Kávássy Sándor (FKGP)
DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): Miniszter Úr! Nem a legnagyobb lelkesedéssel hallgattam válaszát. Nekem az a véleményem, hogy az 1100. évfordulóra készülve sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az újkori magyarság egyik legnagyobb, egyben legdrámaibb élménye a Himnusz. Sokan már akkor is könnyekre fakadnak, ha felcsendülni hallják, mások meg énekelni sem tudják, mert torkukat a felindulástól szorítja a sírás. Nem meglepõ, mert a költõvel szólva: olyanokat éltünk meg, amire ma sincs ige.Nem kétlem, hogy mindezt összefogni és a mûvészet formanyelvén kifejezni nem mindennapi feladat, de az eredmény is óriási lehet. Ezúttal is igaz a régi szólás: teher alatt nõ a pálma.Ehhez még annyit szeretnék hozzátenni, tisztelt miniszter úr: Szatmárcsekén a gondolat felvetését a legnagyobb lelkesedéssel fogadta az egész falu, és ezt a gyûlést ma Szatmárcsekén százak hallgatják. Az a további véleményem - illetve amit el akarok mondani -, hogy Szatmárcseke polgármestere felhívott, hogy ma határozatot hoznak arról, hogy ez az emlékmû ott felállításra kerüljön. (Szórványos taps.) Szerintem a Himnusz emlékmûvének a nyolcadik világcsodának kell lennie. Ennyivel tartozunk az 1100 éves múltnak, a magyarságnak és mindannak, amit ez a nagy alkotás, Kölcsey és Erkel Himnusza jelent nekünk. Köszönöm szépen. (Taps.)