Győriványi Sándor (FKGP)

1995. február 27.

DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Módosító javaslatomban, ez egyébként vitás kérdés volt mindkét bizottságban is, kértem azt, hogy hagyjuk meg a népjóléti miniszternek kivételes méltányosságból megvalósuló engedményét, hisz' éppen ahogy Béki Gabriella elmondta, a legszegényebb és a többszörösen hátrányos helyzetű rétegeknek a gondjáról volt szó. Minap is láttunk a tévében egy olyan családot, amelyet ténylegesen rettenetesen sújtott a sors, és ebben az esetben nem elégséges, azt hiszem, hogy csak a jogszabályokban megoldott lehetőségeket vehessék igénybe, hanem azt is, hogy ebben az esetben valami egészen kivételes méltányosság is érvényesüljön. Jogalkotásunknak hibája, hogy az embert gyakran nem nagyon veszi igazán figyelembe, hanem mindig a jogszabályokat. A miniszter ezzel a jogával és én úgy gondolom, hogy ezzel a miniszter felelősséggel tud élni az ilyen nagyon nehéz esetekben, a kivételes méltánylást érdemlő esetekben tudna dönteni.

Ez természetesen sohasem tömeges, hanem csak néhány esetre kiterjedő. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a jobb oldalon.)