Pokorni Zoltán (Fidesz)

1995. február 6.

POKORNI ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság kisebbségi álláspontja négy kérdés körül foglalható össze.Az egyik kérdés az volt, hogy vajon ideiglenes-e az a megoldás, amiről itt az országgyűlési határozati javaslatban olvashatunk. Maga az előterjesztő képviselője kérdésünkre kitért erre, mely szerint a fenékküszöb vagy keresztgát megépítéséhez mindenképpen szükséges a szlovák fél hozzájárulása. Ezt a szlovák fél már idejekorán, ha jól emlékszem az előterjesztő képviselőjének a szavaira, már másfél évvel ezelőtt megadta. Azonban egy ideiglenes létesítmény lebontásához is szükség van hasonló módon a szlovák fél hozzájárulására, szakkifejezéssel élve: vízjogi aktusára. A bizottság kisebbségi véleményét megfogalmazó képviselők erős aggodalomnak adtak hangot, mely szerint a szlovák fél a lebontáshoz talán már nem járul hozzá olyan készséggel, mint a felépítéshez tette másfél évvel ezelőtt.

Tehát nem lehetünk bizonyosak és biztosak abban, hogy ez egy ideiglenes megoldás, hiszen itt nemcsak a magyar fél elhatározásáról van szó, nemcsak a mi szándékunkról és akaratunkról, hanem a partner szándékáról és akaratáról, melyet bizony ez a Ház, ez az Országgyűlés befolyásolni igen kis mértékben tud csak.

A második kérdés, amiben eltért a kisebbségi véleményt megfogalmazó képviselők véleménye a többségitől: vajon megoldást jelent-e ez a lépés a Szigetköz vízpótlására vagy sem. Mi áll a hátterében, mitől remélhetjük, hogy itt megoldódik valami?

Az előterjesztő képviselője azt fogalmazta meg, hogy a megoldást nem más garantálja, mint Horn miniszterelnök úr és Mečiar miniszterelnök úr találkozóján született megállapodás, egyezmény: Mečiar úr ígérete. Ez az ígéret sorrendben a harmadik a szlovák és a magyar fél tárgyalásainak sorozatában.

Tudjuk jól, hogy mennyit tartott be a szlovák fél a londoni egyezményből, tudjuk jól, hogy mennyit tartott be a szlovák fél a '94 őszén tett megállapodásokon megfogalmazott ígéretekből, s ennek alapján nagy reményekkel néz az előterjesztő képviselő az elé, hogy mennyit fog betartani a szlovák fél a jövőben a Mečiar úr által megfogalmazott ígéretekből, amelyek szerint 400 köbméter/sec-ot biztosít az Öreg-Duna medrébe mindenkor.

Valóban szakmai vizekre, ha úgy tetszik, részletproblémákra evezett a bizottság kisebbségi véleményét megfogalmazó képviselőinek a nagy része, amikor annak az aggodalmának adott hangot, hogy ezt a 400 köbmétert bizony csak olyan módon tudja a szlovák fél majd biztosítani, ha a nyári hónapokban gyakorlatilag leállítja a bősi turbinákat, megszünteti a hajózó útvonalat az oldalvízcsatornán. Nem hisszük, hogy a szlovák fél - bár Mečiar úr ígéretében persze valamennyien bízhatunk és bízunk is, mert mi mást tehetünk - erre a lépésre a nyáron hajlandó lesz.

A harmadik pont, amiben eltért a véleményünk a többségétől: javítja-e, rontja-e vagy pedig nem érinti ez a lépés, ez a döntés a hágai pozícióinkat, a magyar fél pozícióit a hágai eljárásban.

Mi annak a meggyőződésünknek adtunk hangot, hogy ez a lépés alapvetően érinti és rontja a magyar fél hágai pozícióit, mert ezzel sok mindenről önként lemond, ami vita tárgya a hágai perben.

A negyedik kérdés: miről is döntünk valójában, amikor ezt elfogadjuk? Döntünk, persze közvetve és csak kis mértékben első lépésben a dunakiliti víztározó üzembe helyezéséről. Természetesen ez csak árvízvédelmi szempontból helyeztetik most, természetesen csak néhány centiméter víz lesz ebben, de mégiscsak üzembe helyeződik. Döntünk arról, hiszen a tervezett, 1843 kilométernél felépített gát alatt ugyanúgy megjelennek majd azok a természeti problémák - a medermélyülés, az alacsony vízhozam -, mint ami most megjelenik fentebb, tehát északabbra, így tehát közvetve előbb vagy utóbb rákényszerül ez a Ház arra, hogy ne csak ezt az egy fenékküszöböt építtesse meg, hanem kiépítse az egész vízlépcsőrendszert, hiszen valamilyen módon majd megoldást kell keresnünk a délebbre élő honfitársaink gondjaira, az ott zsendülő természethez elengedhetetlen vízmennyiség biztosítására is.

Ez a fenékküszöb egy lépés, de ez a lépés a vízlépcsőrendszer kiépítése és életbeléptetése irányába tett alapvető lépés.

Ezek miatt a pontok miatt a bizottság kisebbségi véleményként azt fogalmazta meg, hogy nem tartja alkalmasnak az általános vitára ezt a javaslatot, sőt károsnak tartja azt a magyar érdekekre nézve. Köszönöm a szót.(Taps a jobb oldalon.)