Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt köszönöm a benyújtott törvényjavaslat parlamenti vitája során elhangzott konstruktív hozzászólásokat és javaslatokat. Az elhangzottak alapján a módosító javaslatok jelentős részét a kormány elfogadta. Most, a szavazás előtt szeretném ismételten felhívni a figyelmet a törvényjavaslat néhány fontos, a vitában is érintett elemére. A kormány által előterjesztett, a központi Környezetvédelmi Alap módosításáról szóló törvényjavaslat az alap kiemelt környezeti célokhoz jobban kapcsolódó felhasználását, az indokolatlan kötöttségek oldását, és ezáltal az alap hatékonyabb működését szolgálja.
A parlamenti viták során támogattuk azt a módosító indítványt, amely szerint a balatoni vízminőség védelme a környezetvédelmi prioritások között szerepeljen, az e célra fordítható pénzügyi források alsó határának megjelölésével. Nem tudjuk támogatni azt a javaslatot, amely szerint az alap bevételeinek 10 százalékát oktatási célra, új, környezetkímélő technológiák meghonosítását elősegítő és elterjesztő kutatások finanszírozására kelljen fordítani. Oktatási és kutatási célokra ugyanis jelenleg is igénybe lehet venni a Környezetvédelmi Alap forrásait, és aligha indokolható, hogy az e célokra fordítható pénzeszközök mértékét törvény rögzítse.
A Területfejlesztési Alappal kapcsolatos törvénymódosítást a kormány azzal a szándékkal terjesztette a tisztelt parlament elé, hogy világosabbá és egyértelműbbé váljon az alappal rendelkező miniszter, illetve a kezelést végző minisztérium felelőssége, szűnjenek meg az átfedések, továbbá, hogy az alap célrendszerében nagyobb hangsúlyt kapjon az elmaradott és strukturális problémákkal küzdő területek segítése.
A törvényjavaslat parlamenti vitáiban a kormányzati szándékok egyöntetű helyeslésre találtak. A törvényjavaslat vitája kapcsán támogattuk és elfogadásra javasolom azt az indítványt, amely lehetővé teszi, hogy az alap az elmaradott és strukturális átalakulással küzdő térségekben új innovációs intézmények létrehozását támogathassa.
A Gazdaságfejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat szerint az alap a Kereskedelemfejlesztési és a Befektetésösztönzési Alapok összevonásával jön létre. Célja a kormány gazdaság- és kereskedelempolitikai célkitűzéseinek elősegítése, így különösen a gazdaság műszaki-technikai színvonalának emelése, az ipari szerkezetátalakítás, a kereskedelemfejlesztés és az export ösztönzése. Az alap '95-ben a központi költségvetési támogatásban nem részesülő központi Műszaki Fejlesztési Alap számára is forrást biztosít.
A beérkezett módosító indítványokkal egyetértünk, azok elfogadását javasoljuk.
Mint ahogy önök előtt is ismert, a földművelésügyi alapok jövőbeli működtetésére vonatkozóan az Érdekegyeztető Tanács ülésén megállapodás született. Eszerint '95-ben a jelenleg működő 6 Földművelésügyi Alap közül azon kettő kerül összevonásra, amelyek működtetését központi költségvetési támogatás segíti. Ezek a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap és az Országos Erdészeti Alap. A többi 4 alap változatlan formában működik tovább.
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága módosító indítványát e megállapodásnak megfelelően dolgozta ki. A javaslatot a kormány is támogatja. A kormány elfogadta azt a mezőgazdasági bizottsági módosító javaslatot is, amely a szaktanácsadás infrastrukturális és informatikai fejlesztéséhez rendelkezésre álló támogatási jogcímen belül kiemelten kezeli az agrárkamara informatikai rendszerét.
A kormány hasonlóan a gazdasági és a költségvetési bizottsághoz nem támogatja a kamattámogatás szövetkezeti tagi kölcsönre vonatkozó kiterjesztését. Ennek indoka az, hogy az éven túli tagi kölcsönök nyilvántartása, ellenőrzése és garanciális feltételei nem biztosítottak.
A tisztelt képviselők bizonyára tudják, hogy az Útalapról szóló törvény nem része az egyes elkülönített alapokról szóló törvénynek. Az Útalap működését szabályozó törvény módosítását azonban jelen törvény keretei között terjesztettük elő. Az Útalap-hozzájárulás mértékének emeléséről a tisztelt Ház a '95. évi költségvetési törvény elfogadásakor már döntött. Ennek megfelelően az üzemanyagok fogyasztói árába január 1-jén beépült az Útalap-hozzájárulás mértéke.
A jelen törvényjavaslatban foglalt módosítások az Útalap-hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos visszaélési lehetőségeket szűkítik, a befizetési és visszatérítési eljárás rendjét egyszerűsítik és egyúttal biztosítják az Útalapról szóló törvény más jogszabályokkal való összhangját.
A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok döntő többségét támogatjuk. Meggyőződésem, hogy a törvénymódosítási javaslat elfogadása elősegíti majd az Útalap áttekinthetőbb és ellenőrizhető működését, forrásainak hatékonyabb felhasználását, melyet reményeink szerint a közutat használók is érzékelni fognak.
A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány a Kisvállalkozói Garanciaalapról szóló '93. évi XX. törvényt érinti. A módosító javaslat a kis- és középvállalkozókat érintő hitelgarancia-rendszer szélesebb körű működését szolgálja, amelyet a kormány is támogat. Támogatjuk a módosító indítványt, már csak azért is, mert a Kisvállalkozói Garanciaalapra vonatkozó törvény '93. évi elfogadásakor a jogszabályban több korlátozó feltétel szerepelt, amely a garanciavállalási lehetőségeket szűkítette.
Ezen korlátozások egy részét az elmúlt időszak tapasztalatai alapján célszerű feloldani. A vállalkozói és pénzintézeti igények indokolttá teszik például a vállalható garancia felső határának emelését és ezzel párhuzamosan a garantálható vállalkozói kör kiszélesítését is. A javaslat elfogadása elősegíti a kis- és középvállalkozások ösztönzésének bővülését, továbbá a garanciát igénybe vevők beruházásainak kedvezőbb finanszírozási lehetőségét.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kérem, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló '92. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatoknak megfelelően fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)