Bauer Tamás (SZDSZ)
BAUER TAMÁS, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ennek az évnek az utolsó előterjesztője, illő módon igyekszem rövid lenni, és azt a határozati javaslatot, amelyet a gazdasági bizottság terjesztett önök elé - és amelyet valószínűleg már mindenki régen megkapott és keveseknél van itt -, szeretném nagyon röviden megindokolni.A gazdasági bizottság javaslata - amelyet nagy többséggel, ellenszavazat nélkül, néhány tartózkodással hozott - az, hogy a népi kezdeményezésre az Országgyűlés ne írjon ki népszavazást a világkiállítás megrendezéséről. Maga a javaslat elég kézenfekvő, de egy nagyon rövid indoklásra mégis szükség van, ugyanis a népszavazási törvény meghozatala óta az Országgyűlésnek első ízben kell ilyen kérdésben döntenie. Amióta meghozták a népszavazási törvényt, öt alkalommal indult népszavazási kezdeményezés. Két alkalommal összegyűlt a szükséges számú aláírás - az SZDSZ által '89-ben, illetve az MSZP által '90-ben szervezett népszavazások esetében -, és mindkét alkalommal ki is írták, hiszen az Országgyűlés köteles volt kiírni a népszavazást. Ezt követően volt még két olyan kezdeményezés, ahol végül is az Országgyűlés nem került döntési helyzetbe; egyszer, amikor szintén az expó ügyében indult népszavazási kezdeményezés, de a kezdeményezők annak idején nem nyújtották be az Országgyűlésnek az összegyűjtött aláírásokat. (16.30)Végül a Létminimum Alatt Élők Társasága népszavazási kezdeményezése esetében az Alkotmánybíróság a kezdeményezést alkalmatlannak tartotta népszavazás kiírására. Most viszont döntési helyzetben van az Országgyűlés, miután a kezdeményezők által összegyűjtött aláírások közül csak mintegy 90 ezer bizonyult hitelesnek, és ilyen helyzetben az Országgyűlés döntési helyzetben van.Amikor a gazdasági bizottság úgy foglalt állást, hogy ebben a helyzetben nem indokolt, nem célszerű a népszavazás kiírása, egy pillanatig sem kívánt olyan benyomást kelteni, hogy kétségbe kívánná vonni az állampolgároknak azt a jogát, hogy adott esetben felülbírálják az Országgyűlés döntését. Úgy ítélte meg azonban a gazdasági bizottság, hogy az a tény, hogy viszonylag hosszú idő alatt - ez a gyűjtési idő jóval hosszabb volt, mint a '90-es vagy '89-es népszavazás esetében - nem sikerült annyi aláírást összegyűjteni, amennyiből több mint százezer lenne hiteles, azt mutatja, hogy a lakosság, az állampolgárok körében nincs kellő intenzitású, elhatározottságú szándék, kellően széles körű szándék az országgyűlési döntés felülbírálatára. Ez az a szempont, ami alapján a gazdasági bizottság mérlegelte, indokoltnak tartotta mérlegelni, hogy egyáltalán olyan-e a kérdés, amelyben a népszavazás kiírása feltétlenül indokolt, és úgy ítélte meg, hogy ebben a kérdésben - nevezetesen egy igen nagy gazdasági teherrel járó, rendkívül kockázatos vállalkozás kérdésében - és ebben az időpontban, amikor a fontos döntéseket már meg kellett hozni, a kormány a maga döntését meghozta, sőt ezt követően a Kiállítások Nemzetközi Irodája is hozott egy negatív döntést. Ebben az időben már nem volna indokolt a népszavazás kiírása, és még az a veszély is fennáll, hogy esetleg az igen alacsony részvétel ugyanúgy lejáratja ezt a nagyon fontos demokratikus intézményt, mint ahogy a '90-es népszavazás igen alacsony részvétele is inkább lejáratott egy nagyon fontos demokratikus intézményt.Ezekből a megfontolásokból javasolja a gazdasági bizottság a tisztelt Háznak, hogy ne írjon ki népszavazást. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)