartotta a központi költségvetési szervek ingatlan-elidegenítésre és -hasznosításra vonatkozó szabályainak szigorítását. Figyelemmel e terület átalakulására, jövőbeli céljainkkal összhangban egyetértünk a javaslattal, ezért a szabályok szigorítását ajánljuk. A szigorítás lényege: megszűnik az intézményi hatáskörben történő elidegenítés lehetősége, lényeges esetekben a pénzügyminiszter hozzájárulása is szükséges lesz az elidegenítéshez vagy a hasznosításhoz.A harmadik téma: a számvevőszéki vizsgálat jelentése alapján ajánljuk, hogy a költségvetési törvény 7. számú mellékletében az egyes elkülönített Állami Pénzalapok bevételi és kiadási előirányzatait az Országgyűlés a költségvetési törvény keretében hagyja jóvá. Ezek az előirányzatok teljes összhangban vannak a T/251. számon benyújtott állami pénzalapok törvénymódosításaival. Ezek hatálybalépése azonban csak a következő év első negyedévében várható. A későbbi hatálybalépés miatt az Útalap előirányzataiban kiesések keletkeznének 1995-ben. Konkrétan arról van szó, hogy a költségvetési törvényben január elsejétől figyelembevételre került az Útalap-hozzájárulás felemelt összege, amely az üzemanyagoknál 9 forint 50 fillér literenként, a propán-butángáz esetében 12 forint 50 fillér kilogrammonként.Az Útalap-hozzájárulás díjainak január 1-jei bevezetése, a javasolt mértékek elfogadtatása tehát a költségvetési törvényben elkerülhetetlen. Ha erre nem kerülne sor, abban az esetben a kieső Útalap-bevételeket a hozzájárulás további 15-20 százalékos emelésével lenne csak lehetőség pótolni. Ebben az esetben az áremelés mértéke ilyen nagyságrenddel lenne nagyobb.Negyedik téma: az Állami Számvevőszék jogos igényének megfelelően ajánljuk az államháztartási törvény 42. § (1) bekezdését kiegészíteni Gaál Gyula képviselő úr 275. számon benyújtott módosító indítványának elfogadásával. Ennek értelmében a kezességvállalásról szóló megállapodást az aláírást követő nyolc napon belül a számvevőszéknek meg kell küldeni.Ötödik téma: arról a módosító indítványról is szólnom kell, amely a központi költségvetési szervek értékpapír-vásárlási lehetőségeit javasolja megszüntetni. Ennek az intézkedésnek a szükségességét az Állami Számvevőszék jelentése is szorgalmazza. Az intézkedés javítaná a költségvetés finanszírozásának feltételeit is. Gondot az okozhat, hogy a központi költségvetési szervek a tervezés során már számoltak ilyen befektetésekből származó bevételekkel. Megoldásnak azt látjuk, hogy a kieső kamatbevételt nagyrészt a Nemzeti Bank által fizetett betéti kamatok kompenzálhatják.A negyedik nagy témacsoportot a kormány jövőbeli feladataira vonatkozó javaslatok alkotják. Közülük is szeretnék néhányat kiemelni. A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásával kapcsolatban elfogadjuk azt a módosítást, hogy jövőre ez a támogatás a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettsége nélkül, tehát automatikusan teljesülő kiadás legyen. Ugyanakkor azonban szükséges, hogy a mozgáskorlátozottak támogatási rendszerét vizsgáljuk felül, a jogosultsági feltételeket szigorítsuk, méghozzá az év elején, hogy az erre a célra előirányzott összegek elégségesek legyenek az 1995-ös költségvetés keretei között.Ha a szabályozás módosítására nem kerül sor, azzal a veszéllyel jár az automatikus hozzáférési lehetőség, hogy akár több milliárd forinttal is túllépheti ez a jogcím a jövőre tervezett előirányzatokat.A második nagy téma: a kormány döntött a jövő évi energiaár-emelés mértékéről. Ehhez kapcsolódva előterjesztette az energiaár-emeléshez ellentételezési ajánlatát is. Az ellentételezésnél az volt az alapelv, hogy az energiaár-emelésből származó és a központi költségvetés többletbevételeit képező forrásokat, összesen kilencmilliárd forintot, teljes egészében a legrászorultabb lakossági rétegek, illetve a legfontosabb költségvetési intézmények kompenzálására fordítjuk.A támogatásban részesülő csoportok a következők: a hatvan éven felüli nyugdíjasok, akiknek a nyugellátása nem haladja meg a havi 12 ezer forintot; a három- és többgyermekes, családi pótlékban részesülő személyek, valamint a gyermeküket egyedül nevelő és a gyermekük után családi pótlékban részesülő személyek, jövedelemkorlátozás nélkül; azok a tartósan munkanélküli személyek, akik a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülnek; a munkanélküli-járadékban részesülők közül azok a személyek, akiknek az ellátása nem haladja meg a tízezer forintot; végül a I. és a II. kategóriájú rokkantnyugdíjasok, valamint a rokkantsági járulékban részesülők, amennyiben ellátásuk mértéke nem haladja meg a havi 12 ezer forintot, életkoruktól függetlenül.A kompenzáció mértéke egységesen minden támogatásban részesülő csoport részére havi 600 forint, hat hónapon keresztül.Ezen túl a települési önkormányzatok saját mérlegelési jogkörükben 500 millió forintot fordíthatnak a lakásfenntartási támogatásra szánt eredeti előirányzaton túl az előzőekben felsorolt, de onnan kimaradó, elsősorban az arra legrászorultabb, aktív korú lakossági rétegek energiaár-emelésének ellentételezésére.Az áremeléshez kapcsolódó lakossági kompenzációra vonatkozó javaslatot az Érdekegyeztető Tanács kompromisszumosan elfogadta. Az energiaár-emelésből származó költségvetési többletbevételből az egészségügy, a szociális ellátás, a köz- és felsőoktatás, valamint a kultúra területén működő intézmények részére részleges ellentételezésre nyílik lehetőség.Megértjük az érdekképviseleti szervek aggodalmát, de sajnos közösen be kell látnunk, hogy az erre a célra rendelkezésre álló hárommilliárd forint nem teríthető szélesebb körben, hiszen akkor érdemi hatást a kompenzáció nem válthatna ki.Itt kell jeleznem a tisztelt Háznak, hogy a kormány az Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerekkel megállapodott abban, hogy a jövő év harmadik negyedévében ismét áttekinti az energiaár-emelésből származó költségvetési bevételi többletek tényleges alakulását, és ha lehetőség van, ennek kapcsán megvizsgálja a kompenzáció esetleges további bővítésének lehetőségeit is.Kormányzati feladat, hogy a közalkalmazottak központi bérpolitikai kerete, amely 16,4 milliárd forint, a költségvetési törvényben meghatározott feltételek alapján felosztásra kerüljön, az előirányzott módosítások megtörténjenek, a finanszírozás pedig folyamatos legyen. E feladat végrehajtásához az érintett intézmények hatékony együttműködésére is szükség van, miután a bérpolitikai keret felosztását tételes felmérés fogja megelőzni.Közismert a tisztelt Ház előtt, hogy a családi pótlék jelenleg alanyi jogon jár a gyermekes családoknak. A megváltozott jövedelmi viszonyok alapján szükség van arra, hogy a családi pótlék folyósításában is érvényesüljön a jövőben a rászorultság elve. Ezért a kormánynak a jövő évben meg kell vizsgálnia, hogy a családipótlék-rendszer milyen alapokon működhet hatékonyabban és igazságosabban.Végezetül kormányzati feladat a gazdasági kamarák elhelyezési igényeinek felmérése, illetve - amennyire lehet - kielégítése. Itt a felajánlásra kerülő ingatlanok jegyzékét, a használati díj mértékét és az ezzel összefüggő részletes szabályokat a kormánynak kell majd meghatároznia.A módosító indítványok ötödik csoportja az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő javaslatokat tartalmazza. Közülük is szeretnék néhányra részletesen kitérni.Szabó György képviselő úr a 132. számon beterjesztett indítványában az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási feltételeinek bővítését javasolja. Ennek az a lényege, hogy az egészségügyi gép- és műszerbeszerzést - akár céltámogatásból, akár hitelből finanszírozzák - tervező önkormányzatok korlátozás nélkül jelentkezhessenek kiegészítő állami támogatásért.Az indítványról teljes joggal nagy vita folyt, hiszen ezáltal megnyílik a kapu a nagy, különösen a megyei önkormányzatok előtt ehhez a támogatáshoz. Így a rendelkezésre álló keret esetleg gyorsan kimerülhet. Végül is a kormány a javaslat elfogadását támogatja, mert látja, hogy a megyei önkormányzatok is kerülhetnek szükséghelyzetbe.Ugyanakkor szükségesnek tartom felhívni a figyelmet, hogy az érintett önkormányzatoknak megfelelő önmérsékletet kell tanúsítaniuk költségvetésük összeállításakor, ellenkező esetben a rendelkezésre álló támogatás elaprózása elkerülhetetlen lesz.Dr. Kóródi Mária és Keller László képviselők a 292. számú indítványukban az illetékbevételek megyei önkormányzatok közötti elosztását kívánják megváltoztatni.(11.50)Az indítvány lényege, hogy eddig a megyéket egyenlően megillető 70 százalékos összeg a jövőben váljon ketté, az egyik feléből részesedjenek azonos összeggel, a másik feléből lakosságarányosan a megyei önkormányzatok.Ez a javaslat is sok vitát váltott ki. Végül is elfogadásra ajánljuk a tisztelt Háznak azért, hogy a nagyobb megyék forrásai jobban igazodjanak nyilvánvalóan szélesebb feladataikhoz.Fontosnak tartjuk az önkormányzatokat érintő,
dr. Benkő András 278. szám alatt benyújtott módosító javaslatát is. Ez a forrásbővítést biztosító normaszöveg változtatásával lehetővé teszi, hogy a szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából származó bevételek 50 százalékát az előző évek gyakorlatának megfelelően továbbra is megkapják az érintett önkormányzatok.A 46. számú módosító javaslatot Kertész István és Veres János képviselőtársaim nyújtották be. Ennek támogatása biztosítja, hogy a decemberi önkormányzati választások nyomán megalakuló új képviselőtestületek 30 nappal hosszabb határidőt kapjanak költségvetésük előterjesztési kötelezettségének teljesítéséhez. A 214. számú, a költségvetési bizottság által benyújtott módosító javaslat nyomán lehetővé fog válni, hogy a köztisztviselői törvény bevezetéséhez szükséges támogatáshoz a központi költségvetési szervekkel azonos feltételek szerint jussanak hozzá az önkormányzatok.Végezetül még egy módosító indítványról ebben a körben. Az önkormányzati színházak központi támogatása a '94-es évhez képest 200 millió forinttal nő, közel 2,6 milliárd forintot tesz ki jövőre. Az eredeti költségvetési törvényjavaslat melléklete ennek az összegnek a felosztására tartalmazott javaslatot. A színházi szakmai szervezetek kezdeményezték a keretösszegen belül a már működő önálló társulattal rendelkező színházak támogatásának növelését, az újonnan alakuló művészeti műhelyek terhére, amelyek tevékenységükhöz pályázati úton további, más forrásból származó támogatást nyerhetnek. A kulturális bizottság ezt a felosztási javaslatot támogatta. Ezen az alapon a kormány is támogatja a módosító indítványt.Tisztelt Ház! Végezetül nagyon röviden azokról a módosító indítványokról szeretnék szólni, amelyeket a kormány nem tud támogatni. Ennek lényegében az az oka, hogy az indítványok vagy nincsenek összhangban a javasolt gazdaságpolitikai koncepcióval, vagy szervezeti, személyi és tárgyi feltételek jelenleg az indítványok elfogadásához nem állnak rendelkezésre.Bízom benne, hogy ezek a javaslatok a jövőben majd a feltételek megteremtése után a támogatott körbe kerülhetnek át. Anélkül, hogy ezeknek az indítványoknak a részletes indokolását megtenném, arra kérem a tisztelt Házat, hogy a módosító indítványok közül a kormány által támogatottakat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)