Kis Zoltán (SZDSZ)
DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egy nehéz sorsú törvény újabb módosítását éljük most meg, ezt is immár négy hónapja tárgyalja az Országgyűlés, különböző módosító indítványokkal bombázva. Pedig ennek egyetlenegy célja volt: gyorsítani, egyszerűsíteni azokat a földkiadási eljárásokat, amelyek a tulajdonviszonyok egyszer s mindenkorra történő végleges rendezését hivatottak szolgálni. Ehhez képest a tárgyalás során olyan indítványok is elhangzottak, amelyek azt szerették volna elérni, hogy az eddigi folyamatot változtassuk meg, az egész részarány-tulajdon kiadását egy új szisztéma szerint folytassuk le. Ez természetesen nem járható út, jogbizonytalanságot szül, és egyebekben egy alapvető jogelvet is sért, nevezetesen egy külön jogszabály által szerzett tulajdonjognak a felülbírálatát jelentette volna. Ezért kíséreltük meg az adott körülményekhez képest azt az eljárási szabályt megalkotni, amely egyszerűsíti a bizottságok munkáját, szakmai tanácsadást, szakmai segítségnyújtást helyez kilátásba, és emellett egy olyan határidőt állapít meg a földkiadó bizottságok működésére... (Beszélgető képviselőtársaihoz:) Nem haszontalan, ha hallgatják. Meg fogják önöket kérdezni otthon, hogy a módosítás gyakorlatilag mit is jelentett, és erre illik azért válaszolni. Ennek a feladatnak 1996 végéig be kell fejeződnie, s mindenkinek tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A kormányzat ezen módosító indítványához felkérte a szakmai bizottságot és a pártok frakcióinak munkáját, amit ezúton köszönünk. Itt valóban egy olyan konstruktív együttműködés alakult ki, amelyet kellő felelősséggel és valóban a feladathoz mérten végeztek el a frakciók.
Néhány olyan módosító indítványról szólnék, amelyet a kormányzat elfogadott, és amellyel gyakorlatilag az előterjesztés módosult.
(19.20)
A törvény egy teljesítési sorrendet állapított meg aszerint, hogy ki milyen jogcímen szerezte, illetve korábban veszítette el földjét, és ebben egy új jogcímként jelent volna meg a vásárlással, illetve az ajándékozással szerzett földtulajdon is. Ezt Bogárdi Zoltán úr módosító indítványára eltöröltük, tehát további sorrendiséget mi sem tartunk célszerűnek fölállítani.
A kormányképviselő módosító indítványa elállt attól az elképzeléstől, hogy a földrendező bizottságok esetleges hibás működése miatt, amennyiben a tulajdonjogot az FM-hivatalok állapítják meg, a kimérési költség 50 százalékos állami térítésétől elestek volna ezek a földtulajdonra várók. Természetesen ezen módosító szándék arra irányult, hogy az eljárás gyorsuljon, de valóban indokolt volt az az érv is, hogy ártatlan, vétlen embereket egy rosszul dolgozó, rosszul működő bizottság hibája miatt ne érjen anyagi hátrány. Így ezen módosító indítványt is elfogadtuk.
Nem láttuk akadályát annak sem, hogy maradjon ki a törvényből az a felhatalmazás, amely a kormányt illette volna meg az önkormányzatok földtulajdonhoz juttatására, bizonyos jogcímeken.
Ez a problémakör azonban élő, ezt meg kell hogy oldjuk. Ugyanis az önkormányzatok 1994. május 31-e óta várnak arra a földtulajdonra, amelyet a korábbi kárpótlási földalapba kijelölt állami tulajdonú földek visszamaradt nagyságrendje jelent. Erre nézve most már a kárpótlási hivatal az FM-mel, illetve az Állami Vagyonügynökséggel együtt a földek önkormányzati tulajdonba adását elrendelte, de számos helyen nincs olyan földalap, amelyből az önkormányzatok kommunális, esetleges infrastrukturális fejlesztéseit földtulajdon híján meg tudnák oldani, gyakorlatilag beszorultak az önkormányzatok, egy kényszerpályán mozognak. Erre én úgy gondolom, az elkövetkezendő időben az állami földtulajdonok terhére, az önkormányzatok speciális céljait és speciális igényeit kielégítendő földet kell szereznünk.
Meghosszabbításra került a földkiadó bizottságok működése. Ez a módosító indítvány természetesen indokolt volt. Ugyanis ezt a törvénytervezetet mi még októberben benyújtottuk, és immár március van, amikor elfogadásra kerül, tehát ezzel párhuzamosan a határidők módosítására is sor kerül.
Nagyon örültünk annak, hogy az országgyűlési bizottságok értékelték azt az igényt, amely az ültetvénytelepítőket mentesíti a hátrányos következmények alól, magyarán: ha valaki saját költségén, saját tulajdonú földjén ültetvényt telepített, s ez a föld később kikerült a rendelkezése alól, most a megemelt aranykorona-érték miatt nem kaphatná vissza a teljes ültetvényét, mondván, egy értéknövekedéssel a földalap csökken. Ennek kiküszöbölésére a kárpótlási földalap bizonyos részének terhére állami kötelezettségek megállapítását szorgalmazzuk.
A mezőgazdasági bizottságnak volt egy indítványa, amely az ésszerű földhasználatot volt hivatott szolgálni. Nevezetesen, a földhasznosító közösségek jogintézménye, ami arra szolgál, hogy az ésszerű üzemi használatot a tulajdonjog megjelenítésével egy időben és a közös tulajdon későbbi megszüntetésének racionalizálásával rendezze. Ezt külső szakértői vélemények olyan új jogintézménynek tekintették, amely nem fér bele a magyar jogrendbe, így ezzel a problémakör gyakorlati megoldása, úgy gondolom, továbbra is várat magára, bár a korábbi korlátozást, ami egy adott földrészletre előírt 20 főt jelentette, föloldottuk, így olyan közös tulajdoni rendszer alakulhat ki, amely a gazdálkodást és a közös tulajdon megszüntetését is jogi garanciákkal együtt szabályozni tudja.
Kedves Képviselőtársaim! Én még egyszer nagyon szépen megköszönöm konstruktív együttműködésüket és azt a szakmai hozzáállást, ami ennek a törvénynek a módosítása kapcsán fölmerült. Kérem önöket, hogy a törvény elfogadását követően ezekről az új módosításokról a községeikben, városaikban működő földkiadó bizottságokat is tájékoztassák, mert közös érdekünk, hogy végre a földtulajdon kérdését következő év végéig egyszer s mindenkorra rendezhessük. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)