Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Látom a megnyugvást az arcukon, tudniillik, amikor én következem, akkor már a parlamenti ülés befejezése jön, vagy utolsóként, vagy az utolsók között szólalok fel.Eredendően nem is akartam felszólalni, tudniillik ezt a törvényjavaslatot én magam is jónak tartom kisebb, nagyobb eltérésekkel.
Az váltotta ki belőlem a felszólalást, hogy a felszólalások korábbi szakaszaiban utalás történt arra, hogy maga a Független Kisgazdapárt volt az, amelyik annak idején a kárpótlás, a kárpótlási eljárás során arra hivatkozott, hogy nem kell beadni a kárpótlási igényeket. Ilyen soha nem volt.
A Független Kisgazdapárt örült annak, hogy a kárpótlás ha ilyen mértékben is létrejön. Eredendően a törvénnyel sohasem értettünk egyet. Nem vitatom az alkotmányosságát, hiszen egy testület annak idején kimondta, hogy mennyire alkotmányos. Azonban vitatom az erkölcsi oldalát, hogy helyes volt-e. Ez a kárpótlási törvényjavaslat nyilvánvalóan mint ahogy az indoklásban is megfogalmazódott a szűkülő kárpótlási jegyek felhasználásával kapcsolatosan került benyújtásra. Valóban leszűkültek az alapok, de én úgy hiszem, hogy ez egyrészt a földalapok szűkebb voltára vezethető vissza, másrészt az állami vagyon értékesítésre való kijelölésére. Ezért is sajnálom, hogy az önkormányzati bizottság az elmúlt héten úgy foglalt állást, hogy nem támogatja a Salamon László képviselő úr által benyújtott önálló indítványt, amely az önkormányzati lakások értékesítésére vonatkozik. Pedig az itt érintett személyek jó néhányan nem jutottak kárpótlási jegyükhöz, márpedig a saját jogon benyújtott kárpótlási jeggyel e lakások vásárlására még lehetőség mutatkozott volna részükre.
A kormánynak egyébként a jelenlegi szakaszban is lehetősége van engedélyezni elsősorban azt tartanám erkölcsösnek , hogy a saját jogú kárpótlási jegyeket használhassák fel egy új földalap kijelölése során. Egyébként a gyakorlatban a saját jogú felhasználás nem valósult meg.
Az életjáradék jogintézményét a törvényjavaslat kiszélesítette, ami helyesnek mondható, mert végül is ezzel bővül az életjáradék igénybevételére jogosultak köre. Ugyancsak helyes az életjáradék összegének a megállapítása is. Azt hiszem, hogy ez a jogsérelmet szenvedettek részére némi vigasz.
Ugyancsak helyesnek ítélem meg a korhatár leszállítását, amely együtt jár a határidő meghosszabbításával is.
További pozitív része a törvényjavaslatnak: megadja a jogosultság mértékét és lehetőséget biztosít.
A saját jogú kárpótlási jegyre vonatkozóan történik utalás. Sajnálatos módon a kárpótlási eljárás egésze során ez ideig nem mondta ki a törvény, hogy a kárpótlási jegyeket saját jogon lehet felhasználni akár földvásárlásnál, akár egyéb eszköz vagy vagyon felhasználása során. A törvényjavaslat legalább most, az utolsó szakaszban erre utalást tartalmaz.
A törvényjavaslat melléklete táblázatával kapcsolatosan egyetértek az ötéves eltolódással. Ez valóban helyes. Azonban úgy ítélem meg, hogy az életkor nemek szerinti felosztása kritika alá vonható. Úgy gondolom, hogy a férfi és a nő esetében ennek a táblázatnak mégiscsak párhuzamosan kellett volna futnia.
A törvény hatályával kapcsolatosan továbbra is el lehet mondani, helyes, hogy visszamenőlegesen kiterjeszti azokra vonatkozóan is a lehetőséget, akik korábban benyújtották ilyen irányú igényeiket, de azt valamilyen ok folytán visszavonták. Helyes az újrabenyújtás lehetősége.
Meg kell állapítani azonban, hogy ez a törvényjavaslat talán már elkésetten érkezik, annál is inkább, mert jó néhányan már a kárpótlási jegyeiket felhasználták, akár eladás formájában is, tehát elestek ettől a későn jött lehetőségtől.
Megemlíteném még, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból fogja intézni tovább az átszámítást, az ebben a körben érdekelteknek azzal külön nem kell foglalkozniuk. Összegezésül elmondanám: a törvényjavaslat a céljában megfogalmazottak szerint életszerű, bár megkésetten érkezik a kárpótlásban érdekeltek részére.
Úgy ítélem meg, hogy akármilyen jó törvényjavaslat is feküdne előttünk, a kárpótlást mégis maradandóan az a törvény szabályozta, amelyik alaptörvény volt, és nem biztos, hogy betöltötte a teljes rendeltetését. A jogsérelmet szenvedettek nagy része azonban mégis kiszorult abból a lehetőségből, amely itt e törvényjavaslat keretein belül részükre újólag megnyílt. Nagyon sokan körülményeik, anyagi szűkösségük folytán adták el a kárpótlási jegyeiket, tehát nyilvánvalóan nem élnek e törvényjavaslat adta lehetőséggel.
Képviselőtársaim elmondták: a kárpótlási eljárás során sok olyan dolog marad, amelyre vissza kell emlékezni, hiszen nagyon sokan vagyonhoz jutottak. Én ezt nem vitatom. Utalni szeretnék még arra, hogy a kárpótlási törvény maradandó része lesz az is, hogy a jövő században is elrettentő példaként oktatni fogják az alaptörvényt a jogi egyetemeken az ifjú jogásznemzedékeknek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)