Demeter Ervin (MDF)
DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ellenzéki képviselőnek az a dolga, hogy javaslataival próbáljon jobbá tenni egy törvényjavaslatot, vagy pedig kritikájával hívja fel a figyelmet annak visszásságaira. A pénzügyminiszter úr ezzel az előterjesztéssel nem állította könnyű helyzet elé egy ilyen ellenzéki képviselőt, hiszen az előttünk álló javaslat alapvetően formai és technikai módosításokat tartalmaz. Egyetlen apró rész van benne, ami talán igazándiból érdemi. Ez mindenképpen azt jelenti számunkra, hogy az 1990-ben született C. törvény, a helyi adótörvény kiállta az idő próbáját, az elmúlt négy év alatt valamilyen formában működött, és ezen alapvető változtatásokat - gondolom, az államháztartási reformot megelőzően - jelenleg a pénzügyi kormányzat nem kíván tenni érdemben és lényegében. Egy adó soha nem lehet jó. Egy adó mindig rossz, hiszen valakinek, az állampolgároknak fizetniük kell, ezért egy adótörvény jó tulajdonságai között azt lehet felsorolni, ha stabil. Úgy hiszem, ez az elv itt érvényesült és ez a stabilitás mindenképpen előnyére válik a helyi adónak. A törvény előterjesztésekor nem volt meg ez az egyetértés, ami most megvan, hiszen 1990-ben a Háznak csak a kormánypárti része szavazta meg ezt az adót, sőt a jelenleg kormányon lévő két párt, a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka, Kuncze Gábor, illetve a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka, Békesi László a vita során komoly javaslatokat tett és komoly aggályának adott hangot. Kuncze Gábor az építményadó eltörlését javasolta, nem értett egyet a vállalkozók kommunális adójával. De Békesi László is azt mondta, hogy a vállalkozók kommunális adója elfogadhatatlan, sőt - idézem őt szó szerint - "...minden alapvető törekvésünkkel szembekerül a vállalkozók kommunális adójának bevezetése, értelmetlen, helytelen". Ezúton szeretném megköszönni nekik azt, hogy álláspontjukat felülvizsgálták és most kormányzati helyzetben ezen a helyi adótörvényen nem változtattak. Mi az az egyetlen kisebb érdemi rész, amiről a helyi adó szól? Két adófizető körnél, a pénzintézeteknél és a biztosítóknál változtatja meg az adó alapját. A Házszabályunk értelmében - és ezt már az egyik kereszténydemokrata képviselőtársam kifogásolta és kérte - a képviselőknek szükségük van arra, hogy a törvényjavaslat gazdasági hatásait megismerjék. Várhatóan az általános vitát ma lezárjuk, de mind a mai napig nem sikerült megtudni, hogy körülbelül milyen adóbevételt és mit jelent ez. Ezért én a magam szerény ismereteivel csak azokra az információkra tudok támaszkodni, amelyek a fővárosban tapasztalhatók. A fővárosban a helyi iparűzési adó pénzintézeteket és biztosító társaságokat érintő alapjánál egymilliárd forint adókieséssel számol a főváros polgármester-helyettese, aki a költségvetést készíti. Az ő meglátása szerint ez a helyiadó-módosítás fővárosi szinten egymilliárd forintos kiesést jelent az önkormányzatnak. (16.40)Ha figyelembe veszem - hangsúlyozni kívánom: körülbelül és hozzávetőlegesen - azt az arányt, hogy a helyi iparűzési adónak körülbelül a fele keletkezik Budapesten, akkor ez országos szinten kettőmilliárd forint kiesést jelent. Én úgy gondolom, a módosítás érdemi részének két apró szépséghibája van. Az egyik, hogy az adócsökkentést és a nagyvonalúságot nem a saját zsebére teszi a központi költségvetés, hanem az önkormányzatok bevétele fog csökkenni, a másik szépséghibája pedig az, hogy a bankok lobbyja erőteljesebbnek mutatkozott, mint az önkormányzatoké. Ha az önkormányzatok finanszírozását egy kicsit szélesebben nézzük: a központi normatívák nem változtak, a cél- és címzett támogatások mindössze hatszáz millió forinttal növekedtek. A személyi jövedelemadó 30ról 35 százalékra történő növekedése sem jelentett érdemi változást, és ehhez újabb feladatok is csatlakoztak. Ez a javaslat jelenleg azt jelenti, hogy kétmilliárd forintot az önkormányzatoktól átcsoportosítunk a bankokhoz. Megítélésem szerint egy szocialista többségű kormánytól egy kicsit idegen ez a gondolkodás. Ahhoz azonban, hogy erről a módosításról érdemben tudjunk állást foglalni, mindenféleképpen szükséges lenne annak pontos ismerete, hogy ez mekkora bevételkiesést jelent az önkormányzatok számára. Érdemben igazán ez után lehet nyilatkozni ennek elfogadásáról vagy elutasításáról. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)