Györgyi Kálmán
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bank jogi főosztálya 1993. május 14-én kelt iratban tett följelentést a budapesti V., VIII. és XIII. kerületi ügyészségnél dr. Markovics Béla, a Magyar Külkereskedelmi Bank részvénytársaság volt ügyvezető igazgatója ellen, mert a devizahatóság engedélye nélkül külföldinek hitelt nyújtott, és ezért alaposan gyanúsítható különösen nagy értékre elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bűntettével. A devizakódex 5. § (1) bekezdésének e) pontja szerint csak devizahatósági engedéllyel szabad külföldinek hitelt nyújtani. Aki engedély nélkül nyújt hitelt a külföldinek, az megszegi a devizakódexet. 1993-ban született meg a XVII. törvény, amely '93. május 15-én lépett hatályba. Ez módosította a Btk.-t és a szabálysértési törvényt a devizajogsértések következményei tekintetében. Míg korábban a külföldinek engedély nélkül hitel nyújtása az értékhatártól függően bűncselekménynek minősülhetett, az új szabályozás szerint az engedély nélküli hitelezés értékre tekintet nélkül szabálysértésnek minősül, így szól a módosított szabálysértési törvény 116. § (1) bekezdés b) pontja. Ha az elkövetés és az elbírálás között új törvény lép hatályba, és az új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, akkor az új törvényt kell alkalmazni a hatálybalépése előtt elkövetett cselekményre is. Így szól a hatályos Btk. 2. §-a.A képviselő úr által említett ötvenezer forintos értékhatárnak csak a Btk. 309. § (1) bekezdésében az a) és a b) pontban meghatározott esetekben van jelentősége. A devizakódex 5. § (1) bekezdésének e) pontja nem tartozik ebbe a körbe. Ezért a törvénynek megfelelően járt el az ügyészség, amikor a följelentés nyomán a nyomozást megtagadó határozatot hozott arra hivatkozással, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény.Arra illő tisztelettel fel kellett hívnom az Országgyűlés figyelmét, hogy a képviselő úr által előrebocsátott jogi okfejtés téves, mert a feltett öt kérdés ebből a téves feltevésből indul ki. Ezekre a következőkben sorban vála-
szolok. Az első kérdésre: vádemelés nem történt, mert az ügyészség a nyomozást is megtagadta. (14.40)A második kérdésre. A Magyar Nemzeti Bank által tett feljelentés jogellenesnek minősíti külföldinek engedély nélkül hitel nyújtását. Ezt az álláspontot természetesen az ügyészség is osztja, de a büntetőjogszabályok megváltozása folytán az elbíráláskor ez a cselekmény már nem volt bűncselekmény. A harmadik kérdésre. A Magyar Nemzeti Bank feljelentésében foglaltak csak devizajogsértés elkövetésére utalnak. Egyéb adat az ügyészségnek nem áll rendelke-
zésére. A negyedik kérdésre. Arról, hogy a bank a hitelügyletet miként zárta le, én felvilágosítást adni nem tudok. Annyit tudok, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank a hitelügyekben több céggel egyezségre jutott. Az ötödik kérdésre. Markovics Bélát nem vették őrizetbe. Végezetül emlékeztetnem kell a tisztelt Országgyűlést, hogy a jelen interpellációhoz kapcsolódó interpelláció hangzott el ebben a Házban már 1994. október 25-én és november 22-én, mindkét alkalommal dr. Torgyán József képviselő úr részéről, és az interpellációkra
dr. Békesi László pénzügyminiszter úr válaszolt. Kérem képviselő urat, válaszomat elfogadni szíveskedjék. Arra a nem várt esetre, ha a képviselő úr a választ nem fogadná el, a választ az Országgyűlés szíves jóindulatába ajánlom. (Taps a bal oldalon.)