Házas József (MSZP)
DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat eddigi vitájában már megfogalmazta a pénzügyminiszter úr és több hozzászóló a korrekciók okát és szükségességét. Elhangzott, hogy a sokszor párhuzamos finanszírozás megszüntetése, a néha pazarló állami alapok struktúrájának átalakítása a kívánatos cél. Ezzel egyetértve, már a környezetvédelmi bizottság előzetes vitájában szóba került, hogy támogatva az előterjesztés legfontosabb javaslatait, néhány módosítást szükségesnek tartunk.
Az alapok felhasználására tett javaslataink az 1995-ös költségvetés főösszegeit nem befolyásolják, elfogadásuk esetén viszont néhány, kiemelten fontos feladat megoldására adódik biztosabb lehetőség.
(18.40)
A Környezetvédelmi és Vízügyi Alap felhasználásának módosításával egy regionális problémán messze túlnövő kérdéskör, a Balaton környezetvédelmi, ökológiai gondjainak megoldását segítő javaslat elfogadásához szeretnék az önök egyetértését megnyerni.
A gondok mindenki előtt ismertek. A kormány 1994. évi 1049. számú határozatának felülvizsgálata során kiderült, hogy a vízminőség az elmúlt évben, főleg külső hatások következtében nagy mértékben romlott. Igaz, hogy ehhez nem kellett bizottsági vizsgálat, mert a nyugat-európai sajtó szenzációt kereső cikkei kellő módon dramatizálták a helyzetet. Magyarázkodhatunk, hogy ezeket a hangokat üzleti megfontolások is erősítik, az az érdek, hogy a turista otthon költse el a pénzét, de a tények azért tények maradnak.
Célunk egy lehet ebben a helyzetben, megmenteni a Balatont, azt a Balatont, amely nemcsak a pótolhatatlan természeti kincset jelenti, hanem jelenti a több tízmilliárdos turisztikai kereskedelmi bevételt is, ami a tó hasznából a nemzeti össztermék előállításához adódik. És ez nemcsak az ott élő lakosoknak, a szezonban ott dolgozó kereskedőknek, vendéglősöknek az érdeke, hanem érdeke a kormánynak is.
A költségvetési vita egyeztetései során a környezetvédelmi bizottság Balatonra vonatkozó javaslatait nem sikerült elfogadtatni. Megoldást ugyanis az jelentene, hogy egy ilyen jelentőségű veszélyhelyzet megszüntetéséhez a feltétlenül szükséges forrásokat a költségvetés biztosítsa. Az elutasításnak többek között az volt az indoka, hogy a korábbinál is több pénz jut a régióra. A szükséges és a meglévő pénzek közötti különbségről nem kívánok beszélni. A nagy szennyvízelvezető rendszerek kiépítésére szolgáló összegek csak egyik részét jelentik a megoldásnak. Amit mindenki kívánatosnak tart, az a feltétel, hogy az önkormányzatok és a régióban élő állampolgárok is járuljanak hozzá a tó megmentéséhez. De hiába épül meg a nagy rendszer, a lakosoknak és közösségeiknek kimerültek a forrásai, nem lesz, aki rákössön a szennyvíztisztítókra. Mi azt szeretnénk elérni, hogy az alapokból meghatározott rész a Balaton és vízgyűjtőjének környezetvédelmi és vízminőségvédelmi feladatainak finanszírozására legyen felhasználható.
Lényeges változást egy önálló Balaton Alap jelentene, de tisztában vagyok vele, hogy a jelen költségvetési évben ennek nincs realitása. Ezért javasoljuk a módosításnak a meglévő alapokban való megjelenítését. Azon ellenvetésekkel szemben, amelyek egy régiónak törvényben való megkülönböztetését kifogásolják, azt szeretném megemlíteni, hogy a Balaton gondjai miatt már eddig is önálló regionális tanács működik. A tanács véleményét az alapok pályázatainak elbírálása során mi is javasoljuk figyelembe venni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakkal az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet arra: az országos hatású, Balatont érintő problémakör megoldására minden eszközt meg kell ragadni. Új bizottságok létrehozásával, retorikával az évtizedes gondokat nem szüntetjük meg. Javaslataim, melyek a megoldást elősegítő források növelését jelentik, több képviselőtársam támogatását élvezik.
Kérem önöket, hogy a szavazás során a törvénymódosítást a fentiek figyelembevételével fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps.)