Tabajdi Csaba (MSZP)
DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1993 júliusában a magyar Országgyűlés 96 százalékos támogatottsággal elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. A törvény azonban valójában most kezd megvalósulni, életre kelni. A december 11-ei helyi önkormányzati választások során a magyar történelemben először létrejött közel 680 kisebbségi önkormányzat megválasztásával és hitelesítésével a törvény a megvalósulás jelentős, bár még csak kezdeti fázisába került. Időnként még ma is fellángol a vita, hogy megfelelő-e, jó-e, nem túl általános-e a kisebbségi törvény. Azt hiszem, a kisebbségi törvény alapvetően időtállónak bizonyult, de a törvényhozó számára már megalkotásakor is nyilvánvaló volt, hogy önmagában nem elégséges a végrehajtáshoz. Ezért kellett és kell megvalósítani egy átfogó jogharmonizációs folyamatot. Ennek első lépését a tisztelt Ház éppen ez év szeptemberében tette meg azzal, hogy módosította az önkormányzati törvényt és az önkormányzati választásokról szóló törvényt. Különösen fontos volt, hogy az Övt. módosításával külön fejezetben tisztázta, hogy mi a viszonya a települési önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak, elkerülendő a helyi békétlenségeket, és elkerülve a hatásköri tisztázatlanságokat.
Tisztelt Ház! Jelenleg a törvény pénzügyi vonatkozású jogi hátterének a megteremtéséhez látunk hozzá. Ezeket a feladatokat kell megoldani részben az Országgyűlés, részben a kormányzat szintjén. Ennek a munkának két fő feladata van: egyik a mostani nemzeti és etnikai kisebbségi közalapítványról szóló törvénytervezet elfogadása, majd a kormány részéről történő megalapítása, bejegyzése és működtetése, a másik pedig a kisebbségi törvény pénzügyi vonatkozásairól szóló kormányrendelet elfogadása.
Tisztelt Ház! Az Országgyűlés és a kormány a kisebbségek finanszírozásával kapcsolatosan két elvre kívánja építeni tevékenységét. A magyar parlament és a magyar kormány egyrészt biztosítani kívánja a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok alapvető pénzügyi működési feltételeit. Nincs precedens, sem hazai, sem európai vonatkozású, miként lehet elérni, hogy a működési költség biztosítsa a munka alapfeltételeit, de ne a bürokrácia burjánzását, az adminisztráció kiépítését eredményezze, vagyis mi legyen az arány a szervezetfinanszírozás és a tevékenységfinanszírozás között. Az 1995-ös költségvetés az országos önkormányzatok elemi működési feltételeit az Országgyűlés fejezetében tartalmazza, a helyi kisebbségi önkormányzatok működési költségeinek fedezetét e közalapítvány címén kívánja rendezni.
A kisebbségi önkormányzatok finanszírozási hátterének másik összetevője a tevékenységfinanszírozás. Az a cél, hogy a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok pályázzanak, vagyis meg kell jeleníteniük azt, hogy milyen feladatokat, tevékenységformákat kívánnak megvalósítani, amelyeket a közalapítványon keresztül támogat a költségvetés. A jelenlegi törvénytervezetben javasolt közalapítványi forma elvei megegyeznek a NEK-törvény előírásaival; a közalapítványi forma előnyeiről szólt Csiha államtitkár asszony.
Megemlíteném még: azon kívül, hogy a NEKtörvény elfogadásakor bár a hatályos jog még nem ismerte a közalapítványt fontos szempont volt, hogy a pénzügyi kormányzat, a Pénzügyminisztérium az elmúlt fél évben átlátható helyzetet kívánt teremteni a különböző alapok vonatkozásában, ezért ő is a közalapítványi formát szorgalmazta.
(18.10)
De a fő ok a közalapítványi forma elfogadása mellett annak demokratizmusa és jobb átláthatósága volt. A kuratórium tervezett összetétele alapvetően megfelel a kisebbségi törvénynek. Egyidejűleg éppúgy garantálja és ez nagyon fontos , mert felmerült kisebbségi részről az a félelem, hogyha vajon közalapítványi formában történik meg a finanszírozás, nem jelent-e kevesebb garanciát a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára a mostani törvénytervezet; az önök előtt lévő kisebbségitörvény-módosítás erre vonatkozóan is egyértelmű garanciákat tartalmaz.
Hölgyeim és Uraim! A közalapítvány legfőbb céljait a törvénytervezet tartalmazza. Azt hiszem, e vonatkozásban ki kell hogy emeljem azt, hogy a közalapítvány lehetőséget ad ösztöndíjak teremtésére, diákok külföldön történő képzésére ez különösen fontos a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek esetében, hogy anyanyelvükön felső fokon tudjanak tanulni , a kisebbségi sajtó működési feltételeit kívánja rendezni, elő kívánja segíteni a hazai kisebbségek és anyanemzeteik közötti kapcsolatok ápolását.
A közalapítvány vagyona, forrása jelenleg 470 millió forint. Ebből a 470 millió forintból 70 millió forint azonban tartalék a helyi kisebbségi önkormányzatok számára arra az elemi működésre, amelyről már szóltam. Erre a 70 millióra még bizonyára sor kerül, a jelenleg már átutalt 80 millió forintos összeg azt jelenti, hogy helyi kisebbségi önkormányzatonként 114 285 forintot kapott egy-egy helyi kisebbségi önkormányzat. Azt hiszem, tisztelt Ház, ez nem olyan elemi működési költség biztosítása, amely a túlságosan nagy adminisztrációt és bürokráciát segítené elő, nem is ez a cél, erről a későbbiekben még szólni fogok. Így a közalapítvány lényegében 400 millió forintos vagyonnal rendelkezik. Annak érdekében, hogy a költségvetési támogatás összegét ne terheljék az alapítvány működésével járó kiadások és a vagyonát ne csupán a költségvetési támogatás képezze, folynak a közalapítvány működő vagyonnal való ellátására irányuló gazdasági tárgyalások.
Tisztelt Ház! Alapvető változás a kisebbségi törvény korábbi szabályozása és a jelenlegi törvénytervezet között nincsen. A közalapítvány kuratóriumának összeállításánál a magyarországi 13 kisebbség, a szaktárcák, valamint az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy képviselőjének megjelenítését tervezzük.
A törvénytervezet előkészítéséről már részben szólt Tirts Tamás képviselőtársam. Mielőtt a pártközi egyeztetésről szólnék, szeretnék beszélni arról, hogy a törvénytervezetet számos alkalommal egyeztettük a hazai kisebbségi szervezetekkel.
Az előkészítés során általában a kormány, de azt hiszem, most a parlament számára is a legfőbb gondot az jelenti, hogy a régi rendszer már nem működik, az új rendszer még nem állt fel. Vagyis a kormány és az Országgyűlés számára az a fő dilemma, hogy egy-egy törvénytervezet vagy kormányrendelet-tervezet egyeztetésekor ki legyen a partner, hiszen az igazán érintettek: az országos kisebbségi önkormányzatok a jelenlegi törvénytervezet esetében még nem alakultak meg, kivéve az örmény országos kisebbségi önkormányzatot.
El kell hogy mondjam, tisztelt Ház, hogy kifogás merült fel néhány szervezet és személy részéről. Ugyanakkor szeretném jelezni azt, hogy meggyőződésem, hogy a kisebbség számára is létszükséglet az átláthatóság és egy egészséges versenyhelyzet.
Meggyőződésem, hogy a kisebbségi autonómia és az államháztartási pénzekkel való gazdálkodás általános szabályai nem zárják ki egymást, sőt a kisebbségi közösségeken belül, a többség-kisebbség közötti vitákban éppen a pénzosztás szokta okozni a legfőbb gondokat, pedig a kisebbség létérdeke a pénzügyi fegyelem, az átlátható, demokratikus és pártatlan támogatás.
Éppen ezt a célt szolgálja és a kisebbségek válláról kívánja levenni a pénzügyi gazdálkodás terhét a most készülő, nem kis vitákat kiváltó pénzügyi kormányrendelet. Ennek lényege, hogy az államháztartásból származó pénzeket, vagyis az adófizetők pénzét olyan gazdálkodási feltételek közepette használhassák fel a kisebbségi önkormányzatok, hogy a települési önkormányzat szolgáltatást nyújtson, könnyítse meg a számvitel, a pénzügyi gazdálkodás terheit, ugyanakkor abba, hogy mire fordítják a helyi kisebbségi önkormányzatok, nem szólhat bele a települési önkormányzat, vagyis nem csorbul a kisebbségi autonómia, eltérően bizonyos hangulatoktól.
Hölgyeim és Uraim! Ami a hatpárti egyeztetést illeti, szeretném elmondani, hogy a hatpárti kisebbségi konzultatív bizottság amely a múlt év októberében alakult, amelyben valamennyi parlamenti párt kijelölt képviselője részt vesz véleményét, ahogyan Tirts Tamás képviselőtársam is jelezte, előzetesen, a normaszöveg megfogalmazása során kikértük, javaslataik döntő többségét e tervezet tartalmazza.
Ezt azt hiszem, a kisebbségi törvény kétharmados jellege, illetve a '93-as 96 százalékos parlamenti jóváhagyás is indokolta. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az alkotó együttműködésért.
Az egyeztetésben felmerült egy jogos igény és elvárás amelyet azt hiszem, valamennyiünk nevében megfogalmazhatunk , hogy az összeférhetetlenségi törvénytervezet vitája kapcsán célszerű áttekintenünk majd, hogy a nonprofit közalapítványok, többek között a hazai és a határon túli kisebbségeket érintő közalapítványok kuratóriumára is kiterjedjen-e, illetőleg milyen módon fogalmazódjon meg az összeférhetetlenség.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni valamennyi képviselőtársamnak, a helyi polgármesteri hivataloknak, a sajtónak, hogy támogatták és támogatják ezt a nehéz történelmi vállalkozást, a kisebbségi önkormányzatok megalakulását türelemmel, párbeszéddel, hiszen valamennyiünk számára járatlan út ez.
Az első eredmény, hogy több mint 680 helyi kisebbségi önkormányzat jött létre, azt hiszem, valamennyiünk számára várakozáson felüli. a tét azonban még mindig nagy. Vajon működőképes lesz-e a kisebbségi önkormányzati rendszer, megőrződik-e a kistelepüléseken az etnikai béke, be tud-e illeszkedni a magyar közigazgatásba a helyi kisebbségi önkormányzati rendszer a kisebbségi önkormányzatok autonómiájának feladása nélkül, ki tud-e épülni a bürokrácia gyarapodása nélkül, gyökeret ver-e a magyar közéletben, kellő módon elő tudja-e segíteni a fő célt, hiszen a helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos önkormányzatok nem az adminisztráció bővülésére jönnek létre, hanem annak a célnak az elősegítésére, hogy fordulat következzen be a magyarországi kisebbségek életében, különös tekintettel oktatásukban és művelődésükben.
Ehhez kérem e törvénytervezet támogatásával e történelmi vállalkozás további segítését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)