Salamon László (MDF)
DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgysorozatba-vételre kért törvényjavaslat az önkormányzati lakások elidegenítésére vonatkozó, most, március 31-én lejáró határidő meghosszabbítását kívánja biztosítani. A javaslat értelmében a határidő egyrészt meghosszabbodna november 30-ig, de ezen túlmenően a törvény kiegészülne egy olyan szabállyal, mely szerint ha valaki menthető okból az előírt törvényes határidőben nem tudta vételi jogát gyakorolni, úgy azt az akadály megszűnését követő 90 napon belül még akkor is gyakorolhatja, ha a vételi jogra megállapított törvényes határidő lejárt. E kedvezményes határidő-gyakorlás rendelkezésére álló végső határidőt pedig törvényjavaslatom 2000. november 30-ában javasolja megállapítani.
A törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről az önkormányzati bizottságban közel másfél órás vitát folytattunk, majd a bizottság kormánypárti képviselői leszavazták a javaslat tárgysorozatba-vételét. Ez annyit jelent, hogy ha önök most másként nem döntenek az Országgyűlés még csak meg sem vizsgálja az általam felvetett kérdést. Márpedig a Lakásbérlők Egyesületének becslése szerint legalább 100 ezer olyan jogosult van, aki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra vonatkozó vételi jogával saját hibáján kívül nem tud élni.
A törvényjavaslat azt a méltánytalanságot kívánja orvosolni, amely abból adódik, hogy az önkormányzati lakások egy részének jogi helyzete rendezetlen, és ez a helyzet útjában áll annak, hogy a vételi jog gyakorlására jogosultak a lakást megvásárolhassák. Arra is akad példa, hogy az ilyen helyzetet maga az önkormányzat idézi elő a lakások jogellenes elidegenítésével vagy más rosszhiszemű eljárással. Alapvetően tehát nem a jogilag rendezett lakások vételéről van szó, ahol a jogosult általában már meggondolhatta, hogy kíván-e a vételi jogával élni, hanem elsősorban a rendezetlen jogi helyzetű lakásokról. A november 30-áig történő határidő-kitolást természetesen elsősorban ez indokolná.
Rendezett jogi helyzetű lakásoknál is lehet méltányolható a határidő kisebb mértékű meghosszabbítása. Ilyen indokul szolgál például az, hogy a kárpótlási jegyeknek megfelelő piacot teremthessünk. De a javaslat lényege ismétlem a rendezetlen jogi helyzetű lakásokat megvásárolni akarókkal szembeni méltánytalanság elhárítása.
Az önkormányzati bizottságban a kormánypárti képviselők elismerték ugyan felvetésem jogosságát, de azzal érveltek, hogy a jogilag rendezetlen lakásoknál a vételi szándék törvényben előírt határidőben történő kifejezésre juttatása orvosolja a problémát. Ezen túlmenően olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy az általam előterjesztett törvényjavaslatban foglalt megoldás külön törvényi rendezés nélkül is érvényesíthető.
Nem szívesen vitatkozom ezekkel a jogi érvekkel, hiszen én örülnék a legjobban annak, ha az említett jogi értelmezéssel külön törvény meghozatala nélkül lehetne a problémát rendezni. Sajnos azonban kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a bizottságban felmerült kormánypárti ellenérvek szerinti eljárás az életben vagy nem kivitelezhető, vagy az ellenérvek jogilag is kifejezetten téves álláspontot tükröznek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy abban az önkormányzatban, ahol a törvény kijátszásával akadályozták meg a vételi jog gyakorlását, nem fogadókészek az általuk el sem ismert vételi jog gyakorlásának elfogadására. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helyeken a vételi jogi nyilatkozatokat az állampolgároktól át sem veszik, arról pedig nyilván nem kell külön beszélni, hogy hány jogban járatlan állampolgárnak jutott eszébe egyáltalán vételijog-nyilatkozat tétele akkor, amikor annak jogát a hatóság eleve elvitatja.
Vajon kinek jut eszébe miután szóba sem állnak vele az önkormányzatnál tértivevénnyel feladni olyan vételi jog gyakorlását tartalmazó nyilatkozatot, melynek eredményéről tudomásom szerint eleddig még egyetlen bíróság sem tett tanúbizonyságot?
Az pedig, hogy a kimentés lehetősége külön törvényi felhatalmazás nélkül is lehetséges, kifejezetten téves jogi nézet. Ha így lenne, akkor nem tartalmazna a Ptk. az elévülésnél vagy az elbirtoklásnál a kimentésről külön törvényi rendelkezést. De még az eljárási törvények is kifejezett szabályokat tartalmaznak a határidő mulasztására.
(17.40)
Amikor a lakástörvényt megalkottuk, az Országgyűlés 85 százalékos többséggel pártkülönbségre tekintet nélkül igyekezett támogatni a lakosság érdekét szolgáló törvényt. Most, amikor egy ponton égető szükség mutatkozik a javítására, kérem, megint csak ne azt nézzék, hogy honnan jött a javaslat, és ne tegyék azt, hogy életszerűtlen elvárásokkal vagy hamis jogmagyarázatokkal leplezve, százezer embert elütnek méltányos és jogos várakozásaitól.
Kérem, hogy az elesettek és a kiszolgáltatottak érdekében törekedjünk közös összefogással a probléma megoldására, és vegyük fel a törvényjavaslatot az Országgyűlés tárgysorozatába. (Taps a jobb oldalon.)