Vastagh Pál (MSZP)
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kétségtelen, hogy korántsem beszélhetünk arról, hogy a privatizációt érintő jogi környezet különböző szabályai homogének lennének és ezek egységes egészet alkotnának. Természetesen ennek az eredői különböző jellegűek és az elmúlt időszak a közelmúlt, a távolabbi múlt gyakorlati példái is nagyon jól mutatják, hogy sokszor milyen ellentmondásos szabályozás érvényesül ezen a területen és ebből milyen problémák származnak. Ön ezt bizonyára nagyon jól ismeri, képviselő úr és ez motiválhatta kérdését. A villamosenergia-ipari társaságok privatizációja sem tartozik a jogilag egyszerű feladatok közé, nem beszélve a gazdasági összefüggésekről, amelyekről nekem nem tisztem véleményt formálni az interpellációja kapcsán. A kormány ahogy ezt ön is említette az 1992-ben elfogadásra került és hatályban lévő törvény alapján járt el, aminek ezt a részét, tehát azt, hogy a tartós állami tulajdon körét kormányrendeleti úton lehessen változtatni, mozgatni, az akkori ellenzék elég hevesen ostromolta. Emlékszik képviselő úr arra, hogy milyen viták kísérték ezt a hatályos szabályozást.
Az is kétségtelen, hogy a kormány 1994. november 11-én beterjesztette a Ház elé az új privatizációs törvényt, amely már az Országgyűlés kompetenciájává emeli a tartós állami vagyon körének változtatását és abban az állami tulajdon mértékének meghatározását. Tehát az ön felvetésére azt tudom válaszolni, hogy a kormány a hatályos jogszabály alapján járt el, és ha nem teszi meg ezt a lépést, könnyen lehet, hogy tisztelt képviselő úr azért interpellál az ipari vagy a pénzügyminiszterhez, hogy a kormány miért lassítja a privatizációt, miért nem tesz olyan előkészítő lépéseket, amelyek a kormányprogramban megjelölt privatizációs folyamat gyorsítását kívánják támogatni. Ez az a motívum és ez az az érdek, ami a kormányt arra kényszerítette, hogy az általa már beterjesztett, egyébként nyilvánvalóan ennél fogva nem hatályos törvényjavaslattal ellenkező megoldásként a hatályos jogi megoldást alkalmazza. Ennek üzenete számomra korántsem az, ahogyan ezt ön formulázta. Így azt tudom válaszolni kérdésére, hogy nem is állt szándékomban a kormányt figyelmeztetni a kettő közötti esetleges konfliktusra, hiszen az üzenet éppen az, hogy a kormány szeretné tovább gyorsítani és előkészíteni a privatizációs folyamatokat.
(15.50)
Utolsó kérdése kapcsán: nyilvánvalóan lehetnek anomáliák a beterjesztett törvényjavaslat, annak melléklete és esetleg a kormányrendelet szövege, melléklete között, de ebben az esetben én annak a klasszikus jogelvnek az érvényesülésében bízom, amelyet úgy formuláztak a rómaiak, hogy "lex posterior derogat legi priori" tehát a hatályban későbbiekben érvényesülő törvény lerontja a korábbit. A módosító indítványokkal a privatizációs törvény tárgyalásánál egy teljesebb összhangot lehet kialakítani.
Ez az álláspontom, képviselő úr. Kérem, értse meg érveimet, és fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)