Szekeres Imre (MSZP)
DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy a kialakult helyzettel szemben méltatlan az az uszító hangnem, ami a Házban elhangzott. (Felzúdulás az ellenzéki pártok soraiban. Dr. Kövér László: Szégyelld magad! Mit képzelsz! Taps az MSZP padsoraiból.) Persze teljesen tisztában vagyok azzal és a szocialista képviselőcsoport minden tagja tisztában van azzal, hogy országgyűlési képviselőként mindenkinek joga, hogy ebben a Házban megszólaljon és mi megteszünk mindent azért, hogy ez így legyen. De mindenkinek felelőssége is van abban, amit beszél. (Zaj a jobb oldalon. Dr. Torgyán József: Meg amit tesz!) Annál is inkább, mert ha valaki a Bibliát idézi, jó lenne, ha pontosan idézné, mert nem hét csapás, hanem tíz csapás volt a hét szűk esztendő, amit talán Torgyán képviselőtársam szépen összekevert. (Derültség a bal oldalon. Dr. Torgyán József: Bárcsak tíz csapásról lenne szó!) Ennyit a pontosságról.Azt is örömmel hallottam, hogy a kisgazdapárt frakciója tudja, hogy mit tegyen. A választópolgárok is tudták 1994 májusában, nem szavaztak rájuk! (Felzúdulás az FKGP padsoraiból. Közbeszólás: Várd ki a végét! Dr. Kávássy Sándor: Lesz még szavazás!) Komolyra fordítva a szót, szerintem ez a kormány akkor lenne szószegő, ha nem nézne szembe a valósággal és nem cselekedne. Nem hiszem, hogy időtállóak lesznek azok a szavak, amelyek szószegéssel vádolták a kormányt akkor, amikor szembenézett a valósággal és cselekedni akart. Nem a jövőt éljük fel, hanem valamiféle esélyt próbálunk teremteni, mert ennek az országnak az elmúlt tíz évben már kétszer volt esélye, hogy a gazdaság kátyújából, gödréből kikapaszkodjon: a '80-as évek végén, '92ben, és sajnos egyikből sem lett semmi! Nem szorulnánk rá arra, hogy újra nekirugaszkodjunk, ha ezek az akciók sikeresek lettek volna!
Miről van szó a kormány elképzeléseiben? Három dologról. A versenyképesség megőrzéséről, helyreállításáról és annak a veszteségnek a behozásáról, amit még Közép-Kelet-Európában is elszenvedtünk. Ezt szolgálja a leértékelés, a vámtöbblet és az exportösztönző intézkedések. Ez lehet egyedül az alapja annak, amit egyébként az ellenzéki pártok is joggal követeltek, hogy tartós növekedés legyen ebben az országban, és ne egyensúlytalanság révén legyen tartós növekedés.
Mit mond ez a kormányprogram másodszor? Azt, hogy végre meg kell kezdeni az államháztartási törvény végrehajtását, amelyről az ezt megelőző, sőt még az azt megelőző kormány is beszélt. Ez a legnehezebb! Évekig fog tartani, valószínűleg sok ilyen parlamenti ülést fogunk végigülni, de nem lehet kitérni előle. Egyébként minden ellenzéki párt a választási kampányban ugyanezt ígérte, hogy hozzákezd az államháztartás reformjához. Most megkezdődik! Tessék emlékezni a saját programjaikra is! (Taps az MSZP padsoraiból.) Nem könnyű! Egyikünk sem örül, nem szívességből tesszük, hanem kényszerűségből! És nagyon végig kell gondolni majd a konkrét lépéseket, amikor ide a Ház elé kerülnek, hogy vajon milyen formában, milyen módon, milyen rászorultsági elv alapján, milyen határértékek mentén legyenek ezek az intézkedések. Ez már a közös felelősségünk lesz az Országgyűlésben. De hogy ez a lépés halaszthatatlan, azt hiszem, azzal ha önök félreteszik a demagógiát szívük mélyén egyet kell érteniük. Vitatkozzunk majd akkor azon, hogy kikre vonatkozzon és milyen formában. De úgy gondolom, hogy az ellenzéki pártok kötelessége is nem irántunk érzett figyelmükből, hanem a választópolgárok iránt érzett figyelmükből , hogy ezeket a lépéseket ők is gondolják végig.
És igen, e programnak része egy harmadik dolog is: megpróbálni az inflációt ami szükségszerűen e lépések hatására növekedik valahogy kézben tartani. Ezt szolgálják a bérrel és a költségvetés hiányával kapcsolatos lépések. El lehet-e ezeket a lépéseket kerülni ez az igazi kérdés! A válasz az, hogy mindenki, aki megpróbálta elkerülni ezeket a lépéseket, még nehezebb helyzetbe hozta az országot. Nem örömből teszi a kormány, amikor ezekre a lépésekre vállalkozik, és nem gond nélkül és nem vita nélkül. Ennek számos jelét tapasztalhatjuk és nyilván fogjuk is tapasztalni a szocialista képviselőcsoportban folyó vitákon, de a lépéseket nem lehet tovább halogatni, mert nem a jövőt éljük fel, hanem az utolsó esélyt arra, hogy az ország felemelkedjen.
Úgy gondolom, sokakat meglepett az intézkedések határozott hangvétele. Nyilvánvalóan ezen is vita lesz. De nem lehet egy országot hosszú időn keresztül bizonytalanságban és tétovasággal kormányozni. Igen, meg kell vitatni majd ezeket a konkrét lépéseket és ezen leszünk mi is a szocialista képviselőcsoportban. De úgy gondolom, nem adhatjuk fel a reményt, hogy az előző kormányok hibáit és elmaradt intézkedéseit korrigáló lépések után végre kitörhessünk ebből a helyzetből.
A mostani intézkedéseknek senki sem örül a szocialista képviselőcsoportból, és gondolom, a minket támogató, ránk szavazó emberek közül sem. Sokan teszik fel azt a kérdést, hogy ezeket az intézkedéseket miért ez a kormány vezeti be, miért az MSZP és az SZDSZ vállalja, hogy ezeket a lépéseket megtegye. Azért, mert nincs más lehetősége, mert a választópolgárok pontosan azzal bíztak meg bennünket, hogy ezen a helyzeten változtassunk és olyan időpontban és olyan módon, hogy remény legyen a kikászálódásra.
Bízom benne, hogy e lépések hatásaként is az ország, a gazdaság versenyképességének a visszaállításával, a valóban rászorultság elvén alapuló szociális támogatásokkal sikerül is belátható időn belül változtatni az ország helyzetén.
Úgy gondolom, hogy a bizalom és a türelem fogy. Fogy a bizalom és a türelem az országban. Nincs kétségem tehát afelől, hogy a kormánynak adott türelmi idő is véges. Mégis azt gondolom, hogy most türelmi időt kell adnunk a kormánynak, az új pénzügyi vezetésnek, hogy hozzálásson ennek a programnak a megvalósításához. A frakció nagyon rövid vitát folytatott erről a kérdésről és ma este folytatni fogja ezt a vitát. De abban bízom, hogy ezt a türelmi időt a frakció meg fogja adni a kormánynak. És úgy gondolom, hogy fel fogja kérni a kormányt, hogy kiszámítható viszonyokat teremtsen a vállalkozásokat ösztönző adózás és az infláció megfékezése terén is, mégpedig minél előbb. Nagyon remélem, és türelmünk ennek is szól, hogy a kormány belátható időn belül visszatér a munkavállalókkal folytatott párbeszédhez és elénk hozza a szociális intézményrendszer teljes programját.
Határozott intézkedésekre van tehát szükség, meggondolt lépésekre és cselekvésre. A szocialista képviselőcsoport ebben támogatni fogja a kormányt. A kormány és személyesen Horn Gyula nagy felelősséget vett a vállára. Úgy gondolom, hogy ezt a felelősséget nem tudta elkerülni, és ennek a felelősségnek a vállalásához a szocialista képviselőcsoport részéről minden politikai támogatást meg fog kapni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)