Szabad György (MDF)

1995. február 6.

DR. SZABAD GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Legyen szabad először képviselőcsoportunk felkérésének eleget tenni azzal, hogy ismertetni szeretném az Országgyűléssel, miszerint a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja beható vita után úgy döntött, hogy képviselőtársaim lelkiismeretük szerint - a szakmai anyag mérlegelése alapján -, személy szerint fognak dönteni abban, hogy hogyan szavaznak a határozathozatal során.Hadd jelezzem, hogy ebben a döntésben is benne van az, hogy a probléma, amivel szemben állunk, s amit az ország hajdani vétkes döntések nyomán majdnem két évtizede görget maga előtt, olyan kérdés, amire valóban nem egyszerű a felelet, és ebben az előterjesztő miniszter úrral egyet lehet érteni.

Elöljáróban szólni szeretnék arról, amit Bársony András az imént felvetett, hogy itt van egy fogalomhasználati probléma. Abban egyetértek vele, hogy a keresztgát fogalomhasználata nemkívánatos, félreérthető, noha az előterjesztésben ez szerepel. Ő azután a fenékgát fogalomra tért át. Én a fenékküszöb fogalmát fogom használni, tehát azt, ami a miniszteri előterjesztés mellékletében rendszeresen használatos.

Ha politikailag kissé gunyoros fogalomhasználatot engedhetek meg magamnak, akkor egy kicsit bővítettebben azt mondanám, hogy arról beszélek, ami az előterjesztés értelme szerint az 1843-as folyamkilométernél ideiglenesen állomásoztatandó fenékküszöb. (Derültség. - Közbeszólások: Jó!)

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum vitájában körülbelül azok a problémák vetődtek fel, amelyek most a bizottsági vélemények előterjesztése során is már kirajzolódnak, és az a bizonyos vita érveket hozott, olyanokat, amelyek itt az "igen" és a "nem" mellett felsorakoztak.

(12.10)

Legyen szabad most, némi önkényességgel persze, de úgy gondolom, a lényeges pontokra súlyozva jelezni, hogy igent hangoztató - persze nehéz sóhajok között igent hangoztató - képviselőtársaim, akik részben az adott régió közvéleményét is képviselni remélték, mindenekelőtt a Szigetköz szomjúságára utaltak. Arra a szörnyű helyzetre, amit a Szigetköz vízhiányos állapotában érez, látva azt, hogy a neki jutó víz kevés az élet, a termelés fenntartására.

Tehát az egyik oldalon legfontosabb kérdésként a vízhiány problémája és a vízpótlás reménye vetődött fel. A másik oldalon - érvek sokaságából a legfontosabbat emelem ki - a veszélyeztetettség kérdése; az aggodalom, hogy a fenékküszöb nyomán bekövetkezik a vízminőség romlása, Magyarország legfontosabb ivóvíztartalékának a veszélyeztetettsége.

Ez a kettő olyan tényező, ami nem tagadható. Hogy tulajdonképpen az 1977 és 1988 között vétkes döntéseket hozó tényezők milyen helyzetet teremtettek, az benne van ebben a szörnyű alternatívában. És benne van az e vonatkozásban őszinte előterjesztésben, amely bevallja, hogy olyan helyzetet teremtettek számunkra - szeretném hangsúlyozni: '90 előtti helyzetet -, olyan csapdába kerültünk - a felelősség részletezése nem ennek a percnek a feladata , amelyben üdvös döntést hozni aligha lehet. (Szórványos taps a jobb oldalon.)

Legyen szabad mindezek nyomán és sok tekintetben alludálva arra, amit Pokorni Zoltán előadásában kisebbségi véleményként hallottunk - nem mindig fogom megismételni kérem, hogy nem összebeszélve, de a helyzetből hasonló következtetéseket levonva -, számos kérdésben általa megnyitott kaput szeretnék döngetni.

Én mindenekelőtt a kormány-előterjesztésből indulok ki, mégpedig a kormány-előterjesztés dicséretes gondossággal kimunkált mellékletéből; abból a tájékoztatóból, amit a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr előterjesztésében az eredeti határozati javaslat mellékleteként valamennyien megkaptunk. Én ennek a végéről szeretnék idézni - ez logikusan kapcsolódik ahhoz, amit eddig elmondtam -, a 6. oldalról, amelyik a vizsgálati anyag - visszatérek rá - következtetéseként többek között a következőt mondja:

"A következtetések levonásakor figyelembe kell venni, hogy a vizsgált kárenyhítő lehetőségek mindegyike csak átmenetinek tekinthető. Végleges megoldást a jelenlegi üzemrenddel egyik változat sem ad."

És ezt követi az a nagyon jól áttekinthető táblázat, amelyik a különböző változatok perspektivikus következményeit vizsgálva - amennyire a jövőt ma vizsgálni lehet; és ez az egész vizsgálati eljárásnak, nyilvánvalóan, az egyik sarkpontja -, az ötödik oszlopban, tehát helyesen írva "fenékküszöb az 1843 folyókilométer-szelvényben" ír. Rövidítve olvasom, de szöveghűen, tartalmilag is.

Vízpótlás hatékonysága, szabályozhatósága korlátozottan biztosítható... Vízpótlás hatékonysága, szabályozása a Mosoni-Duna és a mentett oldal szempontjából kismértékben biztosítható. Függőség a szlovák vízátadástól; kismértékben független... Megvalósíthatóság függősége a szlovák közreműködéstől; részleges függőség... Létrejött duzzasztási térfogat - kicsi... Árvizek levonulása; levezethető... A vízmegosztás korlátozottan szabályozható a hullámtér és a főmeder között.

Környezeti hatások vízminőségi veszélyhelyzetben - mentesítési lehetősége... A szennyezett víz a főmederben levezethető. Mindjárt kapcsolódik hozzá a következő. A vízpótlásra felhasználható víz minősége a főmeder vízminőségétől függ, a duzzasztott bőge átöblíthető... A hajózás visszaállíthatósága; gyakorlatilag nem állítható helyre... Sporthajózás lehetséges... Jég-leeresztés biztosítása... A jég-leeresztés kismértékben szabályozható. Üzemeltetés... Magyar szervezet, szlovák kapcsolattartással. A megoldás ideiglenes jellege a főmederben könnyen bontható, de stabilizált.

Minden adatot fölolvastam; pénzügyiekre és egyebekre visszatérek.

Ez az, amit a miniszter - nyilván felelősségétől áthatottan - mint a viszonylag legjobb változatot terjeszti elő számunkra elfogadásul.

Engedjék meg, élve azzal a könnyen belátható mozzanattal, hogy a jövőnek nagyon kevéssé vagyunk urai - és általában is; nem idetartozó okokból is -, de az adott kérdésben, épp a '77-'88 között történtek folytán, az adott kérdésben hihetetlenül korlátozottan, ennek nem unos-untalan történő ismétlésével tegyem fel a kérdéseket, amelyeknek egy részére itt már célzások történtek.

A hágai előterjesztés problémája nem egy képzeletbeli dolog, hiszen tulajdonképpen a két állam együtt terjesztette elő a hágai nemzetközi bíróság elé a maga megoldatlan problémáját, amely munkamenetének - tudniillik a bíróság munkamenetének - megfelelően hosszan, de minden bizonnyal, ha nem lesz visszavonás - s vajon miért lenne; amikor itt is csak ideiglenes megoldásról van szó -, dönteni fog. Mi lesz a hatása - és ez merült föl a mi vitánkban, fölmerült a bizottsági és nyilvánvalóan a most kezdődő vitában - mindennek a nemzetközi bíróság döntésére? Hiszen, ne felejtsük el, ha most egy döntés születik, amelyik viseli az ideiglenes jelzőt, ki biztosít bennünket arról, hogy hirtelen ez a döntés nem válik fő érvvé, és nem mondják azt, hogy amiben ideiglenesen megállapodtak, az modus vivendi bebizonyosul, hogy igenis van egy óvatosságból korábban ideiglenesnek tekintett megoldás, amely megoldás - amelyhez a két fél nem ugyanolyan szívvel, nem ugyanolyan módon, de mégis hozzájárult - legyen a megoldás.

(12.20)

Hiszen valamennyien, akik ismerjük a bíróságok joggyakorlatában az indítékokat, nagyon jól tudjuk, egy realizált modus vivendi könnyen a végleges döntést előlegezi.

Másodszor - ismét már érintett kérdés -: a szlovák vízpótlás garanciái. Szó esett arról, hogy a korábbi ajánlatok, illetve megállapodások, a londoni, majd az azt követő brüsszeli és a különböző tárgyalásokon nem megegyezésként - verbális megegyezésként -, de tárgyalási ajánlatként felmerültek, mind ennél kedvezőbbek voltak Magyarország és a Szigetköz szempontjából, mindre szlovák ajánlat történt - és egyik realizálása sem következett be.

Nagy figyelemmel, érdeklődéssel és a bizalom lehetőségét dédelgetve olvastam a sajtóban és hallottam a parlamentben, illetve olvastam a miniszteri előterjesztés indokolásában arról, hogy megállapodás született a két kormányelnök között. Erre a megállapodásra építve kaptuk a határozati javaslat megváltoztatását, az új határozati javaslatot. Ez a sarokpont az indokolásban.

Szeretném történeti ismereteim alapján is, nemzetközi jogi tanulmányaim alapján is kérdezni, vajon a mostani határozathozatal előtt hol és mikor lesz hozzáférhető ennek a megállapodásnak a szövege. Mert egy megállapodás lehet szóbeli - a nemzetközi jog is ismer szóbeli megállapodást -, de egy olyan megállapodás, amely egy országgyűlési döntésnek az alapja, nem lehet ismeretlen. Kérem tehát az illetékes kormányképviselőt, az előterjesztő miniszter urat, hogy előterjesztése megerősítéséül ennek a megállapodásnak - lett légyen szóbeli megállapodás - a szövegét terjessze az Országgyűlés elé. (Taps a jobb oldalon.)

Csak zárójelben szeretném megjegyezni: az 1980-as évek elején a kormányzat az Akadémiától állásfoglalást, szakvéleményt kért a dunai vízlépcső terveivel kapcsolatban. Ezt egy bizottság kapta feladatul. Számosan - már akkor nekem is módom volt erre - az Akadémián belül érdeklődtünk ennek szövege iránt és kértük a szöveg megismerhetőségét. Kiderült, hogy az akkori viszonyok között a hatalom - nem ismeretlen szokása szerint - a szöveget nem bocsátotta a kérdésben állást foglaló testület elé, hanem csak azon néhány személy elé, aki erre alkalmasnak látszott.

Nagyon kérem, hogy a Magyar Országgyűlés ne essék ilyen testületi minősítés alá, és hogy a magyar kormány felelős minisztere - a kormányfelelősséget reprezentálva - azt a megállapodást, amelyre építi javaslatát, terjessze a Ház színe elé.

Itt már csak folytatnom kell. Ennek ismeretében nyilvánvalóan sokan fogják indíttatva érezni magukat, ha a megállapodás meggyőzi őket, hogy megadják az így bizonytalan támogatást a kormányzatnak. Ennek híján viszont nagyon nehéz ezt akár kérni is.

Ha meglesz vagy ismertté válik a megállapodás szövege, akkor felmerülhet az, hogy milyen garanciái vannak vagy milyen garanciái remélhetők annak, hogy a szlovák kormányzat tényleg be akarja tartani, és rendelkezik is azokkal az eszközökkel, hogy be tudja tartani a megállapodásban vállaltakat.

Harmadszor: szeretném kérdezni, hogy a vízminőség félt - de természetesen esetlegesnek minősíthető ez a félelem - romlása esetén milyen közös magyar-szlovák intézkedéseket terveznek hatályba léptetni. Ez csatlakozik mindazokhoz, amiket Pokorni Zoltántól hallottunk.

Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek, hogy a tervezettnél hosszabb voltam, de úgy gondolom, mindezek nyomán önök eljutnak annak a megértéséig, hogy a Magyar Demokrata Fórumon belül - ebben a nehéz, a hetvenes-nyolcvanas években megelőlegezett verembe esésünk után - miért hoztuk azt a megállapodást, hogy mindenki a kapott információkat mérlegelve, lelkiismerete szerint döntsön.

Köszönöm szépen. (Taps.)