Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amihez hozzá kívánok szólni: az előterjesztés itt lényegében egy részterületet érint; mégpedig arról lenne szó, hogy az 1992. évben a szakszövetkezeti tagokkal kapcsolatos jogi szabályozásban a nyugdíjkorhatár közelébe érkező tagokra vonatkozóan bizonyos módosulás következett be. Ebből következően nagyon sokan kiszorultak a szolgálati idők elismeréséből.Így a módosító indítványomban tettem azt a javaslatot, hogy a szakszövetkezeti tagság ideje akkor is szolgálati időnek számítson, ha a tag a növelt összegű szakszövetkezeti járulékot annak idején megfizette. Ha ez a rendelkezés, ez a javaslat elfogadásra kerülne, nyilvánvalóan érintené az előterjesztésnek a 23. §-át is, amely határidő tekintetében az 1995. január 1-jei hatályt nevezné meg visszamenőleges hatállyal.
Megokolnám: ezt azzal indokolnám, hogy az elmúlt időszakban az 1975. évi II. törvény 1992. II. hó 29-ig háromféle módozatban tette lehetővé a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagoknak járadékra jogosító időszerzését természetesen járulék fizetése ellenében. E módozatok közül a 200 forintos séma, illetve a 300 forintos növelt összegű szakszövetkezeti járulékfizetési kategóriák a fenti határidővel megszűntek.
A szolgálati időt adó, volt 1222 forintos kategória viszont 2592 forintra változott tehát itt jelentős emelkedés következett be. Ebből következően ennek a mértékének a növekedéséből adódóan több érintett személy, kevés számban, míg a növelt összeget fizető tagok körében sokan nem tudtak élni a megszorítások utáni lehetőséggel. Ez a Kiskunság területén a becslések alapján mintegy 1500 főt, országos szinten számítva pedig közel 3000 főt érintene, akik az ellátási formák átjárhatóságának indokolatlan korlátozása, nemkülönben a rövidre szabott átmeneti határidők miatt társadalombiztosítás szempontjából a biztosítotti körön kívül kerültek.
A társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. számú rendelet figyelembevételével különböző alternatív megoldásokkal lehetne ezeket az embereket a kiszorultakat visszahozni az ellátás körébe. Ez tudniillik mindenféleképpen indokolt, mert ezek a személyek nem csupán nem kapták meg szolgálati idejük elismerését, hanem az általuk bármily kis összeggel vagy növelt összeggel fizetett járulékot sem kapták vissza. Nyilvánvalóan rendezetlen jogviszony jött létre, és ezért is szükséges, hogy az előterjesztő tehát maga a kormány átgondolja a szabályozást a szakszövetkezeti tagok vonatkozásában, mert egyébként ezek a szakszövetkezeti tagok a későbbiek során nyilvánvalóan a szociális segélyezés keretén belül fognak jelentkezni.
A volt szakszövetkezeti tag öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járulékra akkor is jogosult legyen, ha legalább háromévi megszakítatlan szakszövetkezeti tagságát követően az 1992. évi I. törvényen alapuló szövetkezeteknek nem lett tagja, legkésőbb 1994. december 31ig azonban a 70., a nő a 65. életévét eléri vagy teljesen munkaképtelenné válik.
A növelt összegű szakszövetkezeti járadékra jogosító időként kell figyelembe venni a szakszövetkezeti tagságot megelőzően és az 1992. február 29-ét követően szerzett szolgálati időt is jogosultság szempontjából. Itt lényegében egy figyelemfelhívásról is lenne szó, mert az előterjesztés nem érintette a törvény minden részterületét; de bízunk benne, hogy az átmeneti rendelkezés időközben ugyan már változhat, és lényegében azok a személyek, érintett szakszövetkezeti tagok, akik az ellátás köréből ily méltánytalanul kikerültek 1992 februárjában, az újabb törvényi módosítással végül is jogosultságot szereznek.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Szórványos taps.)