Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A nyolcvanas évek elején Magyarországon a tervgazdaság őrületében három hulladékmegsemmisítő mű felépítését írták elő. Egyet északon: Rudabányán, egyet az ország közepén: Dorogon, egyet délen: Baranyában, Garé mellett. Az utóbbi kettő fel is épült, az északi nem.Amikor felépültek a hulladékégető művek, kiderült, hogy azok kapacitása messze meghaladja a szükségeset, ezért a dorogi és a Garé melletti hulladékégető lényegében vagy veszteségesen üzemelt, vagy valahol éppen a veszteség határán.
Ennek ellenére most évekig tartó tervezéssel Rudabányán elkészült egy olyan égetőműnek a terve, ami a többi hulladékégetőhöz képest luxus körülményeket jelentő, egészen különleges adottságú égetőmű azonban természetesen ez sem tud mást, mint a többi: csak hulladékot tudna megsemmisíteni, de óriási áron, hiszen ötmilliárd forintnyi külföldi hitelt kellett a magyar államnak ehhez felvennie.
Ennek a következménye nyilvánvalóan az lesz, hogy miután ennek a luxus kivitelű hulladékégető műnek az egy tonna szemétre eső megsemmisítési költsége három-négyszerese a korábban már felépített hulladékégető műveknek, ez sokkal drágábban fog üzemelni, mint a korábbiak, nem is szólván arról, ha üzemelni fog, akkor nyilvánvalóan a már eddig üzemelteknek veszteséget fog okozni, mert a kevés munkát is meg kell osztani.
Ezek után három kérdés merül fel.
Ha egyszer eleve veszteséges lesz ez a hulladékégető mű, miért kellett felépíteni, miért nem gondoltak arra, hogy a meglévő kettő veszteségét tovább fogja növelni?
Miként képzeli el a kormányzat e kiemelten drága hulladékégető jól kiszámítható veszteségének a fedezését?
Végül az a kérdés merül fel, hogy ha eleve veszteséges lesz ez a hulladékégető mű, miből fogják kifizetni a felvett külföldi hiteleket? Várom az államtitkárnő válaszát. (Taps a jobb oldalon.)