Sepsey Tamás (MDF)
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Cogito ergo sum gondolkodom, tehát vagyok. Ez a descartes-i mondás lényegre törően és kifinomult eleganciával fogalmazta meg az ember egyik leglényegesebb tulajdonságát, amelyet egyesek Istentől, mások a természettől származtatnak. Azt tudniillik, hogy az ember a szellem erejével képes arra, hogy gondolati úton a világ tapasztalati tényeit megvizsgálván újat tudjon alkotni. Az alkotás nagyszerűsége, az új létrehozásának lehetősége, az ember teremtőképessége az, amely immár évezredek óta formálja az emberiség történelmét. Az ember a szellem erőforrásainak felhasználásával ősidőktől kezdve képes arra, hogy uralma alá hajtsa a természetet. Az emberiség történelmét úgy is tanulmányozhatjuk, mint a műszaki fejlődés folyamatát. Főként a polgári társadalmak megjelenése óta egyre nagyobb szükségként jelentkezett az úgynevezett szellemi tulajdon jogának elismertetése, modern szóhasználattal élve a szerzői- és az iparjogvédelmi jogintézmények kialakításának, majd továbbfejlesztésének igénye.
Nem vitás, hogy ez az igény társadalmilag indokolt volt hisz ki vitatná el a feltalálónak azt a jogát, hogy hosszú és keserves feltalálói munkája gyümölcsét élvezhesse. S ahogy a tárgyiasult tulajdon tekintetében társadalmilag elítélendő, ha valaki más tulajdonát jogosulatlanul használja, ugyan miért ne lenne elítélendő az, ha valaki másnak a szellemi tulajdonát használja jogosulatlanul? Ezért a polgári társadalmak már kezdettől fogva felismerték, hogy a szellemi tulajdon különböző formáival védett szellemi alkotások s ezek közé tartoznak a műszaki alkotások is jelentősége meghatározó az adott társadalom fejlődése szempontjából.
Az iparjogvédelem a piacgazdaságokban különleges szerepet tölt be a piacok megszerzése és megtartása terén, ugyanis az adott szellemi termékkel rendelkező jogosult az áru előállítása és értékesítése során kizárólagos joggal rendelkezik, így a konkurenciamentes állapot kihasználásával figyelemmel a kereslet viszonyaira is egyoldalúan szabályozhatja az árakat, új piacokat hódíthat meg és tevékenysége jövedelmezőségét nagymértékben fokozhatja. A szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi eszközök ugyanakkor nemzetközileg kialakult jogi keretet nyújthatnak a technológiai transzferhez, s egy-egy piaci sikert ígérő találmány köré közös vállalkozás, nemzetközi együttműködés szervezhető. Az iparjogvédelem biztosítja a kutatásfejlesztés anyagi terheinek vállalását is azáltal, hogy eredmény esetén a kizárólagos jogosultságok lehetővé teszik a befektetés megtérülését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Különösebb kockázat nélkül ki merem mondani, hogy az iparjogvédelem területén mindig is érvényesült a nemzetközi közösség joggyakorlatának figyelembevétele, a nemzetközi szerződések jogalakító hatása, és ez már a múlt század óta megfigyelhető a magyar jogalkotásban is.
Nem kívánom megismételni a miniszteri expozéban elhangzott történeti áttekintést, de azért ki szeretném emelni, hogy a jelen javaslatok kidolgozása valójában 1991. december 16-án vette kezdetét, amikor Antall József miniszterelnök úr Brüsszelben aláírta az Európai Közösségek és Magyarország közötti társulási szerződést. Ez a szerződés, mely reményeink szerint végleg eldöntötte az egykori kompország hovatartozását, kiterjed a szellemi tulajdonra is, és így természetszerűen az iparjogvédelemre is.
A magyar jogalkotás európai elismertségét jelentette, hogy a szerződés a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalma fejlesztésének folytatását írta elő, nem pedig megteremtését, ily módon hangsúlyozván, hogy Magyarország jelentős eredményeket tud felmutatni a szellemi tulajdon védelme terén.
Az egyezmény aláírását követően született meg az a kormányhatározat, amely részletesen előírta a jogalkotási feladatokat. Ezek a jogalkotási feladatok tartalmazták, hogy a kormánynak be kell terjeszteni törvényjavaslatot a szabadalmi jog átfogó újraszabályozásáról, valamint a szabadalmi ügyvivők jogállásának rendezéséről. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a korábbi kormányzat elhatározásának megfelelően az új kormány is szívügyének tekintette ezen törvényjavaslatok elkészítését, és beterjesztette az Országgyűlés elé.
Összességében mindkét javaslatról elmondható, hogy megfelel a vele szemben támasztható elvárásoknak, sőt az Országgyűlés elé T/486. számon benyújtott törvényjavaslat számos előremutató és igen korszerű megoldást tartalmaz.
Tisztelt Ház! A százéves múltra visszatekintő magyar szabadalmi jogalkotástól soha nem volt idegen a nemzetközi jogintézmények kellő kritika utáni átvétele és azoknak a magyar sajátosságokhoz való igazítása. A jelenlegi javaslat legfőbb pozitívumaként kell említeni, hogy lényeges lépést tesz a sokak által hangoztatott, Európába vezető úton. Ez az út ugyanis nagymértékben nem a csatlakozás politikai jelszavainak hangoztatásából áll, hanem főként a közösségi jogi normák átvételét jelenti, és ezt nevezzük mi idegen szóval amely a magyar köztudatban lassanként elfoglalja az őt megillető helyét jogharmonizációnak.
A magyar szabadalmi jog korszerűsítése szerencsés módon egybeesik a közösséghez történő csatlakozás feltételeinek megteremtésével. Így a jogalkotónak módja és lehetősége volt a legkorszerűbb jogintézmények átvételére és beépítésére a javaslatba, és ezáltal a magyar jogrendbe.
Igen dicséretes és elismerésre méltó, hogy a javaslat számos elemet tartalmaz a közösségi szabadalomról szóló luxemburgi egyezmény megoldásaiból, annak ellenére, hogy ezt az egyezményt még nem ratifikálták a közösségi államok, tehát nem bír kötelező jogi erővel. Azonban el lehet mondani, hogy bár nem lépett hatályba ez a luxemburgi egyezmény, jogi megoldásai mégis olyan előremutató példát jelentenek, amit okvetlenül figyelembe kell venni nemcsak Magyarországnak, hanem a szomszédos országoknak is, és ezáltal lehetővé válik, hogy a nemzetközi jogfejlődés egyik előremutató tendenciáját a magyar jogalkotás figyelembe vévén a magyar jogrendszert egy modern jogrendszerré tudja átformálni.
(16.50)
Hasonlóan dicsérően kell megemlíteni azt, hogy a tervezet átveszi a biotechnológiai találmányokra, illetőleg a növényfajták oltalmára vonatkozó korszerű és modern jogi megoldásokat.
Örvendetes tényként kell megemlíteni, hogy a tervezet továbbra sem szakít a magyar szabadalmi jog bevált jogintézményeivel és az átfogó szabályozás nemcsak az anyagi jogi előírásokat tartalmazza, hanem mintegy kódexszerűen, komplex módon tartalmazza az államigazgatási eljárási szabályokat, valamint a bírósági nem peres és peres eljárás különleges szabályait.
A munkáltató és a feltaláló jogviszonyának polgári jogi alapokon nyugvó finomított szabályozásával a jogalkotó ismételten megerősíti, hogy a szabadalmi jog eredendően polgári jogi alapokon nyugszik. És miután a javaslat jelentősen szűkíti a hivatalos szabadalmi találmányok esetében a munkáltatónak a jogalanyisági körét, ezáltal tovább erősíti azt a szabályt, hogy a szabadalom terén elsősorban a polgári jogi jogszabályoknak kell érvényesülniük.
Nagyon részletesen és kimerítően szól szerencsére a törvényjavaslat a személyhez fűződő és a vagyoni jogokról is. Nem kívánom részletezni azokat a jogi megoldásokat, amelyekről nagyrészt a miniszteri expozéban már hallottunk. Azonban meg kell említenem két visszásságot. Egyikről érintőlegesen Mécs Imre képviselőtársam már szólt.
Nagyon dicséretes dolog, hogy a nemzetközi jogfejlődést tanulmányozván átvesszük a nemzetközi jogéletben meghonosított jogintézményeket. Azonban nem szerencsés, hogyha ezeknek a magyar nyelvi közegbe történő átültetése során olyan leiterjakabos fordításokat tartalmaz a törvényjavaslat és oly módon fogalmazza meg a törvényi tényállásoknak a szövegét, hogy az a magyar fül számára sértő és nem helytálló, a javaslatnak a szövege nem egyezik meg a magyar nyelvtani szabályokkal.
Másik hiányosságként említhetném, hogy a javaslat a bitorlással és a szabadalom jogtalan elsajátításával kapcsolatos tényállásokat pontosan és precízen fogalmazza meg. Ez el is várható, hiszen minden jogállam széles körben biztosítja szabadalmas jogait a bitorlókkal szemben. Nagy hagyományokra tekint vissza e téren a magyar jogi szabályozás mind szervezeti, mind eljárásjogi feltételrendszerét figyelembe véve.
Viszont tudomásul kell vennünk, hogy a jelenlegi jogi viszonyok közepette a jogi előírások sokszor írott malasztként hatnak. A hosszadalmas bírósági eljárások következtében a pernyertes valójában vesztes lesz, mert nincs mit végrehajtani és sok esetben nincs kin végrehajtani az ítéletet. A hagyományos eszköztár már nem képes arra, hogy a felgyorsult élettel lépést tartson, a rohamosan változó piaci viszonyok közepette az évekig tartó perek már csak utólagos és emiatt nagyon viszonylagos jogvédelmet tudnak biztosítani.
Hatályos jogszabályaink, mind a polgári törvénykönyv, mind a polgári perrendtartás tartalmaznak olyan szabályokat, amelyek elméletileg egy hatékonyabb jogvédelmet tennének lehetővé, hisz az előzetes bizonyításnak a lehetősége, intézkedések foganatosítása a bíróság által, melyek közé tartozik a zár alá vétel is, elméletileg lehetővé tenné, hogy a hosszadalmas perek megelőzése céljából a bíróság gyorsan és hatékonyan tudjon a jogosultnak jogvédelmet adni.
Sajnos, bíróságaink valamilyen oknál fogva ódzkodnak ezen jogintézmények gyakorlati alkalmazásától.
Jó lett volna, bár tudom, hogy a kormányzat a polgári perrendtartás átfogó felülvizsgálata során ezen jogintézményeket is górcső alá veszi, már ebben a törvényjavaslatban lehetővé tenni, hogy a bíróságok jobban éljenek ezekkel a jogintézményekkel, s ezáltal hatékonyabb jogvédelmet tudjanak biztosítani a szabadalmak jogosultjainak.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy ez a törvényjavaslat korszerű alapokon nyugszik, ezért az általános vitára bocsátását támogatja a Magyar Demokrata Fórum és természetesen bizonyos finomítások után a végszavazásnál is támogatni fogja, mert az a megítélésünk, hogy Magyarországnak nagyon nagy szüksége van arra, hogy ez a törvény minél gyorsabban élő joganyaggá váljon. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)