Csapody Miklós (MDF)
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is tapsoltam volna Szent-Iványi István államtitkár úr az enyémekkel rokon szándékainak, azonban az eredménynek nem tudok tapsolni.Az első kérdésre azt a választ kaptam, hogy ez egy félreérthető mondat volt a miniszterelnök úr részéről. Hát erősen, a fél világsajtó félreértette. Másrészt pedig, ha én, ugyancsak a sajtón keresztül, jól figyeltem, akkor éppen a Seidl Alapítvány egyik, hasonló tárgyban folyt szakmai megbeszélésén maga az államtitkár úr nevezte ezt a mondatot nem túl szerencsésnek.
(15.50)
De hagyjuk. Nem hiszem egyébként, hogy nem borul föl a prioritások sorrendje, vagy nincsen sorrendiség akkor, amikor a miniszterelnök úr a háromból egyet kiemel. Jó.
Második kérdés: Itt egy félreértésről van szó, ugyanis én nem azt kérdeztem, hogy a Külügyminisztérium a saját, igen sikeresnek ítélt tevékenységéről hogyan tájékoztatja a külföldet, és hogy hogyan összegzi nagy sikerrel azokat a pozitív megjegyzéseket, amelyeket a külföldi diplomáciától kap másokat kevésbé tár például ilyen intenzitással a képviselők elé , hanem azt kérdeztem, hogy mit tesz a Külügyminisztérium az országkép romlásának megállítására, az országkép javítására.
Tavaly májusban azt hallottuk, hogy nem kell Nemzeti Tájékoztatási Iroda. Államtitkár úrral egyetértőleg megjegyzem, az, amit ön említett a 190 millió forinttal kapcsolatban, sajnos, nem annak a koncepciónak, nem annak a szemléletnek és nem annak a gyakorlatnak a megjelenése volt, amit magam fölvetettem, s amely mögött a külügyi bizottságban egy hatpárti megegyezés volt azt hiszem, ennek ön is tanúja mint a bizottság egykori alelnöke , hanem azt a kérdést vetettem föl, hogy a Külügyminisztérium nem feltétlenül intézményes eszközökkel hogyan, milyen felfogás szempontjából építi az ország imagóját, javítja azt.
Sajnos, erre nem kaptam választ. A szándékaival egyetértek, azonban a választ nem áll módomban elfogadni. Köszönöm. (Taps az MDF padsoraiban.)