Ivanics István (KDNP)
IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Alapvetően a törvénymódosítás irányultságával, nevezetesen a kombinált áruszállításnak ebbe a törvénybe való behozatalával messzemenően egyetértek, és ezt az előttem szólók is kifejezték. Természetesen jó lett volna, hogyha valamilyen koncepció megjelenik, vagy legalább az indoklásban megjelenik az, hogyan kívánjuk elősegíteni, hogy erre valójában lehetőség is legyen. A folyami szállítást nem kell bemutatni, hogy erre jelenleg gyakorlatilag minimális lehetőség van, de a vasúti szállításban sincsenek kihasználva az országunkon átfutó azon fővonalak, amelyeknél ezek a kombinált árufuvarozási lehetőségek igazából kihasználhatók lennének. Tehát itt előbb születik meg a törvény, mint ahogy valójában a feltételek rendelkezésre állnak. Ezért fogalmazok úgy, hogy az irányultsága jó, és reméljük, elősegíti ezeket a megoldásokat a törvénynek ezen része.Nem tudok egyetérteni azzal, hogy végrehajtunk egy adóemelést és ezzel egyszerre bekövetkezett egy nagymértékű üzemanyagár-emelés, nagy mértékű energiaár-emelés is. Tehát át kellene gondolni, hogy a szállítás, a Magyarországon oly nagy mértékben magánkézbe került árufuvarozás valójában hogyan tud továbbmenni, hogyan tudja megőrizni a versenyképességét.Úgy gondolom, hogy rendkívül átgondoltan, és hatásaiban sokkal részletesebben kellett volna elemezni, hogy milyen következményei lesznek ennek a rendkívül szigorú emelésnek.Az adómentesség köreivel szintén egyet lehet érteni, hiszen ez szociálisan és egyéb szempontokból is indokolt. (16.30)E nagymértékű emelés jelentős részét ki lehetett volna egyenlíteni, ha a hatályos törvényt figyelmesebben szemügyre veszi a módosító, és megpróbálja csökkenteni az adminisztrációs költségeket, melyek a városoknál, települési önkormányzatoknál, mint adóbehajtóknál jelentkeznek. Csak példaként tudnám hozni egy százezres város helyzetét, nem számszerűsítetten, csak néhány példával. Például Kecskemét város gépjármű-adóztatásának adatai is jellemzik ezt. A városban közel 30 ezer gépjárművet adóztatnak, melyből a bevétel 60 millió forint. Az önkormányzat részesedése 30 millió forint. 1993-ban a gépjárműváltozások miatt megközelítően 16 ezer határozatot hoztak. A határozatok elkészítésének, feldolgozásának költsége az irodaszerek, postai költségek, bérek és járulékok miatt évről évre növekszik. A tulajdonjog-változásnál a szerződés elfogadása ugyan a Ptk. szerint helytálló és törvényes, de a szerződés szakszerűségét, tényszerűségét az alaki és tartalmi kellékeken túl az adóapparátus vizsgálni nem tudja és ideje sincs rá. Sajnos sok esetben megtévesztő adatokat tartalmaz. A leírtakon túl jelentős illetékbevételtől is elesik mind az önkormányzat, mind a központi költségvetés, ugyanis a gépjárművek adásvétele megtörténik, az adóhatóságok az adóalanyok változását nyilvántartásaikban regisztrálják, ugyanakkor a rendőrhatóságnál a forgalmi engedélyben a tulajdonjog-változás nincs átvezetve és ebből következik, hogy a gépjárművek után a visszterhes vagyonátruházási illetéket sem fizetik meg. Az előzőek szerint javasolható lett volna, hogy a gépjárműadóról szóló törvényt akként módosítsuk, hogy az adó alanya az, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosa. Évközi változás csak a forgalomból történő kivonás és új gépjármű forgalomba helyezése esetén lehetséges. Csak megjegyzem, hogy a kötelező biztosítást is negyedéves állapot szerint kell megfizetni. Németországban, ahol elismerten is hosszú távú és az állampolgárok jogait védő szabályozás működik, a gépjármű adóztatása a január 1-jei állapot szerint történik és egy összegben kell február 15-ig megfizetni. Úgy gondolom, hogy a jelenleg meglévő magyar autóállománnyal kapcsolatos önkormányzati ügyintézés, tehát az érvényben lévő tulajdonosi szerkezet és ennek adminisztrációja is valóban olyan nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat - figyelembe véve, hogy ehhez még hozzájárul majd a kombinált árufuvarozásból eredő, igen nehezen ellenőrizhető és végrehajtható szabályozás -, hogy ez meggondolandó lett volna. Talán sokkal szerencsésebb lenne, ha ez egy év végi akcióban, tehát egy év végi törvénymódosításban nyilvánul meg, hiszen most erre az évre igen nehéz helyzetben lesznek az önkormányzatok, ha ezeket a módosításokat akkor kell megtenniük, amikor már a költségvetésüket megalkották, a költségvetési helyi rendeletben szabályozták az erre vonatkozó tételeket, és végrehajtási utasításokat hoztak erre, akkor egy felső szintű törvényi szabályozás igen nagy rendezetlenséget, igen sok zavart fog okozni ezen a területen. Ne feledjük el, hogy ennek az adónak a behajtása végeredményben az önkormányzatoknál történik. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP padsoraiból.)