Horváth Vilmos (SZDSZ)
HORVÁTH VILMOS, a külügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta a magyar-orosz alapszerződéssel kapcsolatos ratifikációt és a külügyminiszterek levélváltásával kapcsolatos megerősítést. Itt szeretném jelezni valamennyiük számára ahogy arra már külügyminiszter úr is utalt , hogy ez a levélváltás szerves része lesz ennek az alapszerződésnek. Okairól azt hiszem, külügyminiszter úr részletesen beszélt.Arról is részletesen beszélt, hogy a '91. december 6-i aláírás után miért most került a tisztelt Ház elé a megerősítés, vagy más szóval a ratifikáció. Azt mindenféleképpen szeretném megjegyezni, ami a bizottság ülésén is elhangzott, hogy az előző parlamenti ciklusban az akkori külügyi bizottság levelet intézett az orosz parlament külügyi bizottságához, ahol kérték, hogy az alapszerződésbe, annak preambulumába kerüljön be az 1956-os beavatkozás elítélése. Ez tulajdonképpen 1992 novemberében, Jelcin elnök magyarországi látogatásakor szóban megtörtént. Lényegében ezt erősítette meg az elmúlt év tavaszán ittjártakor II. Alekszij pátriárka.
Miért fontos az alapszerződés Magyarország számára? Először is, ahogy külügyminiszter úr is mondta, valóban új alapokra helyezi a két ország közti együttműködést. Ennek az alapnak a fő pontjai: az ideológiamentesség, az egyenjogúság és a valóban kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés. Másodszor: igaz, hogy Oroszország nem közvetlen szomszédunk, de nagyhatalom, európai és világhatalom, egy olyan ország, amellyel a nemzetközi fórumokon számos fontos kérdésben tudunk együttműködni. Ténylegesen az egyik legfontosabb ilyen például a kisebbségi ügyekben az aktív kisebbségvédelemmel kapcsolatos együttműködés.
A harmadik fontos szempont, hogy Oroszország legnagyobb keleti kereskedelmi partnerünk, a térségből pedig mi vagyunk Oroszország számára a kereskedelmi forgalom szempontjából a legfontosabb partner. Úgy vélem, kiaknázatlan lehetőségek vannak számunkra mind az egyes régiók közötti együttműködés, mind a vállalkozások kapcsán.
(17.50)
Úgy vélem, az alapszerződés megerősíti azokat a kereteket, amelyek nyomán a magyar gazdaság meg fogja tudni találni azokat a tereket Oroszországban és a keleti piacokon, amelyeket mint valamennyien tudjuk az elmúlt esztendőkben elvesztettünk.
Néhány más fontos érv is van. Az egyik amit az alapszerződés 16. cikkelye tartalmaz, s amire azt lehet mondani, hogy a humánum jegyében született az úgynevezett hadisír-egyezmény. A két ország kötelezettséget vállal arra, hogy az adott országban lévő hadisírokat gondozzák.
Az alapszerződés fontos része még az, amely a műalkotások visszaszolgáltatásával kapcsolatban rendelkezik. Emlékezetem szerint ezzel kapcsolatban parlamenti interpelláció is hangzott el az elmúlt hónapokban.
Egy másik rendkívül fontos dolog, hogy a két ország kötelezettséget vállal arra, hogy közösen fog fellépni a szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, mindezek az indokok elégségesek ahhoz, hogy önök is meggyőződjenek az alapszerződés fontosságáról.
Bár az alapszerződés nem tartalmazza, mégis fontosnak vélem megjegyezni, hogy Oroszország adósságának eddig mintegy a felét törlesztette, a másik feléről pedig nyilvánvalóan további tárgyalásokat kell folytatni. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a csapatkivonásokkal kapcsolatos pénzügyi elszámolások lezárultak.
Mindezeket egybevetve: a magyar külpolitikának, hazánk biztonságának, gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink bővítésének, európai integrációnknak kulcseleme keleti kapcsolataink fejlesztése, ezért is ajánlom szíves figyelmükbe ezt az alapszerződést, és kérem, hogy önök is támogassák.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)