Pál László (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ ipari és kereskedelmi miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány H/399. szám alatt terjesztette önök elé az általános vám- és kereskedelmi egyezmény keretében kialakított, 1994. április 15-én Marrakeshben aláírt sokoldalú kereskedelmi megállapodások megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot.Szeretném megköszönni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a zsúfolt munkarend ellenére időt szakított az előterjesztés tárgyalására. A sürgős tárgyalást az indokolja, hogy az uruguayi forduló eredményeinek végrehajtásával foglalkozó GATT-konferencia december 8-ai ülésén döntött arról, hogy 1995. január 1-jétől hatályba lépnek a megállapodások, létrejön az ezeket közös intézményi ernyő alá tömörítő világkereskedelmi szervezet. A szervezet alapító tagjává válnak azok az országok, amelyek a megállapodásokat még ebben az évben ratifikálják. Eddig már több mint 60 országban fejeződtek be a megállapodások törvényhozási megerősítésével kapcsolatos eljárások. Év végéig - ismereteink szerint - még további 40 országban várható ugyanez. Magyarország számára fontos, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat vezérlő intézményi és szabályozó rendszer részévé váljon. A GATT keretében 1986 és '94 között lefolytatott világkereskedelmi tárgyalássorozat, az úgynevezett uruguayi forduló a nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés legnagyobb szabású vállalkozása volt. A tárgyalásokon 117 ország célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációjának előmozdítása, szabályozó rendszerének megerősítése és kiterjesztése, intézményi struktúrájának korszerűsítése volt. A hosszas és kemény viták nyomán kialakított megállapodás-csomag, bár óhatatlanul kompromisszumok eredménye, alapvetően megfelel a kitűzött céloknak. Magyar részről a nemzetközi kereskedelem gazdasági fejlődésünkben betöltött kulcsszerepére tekintettel aktívan vettünk részt a tárgyalásokon. Arra törekedtünk, hogy javuljanak termékeink külpiacra jutásának esélyei és feltételei, valamint a kialakításra kerülő nemzetközi szabályok áttekinthetők és kiszámíthatók legyenek; érdekeinknek megfelelően vegyék figyelembe a gazdaság radikális átalakulásából adódó helyzetünket és nehézségeinket, illetve adott területen kötelezettségvállalási lehetőségeink korlátait. A tárgyalások eredményét összességében a kormány olyan kiegyensúlyozott csomagnak ítéli, amelyben az általunk különböző területeken vállalt kötelezettségeket megfelelően ellensúlyozzák a megállapodások végrehajtásából adódó előnyök. Sikerült elérni, hogy specifikus helyzetünk és érdekeink egyes kérdésekben megfelelően figyelembevételre kerüljenek, és a kötelezettségek végrehajtása ennek megfelelően bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítson számunkra. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk az uruguayi forduló mezőgazdasági tárgyalásainak. A megállapodás nyomán világméretekben megszűnnek az ágazat kereskedelmi feltételeit átláthatatlanná tevő vámon kívüli korlátozó eszközök, mérséklődik a magyar export piacra jutását sokszor ellehetetlenítő szubvencionális verseny. Ez az általános várakozások szerint jótékony hatással lesz a hazai termelésben jelentékeny szerepet játszó agrártermékek mesterségesen eltorzított világpiaci áraira. A megállapodás természetesen változást hoz a magyar import-szabályozásban is. Az eddig alkalmazott adminisztratív korlátozások helyét a vámok veszik át, amelyek mértéke - éppen a megfelelő védettség fenntartása miatt - a korábbi átlagos 20 százalékos szintről mintegy 45 százalékosra növekszik. Ennél is nagyobb arányú a növekedés a jelentős hazai termeléssel bíró árukörökben, például a hús, a gabona, a zöldség, illetve a gyümölcs esetében. A GATT-megállapodás előirányozza a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vámszintjének fokozatos csökkentését is, hat év alatt összességében 36 százalékkal. Magyarország ettől elmaradó, átlagosan 31 százalékos csökkentést vállalt, ahol a főbb termékeknél a vámmérséklés mértéke csak a minimálisan előírt 15 százalékot teszi ki. Azért, hogy az emelkedő vámok ne lehetetlenítsék el a tradicionálisan kialakult kereskedelmi forgalmat és ne váltsanak ki szükségtelen áremelkedéseket, kedvezményes vám mellett bizonyos mértékű behozatalra e termékeknél módot kell adni. Szeretném aláhúzni, hogy a vámemelések mértéke, illetve a kedvezményes vámkontingensek minimális szintje nemzetközileg megszabott számítási módszerek eredményeként adódott. Kitérnék itt többek között a cukorvámok kérdésére, amellyel kapcsolatban komoly aggályok merültek fel. E termékeknél a jelenlegi 80 százalékos vám emelésére a fenti számítások alapján nem volt módunk. A cukoripar képviselői jelezték, hogy az adott vámszintet a szükséges védelem szempontjából elégtelennek ítélik. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a GATT-megállapodás tartalmaz olyan védintézkedési lehetőséget, amely a megnövekedett mennyiségű vagy túlzottan alacsony árú termékek behozatalánál pótvám kiszabását teszi lehetővé. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium intézkedett arról, hogy a cukor, csakúgy, mint néhány más, szintén problematikusnak látszó termék azonnal kerüljön behozatali megfigyelési rendszer hatálya alá, és amennyiben a kárt okozó import veszélye valóban fennáll, úgy éljünk a pótvám kivetésének lehetőségével. A fentiekkel is összefüggésben a kormány egyetért a mezőgazdasági bizottság azon ajánlásával, hogy az agrártermékek körében folyamatosan vizsgáljuk a GATT-megállapodás hatásait, és tegyük meg ezek alapján a szükségessé váló kezdeményezéseket. A mezőgazdasági importszabályozás új rendszere szükségessé teszi a két oldalú társulási, illetve szabadkereskedelmi megállapodásunk agrárrészeinek kiigazítását. Exportunk szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a partnereinktől kapott engedmények piacra jutási értékét megőrizzük. A megállapodások adaptálásával kapcsolatos megállapodásokat az Európai Unióval már megkezdtük. Speciális helyzetet teremtett ugyanakkor az, hogy az EU a jövő év kezdete helyett csak a közösségi marketing év elején, azaz 1995. július 1-jétől vezeti be a GATT-megállapodások szerinti új agrárimport-szabályozást. Ezen átmeneti időszak alatt az EU-ba irányuló magyar mezőgazdasági export feltételei nem változnak, így magyar részről is a korábbi szinten kell biztosítanunk a piacra jutási lehetőséget az EU-ból származó agrártermékeknek. Az ipari termékek kereskedelméről folytatott GATT-tárgyalások eredményeként exportunk feltételei elsősorban a tengeren túli OEDC-országokban és fontosabb fejlődő országokban javulhatnak. (15.30)A nyugat-európai piacainkon a kétoldalú megállapodások nyomán már jelenleg is vámoktól és korlátozásoktól mentes az ipari kivitel döntő többsége.Sikerült a GATT-tárgyalások során leszerelni az importrezsimünk további lényeges liberalizálását szorgalmazó igényeket. A GATT-megállapodás alapján a magyar ipari vámok öt-hét év alatt összességében átlagosan 28 százalékkal mérséklődnek. Ezek a vámcsökkentések a magyar ipar védettségi szintjét érdemében nem módosítják, mivel ugyanezen időszakban az importunk zömét adó szabadkereskedelmi partnerekkel szemben megszüntetjük a vámokat. A nemzetközi kereskedelemben érvényesülő különböző szabályok megerősítését, a szabályozás új területekre történő kiterjesztését célzó megállapodások a kisebb kereskedő országok, mint Magyarország érdekeit is megfelelően védelmezik a vonatkozó jogok és a kötelezettségek tételes kifejtésével, a minden fél által követendő eljárási rendek pontos meghatározásával.A jelen pillanatban még nehéz pontosan megítélni, hogy az uruguayi forduló megállapodásai milyen mértékben segítik elő exportunk bővítését. Különböző nemzetközi intézmények - így például a GATT, az OECD, a Világbank - egymástól eltérő modellek alkalmazásával prognózisokat készítettek a megállapodások végrehajtásából fakadó számszerűsíthető előnyökről. Ezen kötelezettségvállalások teljes körű megvalósítása esetén a világgazdasági szinten várható éves többletjövedelmet több száz milliárd dollárra becsülik.A számszerű szóródástól függetlenül minden modell a világkereskedelem volumenének jelentős növekedésével, a beruházási tevékenység és a termelés bővülésével számol. Egyöntetű az a megítélés, hogy az árukereskedelem várható növekedési üteme a fejlődő országokban és az átalakulóban lévő gazdaságokban lényegesen magasabb lesz a világátlagnál.A fentiek alapján magyar részről nem tűnik eltúlzottnak a várakozás, hogy az uruguayi forduló megállapodásai néhány éves távlatban exportunkat nyolcszáz-millió és másfél milliárd dollár közötti résben növelhetik. Tisztelt Országgyűlés! A fegyelmében megerősödő és hatókörében kiszélesedő új, sokoldalú nemzetközi kereskedelmi rendszer hatékony működtetése, amelyet a GATT helyébe lépő új intézmény, a világkereskedelmi szervezet testesít meg, összhangban áll az olyan kedvező külpiaci feltételrendszer megteremtésére irányuló erőfeszítéseinkkel, amelyek kellő támogatást adnak a piacgazdasági átalakulás folyamatának sikerre viteléhez. A létrejött megállapodások hasznosan szolgálják azon törekvésünket, amely a magyar nemzetgazdaságnak a világgazdaságba történő maradéktalan integrálására irányul.Szeretném megköszönni azt a gyakorlatilag egyöntetű támogatást, amit a határozati javaslat a parlamenti bizottságokban folytatott tárgyalásokon kapott.Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el.Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)