Trombitás Zoltán (Fidesz)
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy előzetesen megjegyezzem azt, a Ház úgy döntött, hogy a részletes vita egyes pontjait összevonja és együttesen tárgyalja, ezért az egyes pontokhoz nyilván kicsit nehezebb hozzászólni. Az eddigi vitából is kiderült, hogy a hozzászólások általánosabbra sikerednek, mint ahogy az a Házszabály megalkotásakor célunk volt, de hát az ilyen döntéseknek vannak ilyen következményei, s akkor azt később ne kérjük számon az egyes képviselőkön. Az eddigi vita során a kormány és a kormánypárti képviselők nemcsak szorosan a módosító indítványokról és a módosító indítványokhoz tartozó részekről beszéltek, hanem több egyéb kérdéskör is szóba került, ezért ezekről a kérdéskörökről a későbbiekben nehéz nem beszélni.
Elhangzott egy olyan megfogalmazás is, amely azzal vádolt meg bennünket, hogy hozzászólásainkkal megpróbáljuk az időt húzni, ami árthat a Szigetköznek. Nem hiszem, hogy az a hat előre jelentkezett felszólaló s a sorban én vagyok az utolsó , akik legalább nyolc-kilenc nappal ezelőtt leadták jelentkezésüket, hogy a részletes vitában részt akarnak venni, azok akadályoznák meg azt, hogy a Szigetköz valamilyen módon vízpótlást nyerjen. Nem ez az egyórás vita az, ami erre alkalmas lenne. Azt gondolom, azért fizetnek bennünket, hogy ezt a kérdéskört megfelelően és alaposan végigjárjuk, és ezek után hozzuk meg döntésünket. De ha a tisztelt kormánypárti képviselők ezt az egy-két órát mégis meg akarják spórolni, akkor azt kérem, legyenek belátással és éljenek önmérséklettel, és ne szóljanak ennyi kétpercesben hozzá, hisz' volt olyan egy óra, amikor csak kétperces hozzászólásokat hallhattunk. Tehát ha gyorsítani akarják a vitát, annak ez a legmegfelelőbb módja; egyébként pedig hallgassák meg a hozzászólókat, mert akkor gyorsabban tudunk haladni.
(11.20)
Tehát mindezeket előrebocsátva, mivel a sok előttem elhangzó mondanivalót nem kívánom teljes mértékben megismételni, lerövidítve az eredetileg több mint egy héttel ezelőttre szánt mondandómat, azt kell mondjam, hogy az első híres bős-nagymarosi vita már több mint egy fél évtizede zajlott itt a parlament előtt. Akkor én ezt otthon még a tévéből néztem, és azt hiszem, igen sokak számára, az ország lakossága számára, sokunk számára nagyon emlékezetes vita volt, és mindig is visszacsengenek Szentágothai János vagy Király Zoltán felszólalásai. Az a bős-nagymarosi vita egy nagyon kemény, egy nap alatt végighajtott vita volt. Az önök elődpártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt külön frakcióülést hívott össze a vita előtt. Az ország közvéleménye nem is volt tisztában azzal, hogy egy ilyen frakció létezik. Ez a frakcióülés arra volt hivatott, hogy biztosítsa a parlamentben a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőinek a frakciófegyelmét és ezzel a bős-nagymarosi szerződés megszavazását.
Részletes vitát tartunk, de mint előzőleg mondtam, ha az egyik fél valamilyen módon nyilatkozik, akkor a másik oldalról is el kell mondanunk az érveket, tisztelt Baráth Etele, és az én nézetem szerint nem kellett volna a vitát összevonni, hanem a Házszabály-adta lehetőségekkel élve, az egyes pontokon kellett volna végigmenni a részletes vitában. Önök azonban nem így döntöttek, tehát ezt mi tiszteletben tartva megpróbálunk így beszélni. Lehet, hogy nem mindig sikerül, önöknek sem biztos, hogy mindig a legpontosabban sikerült, de hát már csak néhány perc van hátra, és utána megtörténhet a részletes vita lezárása, amennyiben újabb kétpercesek nem történnek.
Nos, abban a vitában még sikerült keresztülverni ennek az őrült ötletnek a megszavazását, azonban később sikerült ezt az 1990-ben megválasztott új parlamentnek módosítani és felmondani azt a szerződést.
Konkrétan beszélnék arról a módosító indítványról, amit az 5. pont alatt Deutsch Tamás képviselőtársam nyújtott be. Ez arról szól, hogy a Szigetköz vízpótlását a fenékküszöb vagy keresztgát megépítése nélkül szükséges megoldani, ennek az érvrendszeréről szeretnék néhány szót mondani, kifejezetten a hágai bírósággal kapcsolatban.
A '77-es szerződésben benne van a fenékküszöb vagy keresztgát felépítése is, ami most megtörténik, és egy kicsit azt gondolom, hogy fura az a helyzet, amiben a Magyar Köztársaság a hágai bíróság előtt állni fog. Bár az az emlékeztető, amit megkaptunk a tegnapi nap, kétféleképpen is beszél erről.
"A megállapodás ideiglenes jellegű lesz idézek a szlovák tervezetből , a felek fennálló jogait és kötelezettségeit, valamint a hágai nemzetközi bíróság előtti pozícióit nem prejudikálja", amit a magyar tervezet így fogalmaz: "A megállapodás kizárólag az ideiglenes kárenyhítést szolgálja, a két fél pozícióját a hágai nemzetközi bíróság előtt nem érintheti."
Én azt gondolom, sajnos ez nem így van. Ez lehet egy óhaj, hogy nem érinti a mi pozíciónkat a keresztgát vagy fenékküszöb megépítése, sajnos érinti. Azért érinti a pozíciónkat, mert míg a csehszlovák fél vagy később a szlovák fél elég következetesen mindig az egész létesítmény teljes megépítése mellett érvelt, és a hágai bíróság előtt is valószínűleg ezt fogja képviselni, addig a magyar viselkedés ebben a kérdésben meglehetősen változó volt. '77-ben aláírjuk a szerződést, később a parlament ezt ismét megerősíti, majd a kormány felfüggeszti az építkezéseket, ezek után felmondjuk a szerződést a parlament által, illetve a kormány a parlament megerősítésében, majd most újból egyes létesítmények üzemeltetését hagyná jóvá a parlament. Ilyen a keresztgát és a dunakiliti tározó ezzel összefüggésben indított működése.
Tehát úgy érzem, hogy ezzel lényegesen romlanak pozícióink a hágai nemzetközi bíróság előtt. Valamint hiába döntene a hágai nemzetközi bíróság a későbbiek folyamán arról, hogy az Öreg-Duna medrébe több vizet kell engedni és a hajózást ezen az alternatív útvonalon is biztosítani, amennyiben ott van a keresztgát, fenékküszöb, az nyilván ezt a hajózást kissé gátolni fogja. Ez nem ideiglenes létesítmény. Azt kell mondanom, nem ideiglenes létesítmény. Salamon László már utalt rá. Mi egy picit tartunk attól, amikor önök ideiglenességről beszélnek. Évtizedeken keresztül magyarázták nekünk, hogy a szovjet csapatok ideglenesen tartózkodnak az országban. A keresztgátat sem szeretnénk, ha ideiglenesen megépítenék, mert hosszú ideig lesz hivatva ott lenni.
A keresztgát elbontásáról szintén már többen beszéltek, hogy szlovák engedély szükséges, ezért támogatjuk Salamon képviselő úrnak azt a módosító indítványában megfogalmazott célt, hogy a szerződés úgy köttessék meg a szlovák féllel, hogy amennyiben a magyar kormány az ideiglenességet tényleg komolyan gondolja, akkor egyoldalúan is képes legyen a keresztgát, illetve a fenékküszöb elbontására, és ehhez ne legyen szükséges beszerezni a szlovák fél engedélyét.
Előttem többen beszéltek már felső politikai indokokról a keresztgát építése kapcsán. Ez a felső politikai indok úgy érzem, hogy többek között épp a szlovák-magyar alapszerződés ügye, ahol valószínűleg a szlovák kormány megfelelő szorgalmazására próbáljuk ezt a keresztgátat megépíteni, amely az ő politikai igényeiket teljesítené. Azt gondolom, hogy amit a kormány csinál, az a nemzeti érdekek feladása a fenékküszöb esetén, s ebben egyszer álljt kell mondani. Ebben egyszer álljt kell mondani akkor is, ha tudjuk, önök megtehetik, mert önök a kormánytöbbség, s a kormánytöbbség természetes tulajdonsága az, hogy többen vannak, jóval többen vannak, mint mi az ellenzékben, és önök ezt meg fogják szavazni, efelől nincsenek kétségeink. De azt gondolom, hogy nem szabad tudomásul vennünk azt, nem szabad elhinnünk azt, hogy ennek a megépítésével úgy, ahogy a '77-es szerződés is tette nekünk ennek minden következményét vállalnunk kell. A magyar ellenzéknek azt hiszem, jeleznie kell a szlovák félnek, a szlovák kormánynak is, hogy a mi ellenvetésünkre készül ez a fenékküszöb, és mi nem ismerjük el ennek a fenékküszöbnek a felépítését. Minden erre vonatkozó szándéknak ellent kívánunk állni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)