Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A '94 május 1-jén hatályba lépett idegenrendészeti törvény a kitoloncolás elrendelését olyan jogsértő külföldivel szemben teszi lehetővé, akit a bíróság vagy az idegenrendészeti hatóság határozattal a Magyar Köztársaság területéről kiutasított. A kiutasítás jogalapja tehát minden esetben a külföldi által elkövetett valamilyen jogsértő cselekmény. A kitoloncolás pedig a kiutasítottnak a határra történő kikísérését jelenti. Most én nem sorolom föl azokat az eseteket, amelyek következtében kiutasításra sor kerül. Azt szeretném azonban elmondani, hogy természetesen a kiutasított külföldi a határozat ellen fellebbezéssel élhet, a másodfokú határozat bíróság előtt megtámadható. A törvény ugyanakkor kifejezetten tiltja a külföldi kiutasítását olyan országba vagy olyan terület határára, ahol faji, vallási okból, nemzeti, társadalmi hovatartozása vagy politikai nézetei miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve.Ebben az esetben is ilyen üggyel állunk szemben. Közölhetem a képviselő úrral, hogy csecsen nemzetiségű kiutasítására, kitoloncolására nem került sor. Egyébként a csecsen nemzetiségűek jogilag orosz állampolgárok; onnan lehet megtudni, hogy ők csecsenek, ha erre hivatkoznak. Az idegenrendészeti eljárásokban hivatalosan ezidáig ilyen nem fordult elő de egyébként Oroszországba sem toloncoltak ki senkit az elmúlt időszakban.
Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy mindezen eljárások figyelembevételével, az emberi jogok tiszteletben tartásával születnek ezek a döntések, még akkor is, ha egyébként bíróság által elítélt személyekről van szó, az ő emberi jogaikat is védi a törvény; következésképpen csecsen nemzetiségűek kitoloncolására, kiutasítására addig, amíg az említett veszélyek fennállnak, nem fog sor kerülni. (Taps.)