Lotz Károly (SZDSZ)
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Rendkívül aktuális a kérdés, olyannyira, hogy elnézését kell kérnem, de a pénzügyi tárgyalások kellős közepén vagyunk, és, bár a képviselő úrnak joga, sőt kötelessége ilyenkor is megkérdezni, nekem is jogom és kötelességem talán nem a legkonkrétabb választ adni most, amikor egy esetleg túl részletes válasszal rontanám a magyar tárgyaló felek pozícióját. Ez olyannyira igaz, hogy függetlenül az interpellációtól ma folytattam egy telefoni tárgyalást külfölddel, a legutóbbi pénteken is, és jövő héten jönnek személyesen tehát éppen a tárgyalások kellős közepén vagyunk ebben a témában.Képviselő úr pontos információkkal rendelkezik: a tárca előző minisztere valóban 1994. május 2-án írta alá a magyar állam képviseletében azt a koncessziós szerződést, amelynek alapján jogilag megteremtődött az M5-ös autópálya továbbépítésének lehetősége Kiskunfélegyházáig, illetve az országhatárig. Hangsúlyozom, hogy jogilag teremtődött meg, nem pénzügyileg ilyen tekintetben elég nehéz körülmények között kell folytatni.
A Kiskunfélegyházáig terjedő szakasz mintegy 50 milliárd forintra tehető teljes forrásszükségletének 80 százalékát a nyertesnek, ebben az esetben és ez nem titok a francia Boeing cég vezette francia-osztrák-magyar konzorciumnak, illetve az általa alapított Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaságnak kell előteremtenie.
A koncessziós szerződés aláírását követően ugyanis a nyertes konzorciumnak előbb saját részvénytársaságát kell megalakítania, majd gondoskodnia kell a nemzetközi pénzintézetektől a saját forrásain és az állami apporton felüli, hiányzó összegek megszerzéséről.
A részvénytársaság és a pénzintézetek közötti hitelezés folyamatába az állam csak újabb apporttal tudna beavatkozni amit természetesen igyekszünk elkerülni. A bankoknak azonban jogukban áll ez nagy problémát jelent, de jogukban áll a hitelezés biztonságát ellenőrizni, azt feltételekhez kötni, és a reménybeli hitelezők sajnos élnek is ezzel a jogukkal. Szükségét látták annak, hogy új forgalmi, gazdasági, bevétel-előrebecslő vizsgálatokat végeztessenek. Az M5-ös esetében mint ön is jól tudja dél felé irányuló kereskedelmünk átmeneti visszaesésének tulajdoníthatóan ezek a megismételt vizsgálatok a korábbinál kedvezőtlenebb eredményt mutattak. Ezért és ezek alapján újabb tárgyalások váltak szükségessé, amelyek jelenleg is tartanak erre utaltam. Ennek következtében a munkakezdésre a szerződésben megjelölt határidő valóban nem teljesül.
Mivel alapvető kérdésről, az autópálya finanszírozási rendszerének létrehozásáról van szó, az eddig elért eredményeket és a koncessziós szerződés kereteit fenntartva ez nagyon lényeges tudomásul vettük, illetve a vizsgálati határidő néhány hónapos halasztásához jelenleg így látszik kénytelenek voltunk hozzájárulni.
A tárgyalások várhatóan ez év júniusig történő sikeres befejezése esetén és itt kénytelen vagyok feltételes módban fogalmazni a munkák még ez év nyarán megkezdődhetnek. Az M5-ös autópálya 1996 közepére Kecskemétig, 1998 végére pedig Kiskunfélegyházáig elkészülhet.
(16.00)
Ezt követően kerülhet sor az autópálya további Kiskunfélegyháza-országhatár közötti szakaszának megvalósítására, melynek előkészítő tárgyalásait mielőbb, már az első szakasz után folytatni kívánjuk.
Tisztelt Képviselőtársam! A baleseti statisztikákkal sajnos magunk is tisztában vagyunk, ismerjük az 5-ös út nagyon szomorú statisztikáit. Éppen ezért azon leszünk, hogy a lehető leggyorsabban és sikeresen fejezzük be a jelenleg folyó tárgyalásokat.
Kérem, válaszomat elfogadni szíveskedjék, s ugyanezt kérem az Országgyűléstől. Köszönöm szépen. (Taps.)