Koltai Imre (MSZP)
KOLTAI IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek, hogy terem bőven van egyébként itt körülöttem néhány gondolatot csak elmondjak. Nem jelentkeztem előre felszólalásra, de néhány előttem szólóhoz szeretnék néhány dolgot hozzáfűzni.
Az egyik: teljesen egyértelmű, hogy a szabványosítás és az akkreditálás is elősegítheti azt, hogy magyar termékek egyszerűbben jussanak piacra. Egy olyan dologra szeretném a figyelmet fölhívni, amiről eddig nem volt szó: számtalanszor tapasztalható, és konkrét gyakorlati példát tudnék mondani, hogy néhány országban ez a piacvédelem eszköze. Nem pejoratíve mondom, inkább úgy, hogy valószínűleg ezt az utat nekünk is fel kell majd néhány esetben használni.
A másik, amit megjegyezni szeretnék, az az, hogy az akkreditálással kapcsolatban úgy gondolom, a legnagyobb dilemma talán és ez kisül a törvényből, illetőleg az indoklásából is , hogy a piaci viszonyok közötti szerződéskötéseknél, az ottani minőségi előírásoknál természetesen nem is merülhet föl a kérdés, hogy a vizsgálatra csak akkreditív labort lehessen kijelölni nyilvánvalóan nem. Ugyanakkor elgondolkodtat engem azért egy kicsit az, hogy amikor hatósági vizsgálatra, tanúsításra a kijelölő labort vagy vizsgálóállomást bíz meg, akkor elvileg nem kötelező, hogy ez akkreditált labor legyen, ez a kijelölő személyre van bízva.
Ez elég nagy felelősség adott szituációban, és gondolom, majd a kijelölők erre gondolni fognak. Csak gondoljunk arra, hogy mondjuk, egy komoly és nagy értékű, minőséggel vagy garanciális kérdésekkel kapcsolatos per folyik. Tudom, hogy laboratóriumok, vizsgálóállomások között nincsen hierarchia, de azért mégiscsak furcsa, ha egy ilyen nem akkreditált labor kap egy bírósági ügyben előnyt egy akkreditálttal szemben. Szeretném megjegyezni azt, hogy az akkreditálás nem most kezdődik. Az egy más dolog, hogy ennek a törvénynek alapján majd ezután fog kezdődni vagy folytatódni, hiszen ilyen már eddig is volt, sőt nemzetközi szakmai szervezetek által is igazolt módon létezik ilyen. Ezeknek díja van és nem kicsi a díja, meg kell mondjam őszintén. Tehát a bevétel egyik forrása nyilvánvaló, hogy ez lesz.
Még két rövid megjegyzés. Az egyik az, hogy következetesen EK szerepel a szövegekben. Néhány helyen talán érthető, mert hiszen amikor kelt a dokumentum, akkor EK volt még, de gondolom, hogy most már inkább használjuk az EU-t.
Tekintettel arra, hogy az államtitkár úr is a két javaslatot együttesen mondta el, a 452-eshez tennék még két rövid megjegyzést. Az egyik, hogy a 18. oldalon a 33. § (1) bekezdés e) hivatkozik egy 8. § 3. pontra ilyen pont nincs a törvényben. A 2. számú mellékletben pedig a vagyon nincs forintosítva, míg a másiknál, a mellékletben ez szerepel. Lehet, hogy ennek valami különös oka van, de én ezt most nem keresem.
Magam egyébként alkalmasnak tartom mind a két törvényjavaslatot arra, hogy általános vita folyjon róla. Köszönöm.