Salamon László (MDF)
DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Mint ismeretes, a Magyar Demokrata Fórum frakciója nem alakított ki ebben az ügyben olyan előzetes állásfoglalást, mely a frakciótagokat ilyen vagy olyan irányú szavazás mellett elkötelezné. Ebből következően az MDF képviselőcsoportjának tagjai egyéni meggyőződésük szerint foglalnak majd állást a szavazás során.Ami engem illet mert módosító indítványom megindoklása előtt ezt előre kell bocsátanom , egészében nem győztek meg a keresztgát felállításának szükségessége mellett szóló érvek. Ez azonban, úgy vélem, nem menthet fel az alól a kötelességem alól, hogyha a határozati javaslatban, annak saját szándékához, saját céljához képest hibát fedezek fel, akkor ez esetben igyekezzem a javaslatot eme célhoz képest kijavítani és tökéletesebbé tenni. Különösen így van ez akkor, ha a hibás megoldást nagyobb bajnak tartom, mint a hibátlant. Ez vezérelt a 465/8. szám alatti módosító indítványom előterjesztésekor is.
Módosító indítványomnak kettős kiindulási alapja van. Az egyik az a kormány által is kifejezetten deklarált cél, hogy kifejezetten ideiglenes, kárcsökkentő beruházásról van szó. A másik kiindulási pont az, hogy a keresztgát elhelyezésére részben a Szlovák Köztársaság területén fog sor kerülni. Ebből ugyanis következik, hogy az ideiglenes, kárcsökkentő célt szolgáló megoldás tárgyában most a nagymaros-bősi erőműtől függetlenül egy külön nemzetközi szerződést kell kötni az érdekelteknek: a Magyar Köztársaságnak, illetve a Szlovák Köztársaságnak.
A kormány által szorgalmazott és most vita tárgyát képező megoldás valójában csak akkor lehet ideiglenes jellegű, ha ezt a Szlovák Köztársaság is ideiglenesnek ismeri el. A most előttünk lévő szövegváltozatok, amelyeket ma ismertünk meg, ilyen utalásokat egyébként mindkét fél részéről tartalmaznak. De úgy gondolom, ez még kevés tudniillik ez az ideiglenesség a gyakorlatban csak akkor fog érvényesülni, ha a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéssel biztosítékot kap arra, hogy a mindenkori magyar kormány bármikor és egyoldalúan elrendelheti e létesítmény lebontását, ha biztosítékot kap arra, hogy a bontási munkálatokat a Szlovák Köztársaság területén is elvégeztetheti.
Úgy gondolom, a kiindulási pontokból módosító indítványom célja, szerepe egyértelmű. Javaslom és indítványozom, hogy az Országgyűlés, ha egyáltalán hozzájárul a keresztgát vagy fenékküszöb építéséhez, csak azzal a megkötéssel adjon erre a kormánynak felhatalmazást, ha a szerződésbe belekerül, hogy a munkálatok megkezdésének előzetes feltétele, hogy a Magyar Köztársaság és Szlovák Köztársaság között megkötendő szerződésben a Szlovák Köztársaság feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság kormánya bármikor és egyoldalúan elrendelhesse a létesítmény lebontását, továbbá hogy e bontási munkálatokat a bontást kivitelezői a Szlovák Köztársaság területén elvégezhessék.
Ha az Országgyűlés ezzel a megkötéssel adja meg a kormány részére a felhatalmazást, akkor úgy gondolom, valóban garanciát teremtettünk arra, hogy a most tárgyalt létesítmény létrehozása ideiglenes jellegű legyen. A kormány pedig, úgy vélem, azáltal tudja magától elhárítani azokat a vádakat, hogy ez az ideiglenesség, ennek az ideiglenességnek a hangsúlyozása valójában nem komoly dolog, és az csupán a közvélemény félrevezetését szolgálja, ha maga is támogatja, hogy ez a garancia biztosításra kerüljön, magába az országgyűlési határozati javaslatba is beépüljön.
Úgy gondolom, a hágai perben is egészen más lenne a kormány által tervbe vett keresztgát felépítésének a perre gyakorolt hatása, ha a szlovák kormány képviselőjének aláírásával lehetne dokumentáltatni, hogy mindkét fél által valóban ideiglenesnek tekintett létesítményről van szó, melynek elbontásában a magyar kormány teljes cselekvési szabadsággal rendelkezik, és azt bármikor egyoldalúan elrendelheti és megvalósíthatja.
Ennek az egyoldalúságnak a kimondását feltétlenül lényegesnek tartom és erre külön is kitérek. Mi ennek az oka? Ennek az az oka, hogy mint ismeretes és mint erre többen is utaltunk, az imént én magam is a nagymaros-bősi vízi erőmű tárgyában a két ország között nemzetközi jogvitát eredményező érdekellentét áll fenn. Hiszen a mostani vitánk központi kérdését képezi, hogy ez a kármentesítést szolgáló ideiglenes megoldás miként hathat ki a magyar pozíciókra a nemzetközi jogvitában. Tudniillik, ha és amennyiben az általunk ideiglenesnek szánt beruházás, mint tudjuk, illeszkedik a szlovákok által véglegesnek elfogadott rendezés kereteibe, könnyen előállhat, hogy az általunk most ideiglenesnek szánt állapot megszüntetésében eltér majd egymástól a magyar és a szlovák érdek. Ha pedig ez így van, akkor alapvető fontosságú, hogy a magyar kormány egyoldalú lehetőséget kapjon, hogy szuverén módon bármikor egyedül dönthessen az ideiglenesnek szánt létesítmény felszámolásához. Ha ehhez a véglegességben érdekelt szlovák kormány hozzájárulását is biztosítani engednénk, félő, hogy a hágai bírák csak olyannyira tekintenék ideiglenesnek ezt a rendezést, mint amilyen ideiglenesnek a szovjet csapatok hazánkban volt hosszadalmas tartózkodása bizonyult.
De ezen túlmenően is lehet, hogy a hágai perben valóban elkerülhetetlenül szükségünk lesz arra, hogy perbeli pozíciónk érdekében ezt a létesítményt lebontsuk. Nyilvánvaló, hogy mivel ebben az érdekellentétet jelentő perben a szlovák kormány nem lesz érdekelt éppen ellenkezőleg: ellenérdekelt lesz , a magyar érdekeket szem előtt tartó szuverén politika mellőzhetetlen követelménye, hogy a mindenkori magyar kormány részére ezt a cselekvési szabadságot megőrizhessük, és a mindenkori magyar kormány az ideiglenesnek deklarált, szánt és nyilvánított létesítmény lebontása tekintetében teljes mértékben egyedül és szabadon dönthessen. Ez pedig csak az egyoldalú jogalakítás eszközének biztosításával garantálható.
Az országgyűlési határozati javaslat eddigi vitájában számos aggály merült fel azzal kapcsolatban, hogy a keresztgát építése egyáltalán megoldja-e a Szigetköz vízellátásának kérdését, másrészt pedig, hogy nem jár-e különböző további ökológiai károsodással. Az általános vitában például sokan de én most emlékezetemből leginkább Kiss Róbert képviselőtársam felszólalására emlékszem hosszasan fejtegették azt, hogy a keresztgát nem fogja megoldani a talajvíz csökkenéséből eredő problémákat, illetve hogy a víztározás vagy a visszaduzzasztás veszélyeztetheti a Szigetköz alatti közép-európai viszonylatban páratlan értékű és mértékű ivóvízkészletet.
(11.10)
Ismeretes az is, hogy ezzel az érveléssel szemben ugyanakkor mások igyekeznek az aggályok felől bennünket megnyugtatni, és ellenkező irányban érvelnek. Mint ahogy az egész kérdéskomplexumban most már világosan érzékelhető két tudományosnak tekinthető csoportnak a rendkívül éles szakmai vitája.
Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén meg kell vallanom, az én tudásom véges ahhoz, hogy ezt a tudományos vitát magamban bizonyosan eldönthessem. Ezért onnan közelítem meg általában, tágabb értelemben is az egész kérdéskomplexumot, de ezt a konkrét megoldást is, hogy számomra olyan megoldás fogadható el, ami abban az esetben, ha bebizonyosodik annak hibás vagy rossz volta vissza is csinálható. Olyan megoldást tudok támogatni, ahol az eredeti állapot lehetőségének az eszköze mind műszaki, mind jogi, mind technikai értelemben a rendelkezésünkre áll. Mondhatnám úgy is a vitára utalva , ha netán Kiss Róbertéknek lenne igazuk, ha netán valóban az derülne ki a keresztgát megépítése után, hogy semmit nem oldott meg a szigetközi vízellátásban, hogy további ökológiai problémákkal jár, akkor úgy gondolom, az a jó döntés, amely biztosítja ennek az eredménytelennek vagy egyenesen károsnak minősülő megoldásnak a megszüntetését és ehhez képest az eredeti állapot helyreállítását.
Ezért is tartom nagyon fontosnak azt, hogy az országgyűlési határozati javaslatban benne legyen az a nemzetközi jogi biztosíték, amely megadja a kormánynak a szuverén, szabad döntési lehetőséget arra, hogy más országok nyilvánvaló ellenérdekeltségétől függetlenül, egyoldalúan, szabadon dönthessen az utólag rossznak bizonyult megoldás megszüntetéséről, s abban az esetben, ha a Szigetköz és az ország érdeke úgy kívánja, az ország mindenkori kormánya szabadon és korlátozás nélkül intézkedhessék az eredeti állapot helyreállításáról.
Úgy gondolom, ha a szlovák kormány az ideiglenes vízpótlást célzó kármentő intézkedésünkkel nem akar hátrányunkra visszaélni amit egyébként nem szeretnék feltételezni , akkor nyilvánvalóan minden különösebb fenntartás nélkül meg fogja adni az általam javasolt garanciát.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon vált ismeretessé a környezetvédelmi és a külügyi bizottság állásfoglalása amit már marginálisan érintettek néhányan , ami tulajdonképpen abba az irányba kívánja vinni a kérdést, hogy az Országgyűlés végül is ne ilyen vagy olyan műszaki megoldásban foglaljon állást, hanem a kormányt gyakorlatilag egy minden irányban teljes cselekvési szabadsággal ruházza fel. Ebben a pillanatban ehhez is csak személyes észrevételeimet tudom hozzátenni, de élve a lehetőséggel, hogy most elmondhatom a magam módosító indítványa mellett szóló érveket, ezt szintén szeretném elmondani.
Ha önmagában tekintjük a kérdést és azt vizsgáljuk, hogy egy terület vízpótlásának a kérdése milyen súlyú ügy, akkor el tudom fogadni azt, hogy ez pusztán egy kormányzati kérdés. Egyetértek azonban azzal, hogy ez a vízpótlási kérdés nem szakítható el a nagymaros-bősi problémától; attól a problémától, amit az Országgyűlés mindig is 1990, a politikai rendszerváltozás időszaka előtti időben is és 1990 után is folyamatosan saját hatáskörébe tartozandó ügynek gondolt, joggal, hiszen az ország sorsára kiható, szuverenitását is érintő kérdéskomplexumról van szó. Ezt a részkérdést ettől nem lehet elszakítani. S ha az Országgyűlés eddig töretlen volt abban, hogy a saját maga számára a felelősséget is fenntartotta ennek a kérdésnek a rálátásában és rendezésében, akkor most is így járjon el és ennek megfelelően döntsön. Magyarul: a felelősség elhárításának tartom azt a megoldást, ami gyakorlatilag szakítva az eddigiekkel kizárólag a kormány kezébe tenné le az adott kérdésben a döntés jogát.
S ehhez még valamit hadd tegyek hozzá. Ezt jó néhány képviselőtársammal az elmúlt ciklusban is így gondoltuk, pedig az Antall- és a Boross-kormányt teljes bizalmunkkal támogattuk. Ebben a kérdésben mégis természetesnek tartottuk, hogy a parlament fenntartja a felelősségét. Megjegyzem és emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a kormány a nem egészen a mostani helyzetnek megfelelő elképzelése tekintetében is olyan nyilatkozatot tett, hogy az Országgyűlésre bízván a döntést, ebben az ügyben teljes lelkiismereti szabadságot és szabad döntést engedett a maga képviselőcsoportjának is, és végül is természetesnek vette, hogy a képviselőcsoportok, az akkori kormánypárti frakciók máshogy látták a kérdést, mint a kormány előterjesztése.
Tehát ha és amennyiben a parlament és a kormány között ilyen volt a viszony az Antall- és a Boross-kormányzat idejében, s ha akkor a parlament ebben a kérdésben fenntartotta magának a felelősséget, sőt a kormány eredetileg előterjesztett elképzeléséhez képest más, attól bizonyos fokig eltérő döntést tudott hozni, akkor úgy gondolom, ez ugyanígy indokolt a jelen helyzetben is; és legalábbis tőlem mint ellenzéki képviselőtől nem lehet azt kívánni és elvárni, hogy a jelenlegi kormányt e körben több bizalommal tüntessem ki, mint azt a kormányt, amelyet korábban akkori kormánypárti képviselőtársaimmal együtt támogattunk.
Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül még egyszer visszatérve saját javaslatomra, kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák azt, annak érdekében, hogy a kimondott, meghirdetett ideiglenesség ebben a megoldásban ha egyáltalán szükséges biztosított legyen. Módosító javaslatom előterjesztése nem jelenti ennek is az elfogadását, de ha az Országgyűlés mégis szükségesnek látja a fenékküszöb megépítését, akkor annak ideiglenes jellegét biztosítsa úgy, hogy módosító javaslatomat támogatja, és ezáltal valóban el tudjuk érni azt, hogy ez az ideiglenesség ne csak írott malaszt, ne csak porhintés legyen, hanem a valóságban is érvényesüljön.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)