Békesi László (MSZP)
DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Széchenyi nagyságához és bölcsességéhez nem férhet kétség, ámde Britannia távol van tőlünk és nemcsak földrajzi értelemben, hanem gazdaságilag is.Hogy egy adott periódus gazdaságpolitikájában a fogyasztás milyen súllyal esik latba, az döntően három tényezőtől függ.
Az egyik a realizált jövedelem és a végső felhasználás viszonya, ez nálunk két év óta 10 százalékkal haladja meg a realizált jövedelmeket 1993-ban és '94-ben. Itt a korlát a még finanszírozható egyensúlyhiány.
A másik az államháztartás bevételei és kiadásai közötti viszony. Itt különböző rendszerben mérik a hiányt, ez öt és kilenc százalék közötti most már tartósan Magyarországon, természetesen a kiadások javára.
Végül a harmadik dolog a végső felhasználás belső szerkezete, azaz a fogyasztás és a felhalmozás aránya. Azt szokás mondani, hogy egy fejlődő gazdaságban, amely ráadásul modernizálni akar és versenyképességét javítani kívánja, legalább 30 százaléknak kell lenni a beruházási részaránynak. Nálunk ez még mindig 20 százalék alatt van. Ha tehát azt akarjuk, hogy a gazdaság finanszírozható legyen, ha azt akarjuk, hogy gyorsan fejlődjünk, versenyképesebbek legyünk, modernizáljunk, akkor bizony, bármennyire is szomorú ez, átmenetileg a fogyasztást kell korlátok közé szorítani. Ez azonban nemcsak és kizárólag a lakosság fogyasztására, hanem ma már elsősorban és döntően a közületi államháztartási fogyasztásra vonatkozik. Ahogy előre tudunk haladni egyensúlyban és modernizációban, a nadrágszíjat úgy lehet majd kijjebb engedni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)