Lányi Zsolt (FKGP)

1995. február 20.

LÁNYI ZSOLT (FKGP): ... egy pillanat, hadd fejezzem be, mert tudom, már le akar inteni... Itt az előbb a következő dolog történt. A Házszabályban meg van határozva, hogy az interpellációra mennyit lehet mondani, válaszolnak, viszonválaszolnak. Na már most, két perce volt Homoki képviselő úrnak a válaszra... (Felzúdulás.) Egy pillanat! Elfogadta a belügyminiszter úr válaszát, korrektnek tartotta, de szerette volna a véleményét kifejteni az üggyel kapcsolatban. Ön nem tudhatja, hogy mit akar mondani!

(16.40)

Mert ahhoz a jósnőhöz kell elmenni. Egy perc húsz másodperckor ön kikapcsolta a mikrofont, amit én teljesen etikátlannak tartok. Most nem kezdem azt, hogy SZDSZ, nem SZDSZ... Kérem, le van írva, hogy öt perc abból három, meg két perc.

Meg kellett volna várni a negyven másodpercet, legfeljebb azt mondhatta volna, hogy térjen a tárgyra, képviselő úr, vagy eltért a tárgytól. De csak úgy kikapcsolni, ezt udvariatlanságnak tartom a képviselővel szemben és helytelennek. Nem tudom, ennek mi az elintézési módja, hogy menjünk panaszra akárhová... Én nem szeretek panaszra járni.

Szeretném kérni önt, hogy várja meg a két percet, és a két percet a képviselő hadd használja ki. Mondhatta volna a két perc végén, hogy elfogadom a választ és akkor kész.

Tehát kérem, hogy a jövőben azért... mert ezt részrehajlásnak veszem, bár lehet, hogy üldözési mániám van.

Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)