Baráth Etele (MSZP)

1995. február 27.

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Deutsch Képviselőtársam! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Házszabály eléggé bölcs azon a téren, hogy meghatározza, egy törvényjavaslatot, egy parlamenti határozati javaslatot milyen módon lehet végigtárgyalni. Több héten keresztül megvan a mód ahhoz, hogy az ember különböző módosító indítványokat tegyen be, s később a bizottságokat is ennek támogatására megnyerje.Mindaz, amiről Deutsch Tamás képviselőtársam idáig beszélt, nem jelenik meg az ő módosító indítványában. Szeretném elmondani, hogy azok a kérdések, amelyek a vízpótlásra, az elszennyeződésre, a gazdasági szempontokra és egyebekre vonatkoznak, abszolút módon nem csatlakoznak az általa benyújtott módosító indítványhoz. Az a módosító indítvány, amely elénk került, azért kapott elutasítást a környezetvédelmi bizottság által, mert egyrészt valóban nem oldja meg azt az alapproblémát, amelyet ő dilemmaként fölvetett, viszont a bizottsági módosító indítvány igen, mely szerint a megosztást megelőzően csak ideiglenes vízpótlásról lehet beszélni. Ellenben azt mondja, hogy az átmeneti megoldást elősegítő magyar-szlovák szerződést és annak műszaki garanciáit kell a kormánynak egy meghatározott idő előtt a parlament elé terjeszteni.

Kizárt dolognak tartom azt, hogy a magyar parlament tudja kötelezni a szlovák kormányt arra, hogy kössön egy szerződést Magyarországgal, amelyet aztán a magyar parlament el fog fogadni.

Ezért a parlament környezetvédelmi bizottsága mások meghallgatásával és mások egyetértésével ennek a szerződésnek a megkötését kezdeményezni szólítja föl a kormányt, semmiképpen nem a szerződést magát tudja meghatározott határidőhöz kötni. Ezt nagyon lényeges különbségnek tartom.

Másrészt pedig egy kicsit lazább feltételeket tartana emellett is a kormány számára, mint amit mi gondoltunk, tudniillik a környezetvédelmi bizottság hangsúlyozom: az ellenzéki képviselőtársaink egyetértésével elkészített módosító indítványa március 31-ét jelöl meg határidőként a kormány számára, hogy az intézkedésekről számoljon be. Ezt azért teszi április elsejével szemben tényleg aránylag a kettő közel is van egymáshoz , mert úgy gondolja, hogy az intézkedések megtétele nem kizárólagosan a magyar-szlovák szerződésre vonatkozik, hanem vonatkozik a Szigetköz vízutánpótlásával kapcsolatos intézkedések megtételére is.

Úgyhogy gondolom, minőségi különbség az, hogy a környezetvédelmi bizottság már a vízpótlásra vonatkozóan is intézkedésekre szólítja föl a kormányt, nem pedig csak egy szerződés megkötésére, amelynek a tartalma mint tudjuk pillanatnyilag eléggé bizonytalan. Úgyhogy azt gondolom, egy határozottabb, szorosabb és érdemibb kérdésre szólítja föl a kormányt a bizottságunk, és meg lett volna a lehetőség ebben a segítségünkre lenni. (Taps.)