Bokros Lajos

1995. március 5.

DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, még nem tudom, mit kell nyomni... (Derültség. Közbekiáltások a jobb oldalról: Az adót!) De szeretnék érdemben reagálni Szabó Iván képviselő úr felvetésére, annál is inkább, mert így legyen ötösöm a lottón, ahogy biztos voltam abban, hogy a huszonöt csapásból ez lesz az a legkínosabb, amely a kedves képviselők fantáziáját a leginkább meg fogja mozgatni. Valóban jogos az a felvetés, hogy nem másod- vagy harmadkézből kell erről az elképzelésről tájékozódni, de akinek volt módja és lehetősége elolvasni a Magyar Hírlap tavaly november 18-ai számában mintegy két teljes oldalon erről a témáról megjelent írásomat, az tudhatja, hogy a dolognak ennél azért egy kicsit mélyebb alapjai vannak.

Nagyon röviden szeretnék reagálni a fölvetésre. Természetesen nem arról van szó és ezzel nem mindjárt visszakozni kívánok , hogy egy általános, minden egyes magyar állampolgárt érintő adófajta bevezetésére kerülne sor. Ezen a szent helyen is ki merem mondani: igenis, egyfajta luxusadó bevezetéséről van szó, egy olyan típusú vagyontárgy esetében, amely vagyontárgynál ez viszonylag jól megfogható. Ez az adófajta, ha bevezetnénk ami egyébként eredetileg sem a holnapután feladata lenne, hanem erről legkorábban 1997-től lehet beszélni , nyilvánvalóan azokat "sújtaná", akiknek az elmúlt időszakban módjuk volt olyan mértékű vagyonfelhalmozásra, amely messze meghaladja azt a mértéket, ami mondjuk, a kisemberek vagy a középrétegek számára elérhető volt. Tényleg csak a példa kedvéért mondom...