Selmeczi Gabriella (Fidesz)
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amennyiben így folytatjuk a jogalkotást, a többször módosított 1975. évi II. törvény feltehetőleg az "évente többször módosított" eposzi jelző birtokosa lesz. És ez csak a legkisebb probléma vele. Ez a törvény ugyanis alapvető jogokat és kötelezettségeket szabályoz, és jelenleg alig van már ember ebben az országban, aki képes lenne eligazodni az évente többször módosított, hírhedt 1975. évi II. törvényben. Ez pedig oda vezet, hogy alapvetően sérül az állampolgárok képessége, hogy akár egészen közeli jövőjüket előre lássák. Vajon például hány nyugdíjba vonuló van az országban, aki képes e jogszabály alapján akárcsak közelítő pontossággal megmondani, hogy mekkora lesz a nyugdíja? Eltekintve persze attól a gyakorlati tapasztalatától, hogy nagyon kevés. Van ugyan egy lassan már négyéves országgyűlési határozat arról, hogy egy új nyugdíjtörvényt kell alkotni, de ez mind a mai napig nem került végrehajtásra.
Nézzük részletesen, hogy miről is szól a mostani módosítási javaslat! Eltekintve néhány, időközben megszületett törvény technikai átvezetésétől, először is újabb sarcot kíván kivetni a vállalkozókra, magyarán: tb-járulékalappá kívánja tenni a természetbeni juttatásokat. Azért használom a "sarc" kifejezést, mert az így befizetett pénzért ugyanis senki semmilyen plusz szolgáltatást nem kap - ami adók esetében érthető, de járulékok esetében elfogadhatatlan.
Nyilván a nagyobb jogbiztonság érdekében némileg eltérő megfogalmazásokat használ, mint az adótörvények, talán megszokásból, talán mert tág jogértelmezési lehetőségre számított a készítője, nem tudni.
Nézzük, mi lenne ennek a szabályozásnak a következménye! Az étkezési hozzájárulás egy nehezen meghatározható részét, az üdülési támogatást meg még egy-két apró dolgot kiemel a megsarcolni kívánt körből; azért ezen túl még marad bőven.
Például ha ezidáig egy munkáltató támogatta dolgozói testedzését, mondjuk, egy teniszpálya bérlésével, mostantól a tb-nek is adózhat, mert szívén viseli az egészséges életmódot. Még durvább ennél, hogy elfelejtették kivenni a foglalkozás-egészségügyi ellátást, ami így oda vezethet, hogy az után fizet járulékot, amit adott esetben a tb helyett nyújt. Így ez a módosítási csomag számunkra elfogadhatatlan.
A javaslat következő része a táppénzszabályok megváltoztatása. Az rendben van, hogy nem kötelező a nyugdíj mellett dolgozóknak járulékot fizetni, és ilyenkor táppénzre sem lesznek jogosultak, ám ezt véleményünk szerint lehetőségként kellene felajánlani, nem pedig megtiltani. Vélhetően ugyanis a nyugdíj mellett munkát vállalók is szeretnék az életszínvonalukat valamilyen mértékben megőrizni a betegség alatt is, nem is beszélve az ilyenkor jelentkező plusz kiadásokról, amit azért - lássuk be - a nyugdíj általában nem nagyon fedez. Utalnék itt például a legfrissebb gyógyszertérítési díjakra. Így tehát a javaslatnak ezt a részét sem tudjuk támogatni.
A javaslat - igen helyesen - bevezeti a napi kamatszámítás intézményét, amit már az előző ciklusban is javasoltunk, mindezt azonban csak az adóalanyok számára, és elegánsan megfeledkezik arról a tb, hogy nem is olyan kevés alkalommal ő jut ingyen hitelhez a túlfizetésekből. A törvény ugyan előírja az évenként egyszeri folyószámla-egyenlegről való értesítést, ám azt tartanánk igazán megbízható megoldásnak, ha a tartozás egy bizonyos szintje felett is értesíteni kellene az adóst a tartozásról.
Végül még egy intézkedés, amit támogatni tudunk, amely azt a szabályt állítja vissza, hogy a nyugellátás nem lehet magasabb, mint az alapját képező átlagkereset.
Összességében - a beszédemben jelzett kivételektől eltekintve - a javaslatot nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps.)