Hasznos Miklós (KDNP)
DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Felszólalunk a részletes vitában mi, kereszténydemokraták, annak ellenére, hogy nem adtunk be módosító javaslatot. Nem adtunk be módosító javaslatot, mert a korábbi vezérszónoklatban kifejtett érveink tökéletesen megegyeznek azzal, amit a környezetvédelmi bizottság 465/17. számú módosító javaslata tartalmaz. Nem akartuk sokszorozni a módosító javaslatokat csak azért, hogy egy strigula nekünk is be legyen húzva.
(9.40)
Lényegében azt mondjuk, azt valljuk és azt tartjuk helyénvalónak, ha egy ilyen szakmai kérdésben nem az Országgyűlés foglal állást, hanem a kormány elvállalja a döntés jogát, kötelezettségét és egyben a felelősségét is. Mert itt nagyon hangsúlyos az, hogy a kormány és a felelősség. Mert én úgy érzem, a kormány egy kollektív, bölcs testület, megerősítve rengeteg kiváló szakértővel, és nem egy tárca egy részének a produkált szakvéleménye alapján hagyja magát befolyásolni. Ez a szakvélemény, ami a kormány-előterjesztésben szerepel, egy '94 novemberében a Vituki által összeállított anyag. Gondolom, ha '94 novemberében kaptak erre megbízatást az érdekeltek, akkor más szakértői anyag is áll a kormány rendelkezésére, többek között a környezetvédelem szakértőjének a véleménye. Hiszen a kormány ülésén részt vesz a környezetvédelmi miniszter is. Gondolom, ő is hallatni tudja a szavát és ki tudja fejteni a véleményét. Ezen kívül még rengeteg különböző szakterület létezik, hogy csak egyet említsek, mondjuk a Magyar Tudományos Akadémia. Azt a szakvéleményt is érdemes lenne meghallgatnia a kormánynak a döntése előtt.
Még tovább megyek és azt mondom, talán még a Pénzügyminisztérium számára sem mindegy, hogy kétmilliárd forintot fordít egy ideiglenes megoldásra néhány hónapra. Körülbelül ennyibe fog kerülni a megépítése és az elbontása. Tehát a kormány mint szakértő testület, a kollektív bölcsesség elve alapján meg kell hogy találja a legkedvezőbb megoldást. Mi bízunk abban, hogy ez a legkedvezőbb megoldás nem az ideiglenes és a legdrágább megoldás lesz, hanem kellő szakértői véleménnyel alátámasztva elvállalják azt is, ami az ideiglenes jelleghez hogy így mondjam hozzátartozik.
Amikor a vita zajlott mind a bizottságban, mind itt önök előtt a vezérszónoklatokban , többször elhangzott az a kitétel, hogy a szigetközi önkormányzatok nevében felszólaltak, hogy márpedig nekik feltétlenül ez a javasolt megoldás szükséges. Szeretném önöket tájékoztatni, nem kívánok leveleket fölolvasni, de birtokomban van nem egy valódi szigetközi település önkormányzatának a levele, amely tiltakozik az ellen, hogy az ő nevében bárki is nyilatkozzon. Őket ebben az ügyben soha senki meg nem kérdezte, és nem támogatják a fenékküszöböt. Úgy érzem, ezt kötelességem volt önöknek elmondani.
Nagyon fontos számunkra az, amit ma reggel itt találtunk a padunkon. Ez pedig a külügyminiszter úr tájékoztatása a két emlékeztető tervezetről. Ez eklatánsan bizonyítja és dokumentálja, hogy két miniszterelnök között elhangzott beszélgetésben mennyire eltérő értelmezések lehetnek. És mi alá akarunk írni egy olyan megegyezést, ami a jövőt illetően bizonyos négyszáz köbméteres vízhozamot biztosít, amire Binder úr már most azt mondja, hogy ezt ők régen teljesítették. Tehát kvázi felkészülhetünk arra is, hogy megépítjük a fenékküszöböt, és semmivel sem kapunk több vizet. Kétmilliárd költséget vállalunk, mégsem lesz több víz, mert szerintük már most teljesítik azokat az európai szakértők által tett ajánlásokat, amelyek tulajdonképpen nem is négyszáz, hanem nyolcszáz köbméter/perc vízre vonatkoztak.
Tessék elolvasni ezt a két megállapodás-tervezetet, amelyben a lényegi különbségek a következők:
A magyar fél azt mondja, hogy a Duna fő medrének vízhozamát Dunacsúnynál négyszáz köbméter/szekundumra növeli, és ezt a szlovák kormány vállalja. Mit mond erről a szlovák kormány? A szlovák kormány azt mondja, hogy a létesítendő fenékgát megépítését követően Szlovákia négyszáz köbméter/szekundum értékre növeli a főmeder átlagos vízhozamát. Tehát a vegetációs időszak kezdetére itt van március eleje, és mire ez a mű megépül, csak azután vállalja a szlovák fél a négyszáz köbméter/szekundum vízhozamot. Tehát megint ki fog esni a vegetációs időszak eleje és kezdete, hogy a Szigetköz egyáltalán valami vízhez jusson.
Tessék megnézni: a magyar változat tartalmaz megfelelő garanciákat és ezekhez kapcsolódó szankciókat az államközi szerződésben. A szlovák tervezetben egyetlenegy szó sincs semmiféle szankcióról. Sőt, a szlovák fél azt is kimondja, hogy a megállapodás ideiglenes jellegű lesz. Nem a vízi műtárgyra mondja ki, hogy ennek során építendő fenékgát stb. csak ideiglenes jellegű lehet, hanem ő a megállapodást tekinti ideiglenes jellegűnek. Szó sincs arról, hogy kötelezettséget vállalna az esetleges elbontást illetően.
A harmadik nagyon lényeges, hogy a magyar tervezet kimondja: a megállapodás kizárólag az ideiglenes kárenyhítést szolgálja. Tehát ha van kárenyhítés, akkor van kár, és akkor meg kell állapítani, ki okozta a kárt. Ettől a szlovák tervezet és változat mereven elzárkózik. Ott szó sincs semmiféle kárenyhítésről.
Tisztelt Kormány! Ezek után, amikor ekkora eltérés van a két tervezet között, nyugodtan hajthatjuk a fejünket álomra, hogy mi mindent megtettünk a Szigetköz, az ország érdeke és a természet értékeinek és kincseinek, a szigetközi tájvédelmi körzet létének megőrzése érdekében? Én azt hiszem, jól fel kell kötni azt a fehérneműt, és el kell vállalnia a kormánynak azt, hogy harcoljon a magyar érdekekért, ne mindig csak meghátráljunk, és a másik fél által készített diktátumot ünnepélyesen, meleg kézfogással, a tv-híradó kereszttüzében írjuk alá. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)