Fodor Gábor (SZDSZ)

1994. december 26.

DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, és remélem, hogy képviselő úr is megelégedett lesz azzal, hogy a megszólított igazságügy-miniszter úr helyett, illetve mellett én válaszolok. A helyett és a mellett arra vonatkozik, hogy egyébként valóban mind a ketten szerepelünk felelősként a képviselő úr által hiányolt médiatörvény előterjesztőiként. Általában azzal szoktam kezdeni az interpellációkra és kérdésekre adott válaszokat, hogy megköszönöm a képviselő uraknak, hogy kérdést, illetve interpellációt intéznek hozzám. Ezt nemcsak az illendőség diktálja, hanem az is, mert úgy gondolom, hogy valóban a demokrácia alapszabályához tartozik az, hogy az itt ülő minisztereket kérdezzék a képviselők. Úgy gondolom, hogy ez helyes is, és így van rendjén. A képviselő úrnak is szeretném most ezt megköszönni, de azon túl, amiket az előbb mondtam, itt még egy speciális indok teszi számomra fontossá, hogy ezért valóban köszönetet mondjak, méghozzá az, hogy személy szerint is nagyon fontosnak tartom a médiatörvény meghozatalát. Átélve az elmúlt évek parttalan vitáit, tudjuk jól, hogy milyen lényeges és fontos ez. S én nagyon helyesnek és kívánatosnak tartom, hogy az ellenzék a maga eszközeivel is sürgesse ennek a törvénynek a Ház elé terjesztését. (14.50)Képviselő úrnak elmondhatom, hogy a törvényjavaslat gyakorlatilag kész, és a korábbi tervezetek számos elemét tartalmazza, de azoknál korszerűbb. A köz- és magánrádiók, -televíziók függetlenségét erősebb garanciákkal bástyázza körül, tekintettel az Alkotmánybíróság döntéseiben megfogalmazott követelményekre is.A törvényjavaslat előterjesztéséért az Igazságügyi Minisztérium mellett felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium vezetőjeként a kormány megalakulása után azonnal kezdeményeztem a törvény-előkészítő munka megkezdését. Júliustól szeptemberig többfordulós, a parlamenti pártok és a rádiós, televíziós szakmai szervezetek részvételével folyó tárgyalások alapján elkészült az új tervezet, amit az Országgyűlés még az ősszel elfogadhatott volna. A csúszást az okozta, hogy a rádiózás és a televíziózás szabályozásának közismerten kényes témájában az ellenzéki pártokkal - és leginkább a kormánykoalíción belül - is további egyeztetésekre volt szükség októbertől mostanáig. A törvénytervezet szövegébe az ellenzéki pártok számos javaslata és észrevétele is bekerült, mint nyilván ezt képviselő úr is tudja. A minisztériumok között most zajló egyeztetés befejezése után jövő év januárjában a kormánynak - az ellenzék írásos véleményének ismeretében - döntenie kell a törvényjavaslat szövegéről és annak az Országgyűlés elé terjesztéséről. Így az ellenzék javaslatára még január végén, a parlamenti plenáris vita megkezdése előtti utolsó hatpárti egyeztetés segíthetné a törvény mielőbbi elfogadását. Személyes meggyőződésem szerint elődjével szemben ez a kormánykoalíció és ez a kormány képes kell hogy legyen arra a történelmi önkorlátozásra, ami egy, a rádiók és televíziók függetlenségét biztosító törvény megalkotásához szükséges. Bízom benne, hogy mindkét koalíciós pártnak és az ellenzéknek is konstruktív, eltökélt szándéka a Magyar Televízió és a Magyar Rádió körüli, évek óta húzódó bizonytalan, átmeneti állapot megszüntetése, a köztelevízió és a közrádió stabil működési feltételeinek megteremtése, valamint annak biztosítása, hogy végre Magyarországon is a magánrádiók és a magántelevíziók sokasága kínálhasson választási lehetőséget a hallgatóknak és a nézőknek. Köszönöm a figyelmüket, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)