Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló napirenden lévő törvényjavaslat a találmányok jogi védelmének korszerű, a piacgazdaság követelményeit is kielégítő szabályozására irányul. A szabadalommal az állam meghatározott időre kizárólagos jogot ad a találmány hasznosítására. A szabadalmi oltalom a szellemi tulajdon alapvető nemzetközileg széles körben elismert, nagy történelmi hagyományra visszatekintő formája.A szabadalmi jog jelentőségét jól illusztrálja Mark Twainnek aki nemcsak író, hanem maga is feltaláló volt az a mondása, amely szerint egy ország szabadalmi hivatal és jó szabadalmi jogszabályok nélkül olyan, mint a rák, amelyik nem tud előre menni, csak oldalt meg hátra.
Tisztelt Ház! Magyarország előrehaladásának iránya csak a modernizáció, azon belül a gazdaság versenyképességének növelése lehet. A műszaki fejlesztést, az alkotómunkát és a fejlett technológia átvételét előmozdító környezet fontos jogi eleme a szellemi alkotások, különösképpen a találmányok oltalma.
A szabadalmi rendszernek az a közgazdasági rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, előmozdítsa a találmányok nyilvánosságra hozatalát és megvalósítását, valamint ösztönözze az alkotótevékenységet. Ezt az utánzás időleges tiltása révén jogilag védett hasznosítási pozíció megteremtésével éri el.
A szabadalmi rendszernek a műszaki fejlesztést ösztönző szerepe világosan rajzolódik ki, ha arra gondolunk, hogy a legtöbb szabadalmi törvény az ipari forradalom korában született.
Hasonlóképpen beszédes adat, hogy a fejlett ipari országokban végzett felmérések szerint szabadalmi oltalom hiányában a kisvállalkozások több mint 50 százaléka, a nagyvállalatoknak pedig mintegy 35 százaléka nem ruház be a kutatásba és a fejlesztésbe. Nyilvánvaló, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordítható hazai pénzeszközök szűkössége mellett fokozott szükségünk van a fejlesztési eredmények korszerű és hatékony jogi védelmének megteremtésére.
A szabadalmi oltalommal járó kizárólagosság, időleges monopolhelyzet ad ugyanis lehetőséget arra, hogy a találmány szerinti új termék forgalmazásával kifejlesztője méltányos haszonhoz jusson. Oltalom híján az új terméket utánzók, az új eljárást másolók a kifejlesztőénél alacsonyabb árat érhetnének el, hiszen áruikat nem terhelnék a kutatásfejlesztés költségei.
(16.00)
Ezáltal, szabadalom nélkül, éppen az új megoldások kifejlesztői kerülnének hátrányba a másolókkal szemben.
A szabadalmi jog a feltalálói tevékenység ösztönzéséhez is hozzájárul. A feltalálók elismerése, megbecsülése erkölcsi és gazdasági szempontból egyaránt indokolható, és a jog ennek megfelelően mindkétfajta elismerésről gondoskodik.
Goethe szerint a feltaláló a nemzet tanítója, akit a találmány fontosságához mért elismerés illet meg. Magyar feltalálók hosszú listája támasztja alá e nézet megalapozottságát. Elég talán néhány nevet emlékezetükbe idéznem: Jedlik Ányos a dinamó feltalálásával, Bánki Donát és Csonka János a porlasztó megalkotásával, Puskás Tivadar a telefonhírmondó újdonságával, Eötvös Loránd híressé vált ingájával, Kandó Kálmán a villanymozdony megkonstruálásával, Szent-Györgyi Albert a C-vitaminnal és más fontos kémiai megoldásokkal gazdagította az egyetemes tudományt és technikát, illetve hazánk jó hírét.
Noha a jogi védelem hiánya nem szüntetné meg az alkotó szenvedélyből táplálkozó feltalálói tevékenységet, a szabadalmi oltalom által nyújtott ösztönzés nélkül a találmányok mintegy egyharmada soha nem születne meg. Nem hiába állapította meg Lincoln amerikai elnök, hogy a szabadalmi rendszer a tehetség tüzéhez az érdek olaját adja.
A szabadalom információs funkciót is betölt. A szabadalmi oltalomból folyó jogi kizárólagosság alternatívája ugyanis a találmány titokban tartása; a tudomány és a technika fejlődését azonban az új műszaki megoldások mielőbbi nyilvánosságra hozatala segíti elő. A szabadalmi oltalom ezt azzal szolgálja, hogy a találmány nyilvánosságra hozatala fejében időleges hasznosítási monopolhelyzetet biztosít. Ha nem lenne mód a szabadalmaztatásra, a találmányok mintegy egyharmadát biztosan titokban tartanák.
A szabadalmi műszaki információ pótolhatatlan ismeretanyagot nyújt a műszaki fejlesztéshez és elkerülhetővé teszi a párhuzamos fejlesztésekből adódó társadalmi és vállalkozói többletköltségeket. A szabadalmi oltalom gazdasági rendeltetését, oltalmi és információs funkcióját csak korszerű és a nemzetközi igényeknek megfelelő szabályozás alapján töltheti be eredményesen. A szabadalmi törvény újraalkotásának egyik indoka és egyben célja ezért az, hogy az oltalom közgazdasági szerepét a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató jogi hátteret teremtsen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nemcsak az alkotó szenvedély, hanem a találmányok jogi szabályozása is nagy múltra tekint vissza. Az első szabadalmi törvényként az 1474-ben kiadott velencei dekrétumot tartják számon. Az első magyar szabadalmi törvényt éppen száz évvel ezelőtt, 1895-ben fogadták el. Hatályos szabályozásunk a hatvanas évek végén alakult ki. Ekkor fogadták el a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt, melynek első novelláris módosítására 1983-ban került sor. Az évszázados magyar szabadalmi jogi tradíció a tervgazdálkodás körülményei között sem tört meg. Magyarországon csak rövid ideig, és akkor is csak a szabadalmi oltalommal párhuzamosan létezett a KGSTben egyébként uralkodó szerzői tanúsítványos rendszer, melyben a találmány hasznosításának joga nem a feltalálót vagy jogutódját, hanem az államot illette meg.
Tisztelt Ház! Szabadalmi jogunkra mindig is jellemző volt a nemzetközi jogfejlődés követése, a vonatkozó nemzetközi egyezmények figyelembevétele. Magyarország 1909-ben csatlakozott az ipari tulajdon oltalmára létesült párizsi uniós egyezményhez. Jogszabályaink azóta is a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal folyamatosan összhangban alakultak. Az utóbbi években Magyarország több olyan nemzetközi szerződés részesévé vált, melyek jogharmonizációt követelnek meg a szabadalmi jog területén is. Ezek közül meg kell említeni az Egyesült Államokkal a szellemi tulajdon tárgyában 1993ban kötött kormányközi megállapodást, melynek eredményeként az 1994. évi VII. törvény bevezette a gyógyszerek, vegyi termékek és az élelmiszerek szabadalmazhatóságát.
Utalni kell továbbá arra is, hogy e törvény szabadalmi jogunkat összhangba hozta azzal a megállapodással is, amelyet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, vagyis a GATT uruguayi fordulójában a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseiről kötöttek.
Nemzetközi szempontból az új szabadalmi törvény megalkotását elsősorban európai jogharmonizációs kötelezettségeink indokolják. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat egyike annak a nyolc törvényjavaslatnak, melynek 1995. első félévi elfogadását elsősorban jogharmonizációs kötelezettségeinkre figyelemmel kéri a kormány az Országgyűléstől. Az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett európai megállapodás értelmében Magyarországnak tovább kell javítania a szellemi tulajdonjogok védelmét, hogy a megállapodás hatályba lépésétől számított ötödik év végére a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson. Szabadalmi jogunk és intézményrendszerünk szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a társulási megállapodás azt is előírta: Magyarországnak a megállapodás hatályba lépésétől számított ötödik év végéig kérnie kell az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló müncheni egyezményhez való csatlakozását.
A csatlakozás következtében Magyarország területére kiterjedő hatállyal is be lehet majd nyújtani európai szabadalmi bejelentéseket. Ez egyrészt a külföldiek által Magyarországon szerzett szabadalmak számának jelentős növekedésével fog járni, másrészt a nemzeti úton, vagyis a magyar szabadalmi hatóságnál tett bejelentések mennyiségének várhatóan mintegy 75 százalékos visszaesését idézi majd elő. Ezért a csatlakozás következtében a magyarországi kutatásnak és fejlesztésnek egyfelől több szabadalmi jogi korláttal, másfelől megélénkülő működőtőke-behozatallal kell majd számolnia.
A törvényjavaslat a csatlakozás jogalkotási feltételeit teljesíti. A müncheni egyezmény rendelkezésével összhangban állapítja meg a szabadalmazhatóság feltételeit, az oltalom terjedelmének meghatározására irányuló szabályokat, valamint az oltalom megsemmisítésére vonatkozó előírásokat.
A szakaszolt bejelentési eljárási rend bevezetése is az egyezmény rendszeréhez tartozik. A szabadalmi oltalom tartalmára, vagyis a szabadalomból eredő kizárólagos jogokra nézve jogharmonizációs szempontból a közösségi szabadalomról szóló luxemburgi egyezmény az irányadó. A törvényjavaslat ezzel az egyezménnyel összhangban állapítja meg, hogy a szabadalmas a találmányával kapcsolatos mely cselekmények végzését tilthatja meg mások számára.
Jogharmonizációs szempontból a nemzeti jogalkotásnak lényegében szabad keze van a munkavállalók találmányaival összefüggő jogok és kötelezettségek, valamint a szabadalmi ügyek hatósági és bírósági fórumrendszerének szabályozásában.
A munkavállalók találmányait illetően a javaslat elsősorban a német szabadalmi jog megoldásaira épít. Olyan szabályozás kialakítását célozza, mely egyrészt kellően rugalmas a piacgazdasági igények kielégítéséhez, másrészt megfelelő garanciákat ad a hazai feltalálók jogainak védelmére és érvényesítésére. A szabadalmi eljárásokat és fórumrendszert pedig a gyors, szakszerű és garanciákat hordozó eljárás jogharmonizációs szempontból is fontos követelményeire tekintettel szabályozza.
Tisztelt Országgyűlés! A szabadalmi jog törvényi szintű szabályozását indokolja a magyar jogi hagyomány, a nemzetközileg elterjedt gyakorlat és a jogalkotási törvény vonatkozó előírása, melynek értelmében a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket törvényben kell szabályozni.
A törvényjavaslat szakít a hatályos szabályozás kétszintűségével, és a találmányok szabadalmi oltalmával összefüggő jogok és kötelességek egységes, átfogó, törvényi szintű kodifikációját valósítja meg.
A szellemi alkotáshoz fűződő jogok és kötelességek nem minden részletszabálya igényel azonban törvényi szintet. A szabadalmi bejelentések alaki követelményei, a szabadalmi hatóság mellett működő szakértői testület ügyrendjének kérdései és a szabadalmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjai rendeletben is szabályozhatók.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szerint a találmány akkor szabadalmazható, ha új feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. A szabadalmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a szabadalmak engedélyezését illetően.
(16.10)
Az oltalmazhatóság felsorolt feltételei szükséges és egyben elégséges feltételek. Bármelyikük hiánya esetén a találmány nem részesülhet oltalomban, együttes meglétük esetén azonban a találmányra más szempontok mérlegelése nélkül szabadalmat kell adni. A javaslat a szabadalmi oltalomból kizárt találmányok körét a lehető legszűkebben vonja meg. Csupán azokat sorolja ide, amelyek közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne.
A törvényjavaslat alapvetően a hatályos jogra támaszkodva rendelkezik a feltaláló személyhez fűződő jogairól, kiemelve a szerzőség és a név feltüntetésének jogát. Megőrzi azt az alapelvet is, hogy a szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
Számottevő változtatásokat irányoz elő azonban a javaslat a munkavállaló találmányaival kapcsolatban. Az érintett feltalálók javára egyoldalú kógenciát vezet be. Az érdeküket szolgáló szabályoktól szerződésben sem lehet majd a hátrányukra eltérni. Ezáltal egyértelműen semmisnek fognak minősülni a munka- vagy egyéb szerződések olyan rendelkezései, amelyekben a munkavállaló előre lemond találmányi díj iránti igényéről.
A munkaviszonyból eredő kötelezettség teljesítéseként kidolgozott úgynevezett szolgálati találmányokra a szabadalmi igény a munkáltatót illeti meg. A szolgálatinak nem minősülő, de a munkáltató tényleges tevékenységi körébe tartozó úgynevezett alkalmazotti találmányokkal a feltaláló rendelkezhet. A munkáltatónak azonban a törvény erejénél fogva hasznosítási joga van a találmányra.
A törvényjavaslat módot ad a munkáltatónak a találmány üzleti titokként történő kezelésére a találmány bejelentése és szabadalmaztatása helyett. A titokban tartás azonban nem érintheti a szolgálati találmány feltalálójának díjazás iránti igényét. A szabadalmast megillető kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá tartozó cselekményeket a javaslat a hatályos jognál részletesebben, árnyaltabban és szélesebben határozza meg. Külön szól a termék- és eljárási szabadalmakból folyó jogokról, nevesíti továbbá hasznosítási cselekményként az előállítás, a használat, a forgalomba hozatal és a behozatal mellett a forgalomba hozatalra való felajánlást, az eljárás használatra ajánlását, a termék raktáron tartását. Ezenkívül szabályozza a közvetett hasznosítást is.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a kizárólagos hasznosítási jog mely cselekményekre nem terjed ki. Ezek közül feltétlenül meg kell említeni a gazdasági tevékenység körén kívül végzett, valamint a kísérleti célú cselekményeket. A végleges szabadalmi oltalom időtartama a javaslat szerint továbbra is a bejelentés napjától számított húsz év marad.
A hatályos joghoz hasonlóan a törvényjavaslat sem csak az oltalom statikus oldaláról szól, hanem rendelkezik a szabadalmi jog dinamikus részéhez tartozó licenciaszerződésekről is.
A szabadalmi licenciaszerződés a szabadalom átruházása mellett a technológia transzferjének egyik alapvető jogi mozgásformája. A javaslat csak a hasznosítási szerződés legfontosabb szabályait állapítja meg.
Általános jelenség a külföldi jogrendszerekben is e szerződésekre vonatkozó szabályozás szűkszavúsága, keretjellege. Ennek az az oka, hogy a szerződések rendkívül változatos viszonyokhoz igazodnak. A javaslat eltérően a hatályos jogtól hangsúlyosan utal a licenciaszerződések és a versenykorlátozási tilalmak viszonyára.
A törvényjavaslat a bitorlás két formáját szabályozza. A találmánybitorlás lényegében a találmányi gondolat eltulajdonítása, a szabadalombitorlás pedig a kizárólagos hasznosítási jog megsértése.
A szabadalmi eljárások részben államigazgatási, részben bírósági hatáskörbe tartoznak. A szabadalmakkal kapcsolatos státuszügyeket az iparjogvédelem országos hatáskörű államigazgatási szerve intézi, amely a javaslat szerint Magyar Szabadalmi Hivatal néven folytatja majd működését. A bírósági hatáskör a hivatal határozatainak megváltoztatására irányuló eljárásokra és a szabadalmi perekre terjed ki. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti szabadalmi ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályait a javaslatban foglalt eltérésekkel kell majd alkalmazni.
A szabadalmi eljárásokban számos speciális rendelkezésre van szükség. Ezeket a szabályokat a javaslat a hazai és nemzetközi jogfejlődés eredményeinek, valamint az európai jogharmonizáció követelményeinek megfelelően tartalmazza. A szabadalmi bejelentési eljárás több szakaszra oszlik, az eljárás továbbvitele rendre az ügyfél döntésétől függ. Az eljárás tehát az ügyfél uralma alatt áll, és más szempontokból is ügyfélbarátnak nevezhető.
Tisztelt Országgyűlés! A szabadalmi ügyvivőkről szóló T/487. számú törvényjavaslat a szabadalmi jog érvényesülése szempontjából fontos. Nem elegendő csupán az anyagi és eljárási szabályok korszerűsítése, elengedhetetlen a szabályozás tényleges megvalósításához szükséges infrastruktúra megteremtése, illetve fejlesztése is. Ennek a szabadalmi jog területén mellőzhetetlen részét képezik a szabadalmi ügyvivők. A szabadalmi ügyvivők iparjogvédelmi ügyekben hivatásszerű képviseletet látnak el a hatóságok és bíróságok előtt. Tevékenységük egyszerre mérnöki és ügyvédi természetű, munkájukban a műszaki és jogi elemek összefonódnak.
Tisztelt Ház! A szabadalmi ügyvivői tevékenység világszerte az iparjogvédelemmel, főleg a szabadalmi joggal párhuzamosan alakult ki és fejlődött külön, megbecsült hivatássá. Magyarországon az 1870-es évektől kezdve jöttek létre irodák, melyek szabadalmak kieszközlésével foglalkoztak. Az első magyar szabadalmi törvény az ügyvédeket és a szabadalmi ügyvivőket jogosította fel arra, hogy ügyfeleket képviseljenek a szabadalmi hivatal előtt. 1949-ig kizárólag magánirodákban működtek. Ezt követően fokozatosan az állami iroda és az ügyvivői munkaközösség vált tevékenységük kizárólagos szervezeti keretévé. A szabadalmi ügyvivői működés feltételeit szabályozó hatályos rendelet, mely 1976-ban született, mára teljességgel korszerűtlenné és túlhaladottá vált.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szerint szabadalmi ügyvivői tevékenységet csak a köztestületként működő szabadalmi ügyvivői kamarában lehet majd folytatni. A kamarai felvétel előfeltétele a magyar állampolgárság, a belföldi állandó lakóhely és büntetlen előélet mellett, hogy a kérelmező műszaki vagy azzal egyenértékű természettudományi szakos egyetemi oklevéllel, felelősségbiztosítással és irodával rendelkezzen, továbbá, hogy a speciális iparjogvédelmi ismeretek megszerzése érdekében szabadalmi ügyvivői vizsgát tegyen.
Az ügyvivő képviseleti joga, szemben az ügyvédekével, nem általános, nem korlátlan, és természetszerűleg nem érinti az ügyvédek általános képviseleti jogosultságát. A hatályos joghoz képest a törvényjavaslat mindazonáltal bővíti a szabadalmi ügyvivő képviseleti jogkörét, azt kiterjeszti egyes új iparjogvédelmi oltalmi formákra és bizonyos versenyjogi, szerzői jogi ügyekre.
Az ügyvivői működés számára a törvényjavaslat korszerű szervezeti kereteket teremt. Szabadalmi ügyvivő ügyfelek képviseletével egyéni szabadalmi ügyvivőként szabadalmi ügyvivői irodában vagy sajátos szabályok alá eső korlátolt felelősségű társaságban foglalkozhat. Gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására szabadalmi ügyvivőt alkalmazhat munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban is. A törvényjavaslat az ügyfélképviselet, az anyagi és fegyelmi felelősség szabályait az ügyvédekre vonatkozó jogszabályokkal analóg módon határozza meg. A javaslat előírja a Szabadalmi Ügyvivői Kamara létrehozását, megállapítja a kamara szervezetére, működésére és törvényességi felügyeletére vonatkozó alapvető szabályokat is.
Tisztelt Országgyűlés! Az új szabadalmi törvények szabályozása nagyban hozzájárulhat a találmányok és más műszaki alkotások, valamint a védjegyek és más árujelzők jogi védelmének megerősítéséhez, a szellemi termékek széles körű felhasználásához. Kérem ezért képviselőtársaimat, a törvényjavaslatokat vitassák meg és támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)