Surján László (KDNP)

1995. február 27.

DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A kormány a múlt év decemberében kétszer is foglalkozott a villamosenergia-ipari társaságok privatizálásával. Erről szólt az 1114-es kormányhatározat, de a döntő jelentőségű a 189-es kormányrendelet, amely módosította az állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetek körét.Mi lesz a hatása ezeknek a lépéseknek? Az áramszolgáltatók és az erőművek többsége szakmai befektetők kezébe kerül, ami lényegében külföldi tulajdonost jelent. Ma a teljes körű szabályozás hiánya, a központilag szabályozott árrendszer, a tényleges műszaki állapot egyaránt árcsökkentő tényező. Reális veszély, hogy még a névértékhez képest is elfogadhatatlanul alacsony áron történik az értékesítés.

Jó néhány veszély látható előre: a bevétel nem fog érdemben javítani a folyó fizetési mérlegen, az energiaárak megállapításával problémák lesznek, nemzeti energiapolitikai célok megvalósulása nem garantálható, s végezetül kétséges lesz mintegy 20 ezer álláshely megszűnése. Hosszasan lehetne még sorolni a bányászat esetleges problémáit és így tovább, de mindez nem az igazságügy-miniszter asztala.

Számomra nem ezek a konkrét, elsősorban az Ipari Minisztériumot vagy esetleg a Pénzügyminisztériumot érintő ügyek a kérdésesek, hanem a kormány jogalkotási tevékenysége. A kormány beterjesztett egy törvényjavaslatot, amelyet most vajmi kevesen támogatunk e Házban, de létezik a privatizációs törvény tervezete. S miközben ez már be volt nyújtva, akkor változtatta meg a kormány az állami tulajdon mértékét rendeleti úton. Elvileg a korábbi szabályozás szerint ehhez joga volt, de az általa beterjesztett törvénytervezetben törvényi szintre kívánja emelni ezt a rendezést.

Konkrét kérdésem: felhívta-e ön a kormány figyelmét arra, hogy helytelen és rossz politikai üzenete van, ha egy beterjesztett törvényjavaslattal ellentétes szellemű kormányrendelet születik. Milyen érvek indokolták, hogy ilyen sietve szülessék az említett rendelet? Az ön tudomása szerint van-e még olyan tényező, mely ezen kapkodva meghozott rendelet kapcsán jogi, jogbiztonsági kérdéseket vet fel? Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)