Samu János (MSZP)

1995. február 19.

DR. SAMU JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mezőgazdasági bizottság módosító indítványához csatlakozva nyújtottam be indítványomat, amely a 251. szám alatt benyújtott törvényjavaslat 24. §-a szerint az Evt. 35. § (1) bekezdésének módosításával foglalkozik. A módosítás az új szakaszba beemeli a vadgazdálkodónak az erdőben, erdősítésben okozott kárért való felelősségét is. Én a csatlakozó módosító indítványomban arról írtam, hogy szét kell választani az élő környezetben okozott kárért való felelősséget, illetve a vad és gépjármű ütközéséből eredő kárért felróható felelősséget a vadgazdálkodó esetében. Az új szakasz, amelyet a módosító indítványom szerint elhagyni javasolok, a 35. § új (4) bekezdéseként így hangzana: A vad és gépjármű összeütközése esetén a vadászatra jogosult nem tartozik felelősséggel a gépjárműben keletkezett kárért, a gépjármű vezetője vagy üzemben tartója pedig nem tartozik felelősséggel vad és gépjármű összeütközéséből eredő, vadban keletkezett kárért.Ezt az alábbiakban indokolnám: a polgári törvénykönyv 128. § (1) és (2) bekezdése értelmében a vad elejtéséig, elfogásáig az állam tulajdonában van. Az elejtés, elfogás vadászati tevékenység, amelyből egy sajátos tulajdonváltozás következik, és így kerül át a vad az állam tulajdonából a vadászatra jogosult tulajdonába. A vad elütése tehát nem vadászati tevékenység. Ebből kifolyólag az összeütközés az állami tulajdon tárgyával történik. Mi következik ebből? Ebből az következik, hogy a vadászatra jogosultat nem lehet felelőssé tenni a vad és gépjármű összeütközéséből eredően a gépjárműben keletkezett kárért, hiszen a baleset nem a saját tulajdonában lévő vaddal történik. A Ptk. értelmében a gépjármű vezetése fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. A jelenlegi, általunk módosítani javasolt törvényi rendelkezés azonban figyelmen kívül hagyja a Ptk. rendelkezéseit, és a vadászatra jogosult feltétlen felelősségét állapítja meg, mintha a vadászatra jogosult tevékenysége lenne csak fokozottan veszéllyel járó, ugyanakkor a gépjárművezetés nem lenne az.

A helyzet fordított: az erdészetről és a vadászatról szóló törvény Ptk.-ellenes rendelkezése azt eredményezi, hogy a gépjárművek vezetői semmiféle semmiféle felelősséget nem viselnek, felelősségüket még csak nem is vizsgálják, hanem az ütközés minden anyagi következményét a vadászatra jogosultra terhelik. A vadászatra jogosult felelősségének megállapítását arra alapítják, hogy a Ptk. a vadállat tartójának felelősségét is fokozott veszéllyel járó tevékenységként szabályozza. Szeretném itt megjegyezni, hogy a vadállat tartójának tulajdonképpen az állatkert, illetve maga a mutatványos minősül, nem pedig a vadászatra jogosult. Az Evt. rendelkezése azonban ebben sem következetes, mert ha megalapozott lenne az a szemlélet, hogy a vadászatra jogosult a vadállat tartójának minősül, akkor két fokozott veszéllyel járó tevékenység találkozásáról kellene beszélnünk. Ez esetben viszont az általános kártérítési felelősségnek kellene beállnia, nem a jelenlegi törvényi szabályozáson alapuló azon megoldásnak, hogy csak a vadászatra jogosult felel a bekövetkezett kárért.

(19.20)

A csatlakozó módosító indítvány benyújtásának fő indítéka: felelősségem a vadállomány védelme iránt, amely része a magyar faunának, természeti környezetünk elengedhetetlen tartozéka, melyet védenünk, alkalmasint selejteznünk, szabályoznunk kell de semmiképpen nem lehet az emberi értetlenség áldozata. A statisztikákból tudjuk, hogy a vadállomány száma nagymértékben csökkent. Ha feltételezzük, hogy ez egy tisztességes vadászati tevékenység eredménye, bevétele még akkor sem tud lépést tartani a száguldozó autók értékének növekedésével, hiszen a vadváltón áthúzódó műút csak néhány négyzetméter aszfaltot jelent a vadnak az évszázadok vagy évezredek óta megszokott élő területén.

A Vadászati Alap tehát ezen a terhen kell hogy enyhítsen, hiszen elviselhetetlen mértékű biztosítási díjak vannak kilátásba helyezve, amelyek gazdaságilag, anyagilag kivétel nélkül minden vadásztársaságot akár apró, akár nagyvadas területről van szó egyértelműen tönkretenne. A vad megélhetését is biztosító élőkörnyezetben okozott kárról szóló törvényjavaslat természetesen az eredetileg előterjesztett módosítás szerint elfogadható, de a módosítást mindenképpen javaslom figyelembe venni a vadgazdálkodási alap felhasználása területén. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)