Kovács László (MSZP)
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kormány a magyar külpolitika egyik alapvető fontosságú feladatának tekinti a kapcsolatok fejlesztését, szerződéses alapokra helyezését a térség, Közép- és Kelet-Európa államaival, köztük a Szovjetunió szétesésével létrejött új országokkal, új államokkal is. Ezen államok közül világpolitikai és világgazdasági súlya miatt kiemelkedik Oroszország, az orosz föderáció, ezért a vele való szerződéses kapcsolatoknak a kormány megkülönböztetett fontosságot tulajdonít. Oroszország fontos gazdasági partnerünk. Az elmúlt évben a kereskedelmi forgalom összege meghaladta a két és félmilliárd dollárt. Magyarország energiaellátásában közismerten igen jelentős szerepet játszanak az orosz szállítások. Oroszország fontosságára tekintettel még a Szovjetunió fennállása időszakában az Antall-kormány írta alá 1991. december 6-án a szerződést a baráti kapcsolatokról és együttműködésről.
Az aláírt szerződés új alapokra helyezte az államközi kapcsolatokat. Az egyoldalú függés helyett a kölcsönös előnyökre építi az együttműködést, az ideológiai alapok helyébe a nemzetközi jog, az államközi kapcsolatok általánosan elfogadott elvei és normái kerültek.
A szerződés megnevezi az ENSZ alapokmányát, a helsinki záróokmányt, a párizsi chartát és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet más dokumentumait. Szeretném külön is kiemelni a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzésével, jogai védelmével foglalkozó 8. cikket.
Ennek elfogadását megkönnyítette az a körülmény, hogy közismerten 25 millió orosz él az orosz föderáció határain kívül kisebbségi helyzetben.
Tisztelt Ház! A szerződés aláírását, mint ez ismeretes, nem követte a szokásos parlamenti jóváhagyás, Oroszországban ugyanis megakadt ez a folyamat. Az okot, vagy talán inkább ürügyet, az a külügyminiszteri levélváltás adta, amely a szerződés preambulumához kapcsolódva elítélte az 1956-os magyarországi szovjet beavatkozást. Az elmaradás összefüggött bizonyos oroszországi belpolitikai fejleményekkel, problémákkal is.
Szeretném megjegyezni, hogy az alapszerződés a parlamenti megerősítés elmaradása ellenére is fontos szerepet játszott. Ösztönözte jó néhány konkrét megállapodás megkötését, így például egy külön kisebbségvédelmi megállapodás létrehozását.
Tisztelt Ház! Ez év január 13-án az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma 230 szavazattal, 44 ellenében és 8 tartózkodással jóváhagyta a szerződést. Február 9-én a felsőház, a Szövetségi Tanács is jóváhagyta a megerősítésről szóló törvénytervezetet.
Ezt követően Borisz Jelcin elnök aláírásával orosz részről a törvényhozási megerősítési folyamat befejeződött. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba.
Az okiratcserére Horn Gyula miniszterelnök úr jövő heti moszkvai útja ad jó lehetőséget.
Kérem ezért a tisztelt Házat, erősítse meg a magyar-orosz szerződést a baráti kapcsolatokról és az együttműködésről. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)