Isépy Tamás (KDNP)

1995. február 13.

DR. ISÉPY TAMÁS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Már elöljáróban kérem képviselőtársaim szíves elnézését és türelmét, de az ügy különleges jellege miatt a szokásost meghaladó mértékben kényszerülök az idejüket és a türelmüket igénybe venni, mert csak a teljes tényállás ismeretében tudnak megalapozott döntést hozni.A Reform 1994. március 11-ei számában megjelent, mindkét érdekeltet megszólaltató riport, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján megkísérlem a tényállás tömör és rövid összefoglalását.

1993 nyarán a Budapesten lakó Kozák család hármas ikrek születését várja. A férj rokkantnyugdíjas, a feleség munkanélküli, a család összjövedelme 29 ezer forint. A család neves keresztszülőket keresett: leveleket küldött szét a világ különböző részeibe, s abban felkérte a címzetteket a keresztapaság vállalására. Válasz nem érkezett, vagy kitérő válaszok érkeztek, egyedül Morvai Ferenc képviselőtársunk válaszolt, 1993. augusztus 3-ai kelettel: "... Természetesen szívesen elvállalom a gyerekek keresztapaságát. Kérem önöket, hogy közöljék a kicsik születésének várható időpontját, és legközelebbi budapesti utam alkalmával fel fogom önöket keresni."

Erre a látogatásra a hármas ikrek megszületése után kerül sor, az iratokból meg nem állapítható időpontban. Kozák István előadásában a Reform riportere a következőképpen írja le a helyszín és a látogatás történetét.

A helyszín: "A franciaágy fölött a családi kép, az öttagú család ott még reménykedett a jótevőben. Nem messze tőle Szűz Mária vigyázza a kicsik álmát. A nagyszobában is van egy kép, a díszhelyen áll: az új szekrénysor polcáról Morvai néz farkasszemet a házigazdával." (Derültség.)

A látogatás története: "Eljött a titkárnőjével meg a feleségével. Beszélgettünk, ittak egy kávét..." stb. "Majd megkérdezte: nem akarunk innen elköltözni? Mondtam: vidéken szeretnénk élni egy kertes házban. Megígérte, hogy segít. De én már akkor elköltöttem a spórolt pénzemet. Azt válaszolta a levelemre, hogy elvállalja a keresztapaságot. Hogy illendően fogadjam őket, felújíttattam a lakást, kifesttettem, kitapétáztattam, új bútort vettem..." (Derültség.) "... Majd eljöttek, hogy megismerkedjünk. De ezután megváltozott. Talán azért, mert látta rajtunk, hogy cigányok vagyunk. Csak egy kis pénzt küldött, húszezer forintot, a gyerekágyra, de soha többé nem jött. Telefonáltam, írtam, nem történt semmi. A múltkor úgy begurultam, hogy bevágtam magam egy taxiba és elmentem Nagyrédére." (Derültség. - Közbeszólások.) "Azóta sem jött, pedig nekem négyezer forintomba került az út. De kellene még egy dada is, mert az asszony nem győzi egyedül a munkát. Az önkormányzat se sokat segít: babakocsikat adtak, egy kis pénzt, és megkaptuk a telefont." A telefont azért említem külön, mert utána a telefonszámlákat elküldte Morvai képviselőtársunk címére... (Derültség.) ..., fizesse ki. Ennek göngyölt összege havonta körülbelül 15 ezer forint volt, a hátralékkal. (Derültség.)

Ezután az események felgyorsulnak, mert Morvai úr a keresztapaságot nem vállalja. 1994. március 8-ai levele: "Ne is telefonálgasson, inkább menjen el dolgozni, és szerezzen magának kertes házat és harmincezer forintért bejárónőt. Már korábban is közöltem: önöknek nem keresztapa, hanem családi ház és pénz kellene, erre viszont én nem vagyok hajlandó."

Március 11-én jelenik meg a Reformban a cikk. Morvai Ferenc képviselőtársunk április 1-jei levele Kozák Istvánhoz: "Megdöbbenve kaptam kézhez az ön leveleit...." stb. "Információimat öntől személyesen szereztem." Megküldi neki a Reformban megjelent cikket. "Az ön magatartására jellemző, hogy több havi elmaradt telefonszámláját is velem akarja kifizettetni, amit ezután visszaküldök. Ismételten rögzítem, hogy az ön igényeit én nem vagyok hajlandó kielégíteni. Én nem kértem öntől, hogy újítsa fel a lakását, én nem kértem öntől, hogy az én ügyemben, bármiben eljárjon."

Ennyi az előzmény. Még a tényálláshoz tartozik, hogy május 5-ei kelettel Kozák István Morvai Ferenc képviselőtársunkhoz intéz egy levelet: "Tisztelt Uram! A történtekért bocsánatot kérek. Azt hittem, hogy ha nem a régi bútoromban fogadom, ezzel jót teszek, hogy a gyereknevelés is jobb lett volna, normális körülmények között nőjön fel. Sajnos, magamat hibáztatom a történtekért. További munkájához sok sikert kívánok."

Ezután jön az 1994. július 25-én a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott magánindítvány. A Reformban megjelent cikk, ahogy mondtam, mind a két érdekeltet megszólaltatta. Morvai Ferenc képviselőtársunk kijelentéséből, szövegkörnyezetéből kiragadva, három kijelentést sérelmez. Az egyik: "jobban szaporodnak a cigányok, mint a magyarok". A másik: "bármilyen úton leszázalékoltattam magamat". A harmadik: "a törvényeket kijátszom".

A szövegkörnyezetből ki vannak ragadva. A teljes szöveg úgy hangzik: "Nekik is ugyanolyan munkahelyi feltételeket kellene biztosítani, mint mindenkinek, ők is lehetnének pincérek, buszvezetők, kereskedők." Utána jön az inkriminált szöveg, hogy "A cigányok egyébként jobban szaporodnak, mint a magyar emberek. Ez azt a veszélyt is rejti magában, hogy az ezredfordulóra mi kisebbségben leszünk."

A másik kijelentés a teljes szöveggel: "Ő is, ahelyett, hogy bármilyen úton leszázalékoltatta magát, munkát kellene vállalnia, barátságban kellene élni családjával."

A harmadik pedig: "Ezúttal is közlöm Kozák úrral és a hozzá hasonló, törvényeket kijátszó, csak a jogaikat követelő állampolgárokkal: láthatják, hogy a hatalom nem velük, hanem a hatalom megszilárdításával törődik."

Az utózöngéje: Kozák István a mentelmi bizottság elnökéhez is ír egy levelet: "Ígérte, hogy megkereszteli három ikergyermekemet. Ígért nekünk kertes házat, hogy támogat a továbbiakban. Ha szükséges, több miniszternek is írok levelet panaszommal. Ha kell, külföldi lapokban is nyilvánosságra hozom a történteket: Morvai úr egy hazug szélhámos, nincs a parlamentben a helye."

Ugyanilyen tartalommal ír, sürgetve a tárgyalás kitűzését.

(18.10)

A magánindítványban egyébként biztatási kár címén 2 millió forint összegű kártérítést is érvényesít. (Zaj.)

A tényállás alapján az volt a mentelmi bizottság álláspontja, hogy büntetőjogilag nem értékeli a magánindítványban megjelölt cselekményeket, viszont álláspontja szerint a feljelentés zaklató jellegű, a képviselői és a képviselőházi munkát zavarja.

Ezért a mentelmi bizottság ebben az ügyben azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Morvai Ferenc mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Ismételten elnézést kérek, de a tényállás teljes ismerete nélkül a zaklató jelleget nem lehetett volna megállapítani. (Taps.)