Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény módosítását - mint ahogy erre az általános vita során is kitértem - helyesnek tartjuk, mert azokat a rendelkezéseket szabályozza, amelyek az eredeti jogi szabályozásból kimaradtak.A 4. § vonatkozásában nagyon helyes az ültetvénytelepítésekkel kapcsolatosan az a megfogalmazás, hogy a bevitelkori aranykorona-érték mellett adják ki a földeket. A földkiadásokkal kapcsolatosan a módosítás most utal arra, hogy az eredeti művelési ág mellett adják ki a földeket, tehát erre vonatkozóan a földkiadó bizottság határozatának is nyilvánvalóan úgy kell kitérnie, hogy szántó művelési ágról van szó, legelőről vagy egyébről, attól függetlenül, hogy jelenleg milyen telepítés van mögötte.Álláspontom szerint - és erre felhívnám majd az illetékes minisztérium figyelmét - a végrehajtási rendelet során azért le kell szabályozni azt a részt, amelyre a törvény nem tér ki; a törvény mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy a kihirdetését követő 15 nap múlva lép hatályba. A földkiadásokkal kapcsolatban pedig vannak már másodfokon az úgynevezett földművelésügyi hivataloknál fellebbezett határozatok, sőt ezen túl bírósági szakba is kerültek már a földkiadásokkal kapcsolatos peres ügyek. Tehát nekem az lenne a kérésem, hogy a végrehajtási rendeletben erre vonatkozóan, tehát a bírósági vagy fellebbezési szakban lévő földkiadásokra is történjen utalás, mert ezzel lényegében a bíróságok munkáját - és azt hiszem, időbeli elbírálást is - segítenénk.Még utalni szeretnék arra, hogy a földkiadó bizottság határozatának olyannak kell lennie, hogy a tulajdonjog adatai alkalmasak legyenek a földnyilvántartásba való bejegyzésre. Gondot látok a gyakorlati megvalósításnál ott, ahol egyénileg kérik ki a földeket, mert ehhez egy megosztási vázrajz szükségeltetik, s a megosztási vázrajz elkészülte után lesz a földkiadó bizottság abban a helyzetben, hogy térképpel együtt pontosítani tudja a kiadandó föld helyét.Ugyanennek a szakasznak a (2) bekezdésénél a módosítás utal arra, hogy a kárpótlási földalapnak legfeljebb 2 százalékát lehet felhasználni a részaránytulajdonok kiadására. Álláspontom szerint még gond van a kárpótlási földalapoknál, hiszen nagyobb az igény a kárpótlási eljárás során megszerzendő földekre, mint amekkorák a földalapok.Nem tudom, milyen mértékű lehet majd a földalapok új kijelölése, a módosításban azonban utalás van arra, hogy esetleg pénzbeli megváltással is lehetséges legyen ennek a tulajdonjognak a rendezése. Nem tudom, a végrehajtási rendelet utal-e majd arra, hogy az készpénzről, utalványról vagy pedig bizonyos jegyrendszerben való elszámolásról szól. Nyilvánvalóan felmerül a végrehajtási rendelet alkotása során, hogy milyen érték mellett számolják el ezt a földet, ha úgy ítéli meg a tulajdonos, hogy pénzbeli megváltást is elfogad. Egy földnek van forgalmi értéke: ez más az alföldi homokvidéken, és egészen más alakulhat ki a Balaton-felvidéken. Nem tudom, hogy ezt egységesen akarják-e megoldani a végrehajtási rendeletben avagy a jelenlegi gyakorlat szerint kialakult, aranykorona-értéknek megfelelő forgalmi értéket veszik figyelembe. (17.30)Itt nyilvánvalóan a szerzési jogcímet is meg kell határozni, ha pénzbeli megváltásról lesz szó.Nincs szó e törvényi módosítás során a természetvédelmi területekről, mert végül is ezek is állami tulajdonú földek. Nagyon sok esetben éppen a Természetvédelmi Hivatal kötöttségei miatt került a Földalap szűkített helyzetbe. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)