Solymosi József (SZDSZ)
DR. SOLYMOSI JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság március 1-jei ülésén megtárgyalta a T/415-ös számon benyújtott, a vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a bizottság 5 tartózkodás mellett támogatta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Egyetértés volt abban is, hogy nagyon időszerű és nagyon szükséges volt a törvény beterjesztése, hisz' az utóbbi időben olyan óriási változások történtek a tulajdonviszonyokban, a társadalmi-gazdasági viszonyokban, amelyek mindenképpen indokolttá teszik a változtatást.
(10.10)
Egyetértés volt abban, hogy az állami hatáskör lebontására mindenképpen sor kell hogy kerüljön. Valóban kerettörvényről van szó, és egy kerettörvényben minden részletkérdést nem lehet szabályozni, de ugyanakkor a mezőgazdasági bizottság fontosnak tartotta és tartja, hogy már a törvény beterjesztésének időpontjában néhány dologra ráirányítsa a figyelmet. Miről van szó?
Azt hiszem, hogy nem mondok túlzottan nagy újságot azzal, hogy a mezőgazdasági bizottság elsősorban azt a hatást vizsgálta, amely a mezőgazdaságra irányul. Miután azt tudomásul lehet venni, hogy az állami feladatok lebontásával együtt nagyon sok költség a fogyasztókat terheli, és mivel a mezőgazdaság ebben az esetben nagy fogyasztónak számít, azt hiszem, elengedhetetlen, hogy ne vizsgáljuk: milyen hatással van a törvény a mezőgazdaságra.
A törvény ezekre a kérdésekre nem ad választ. Ezt a bizottság tagjai több oldalról is megvitatták, és miután ezekre a kérdésekre a bizottsági ülésen sem kaptunk megfelelő válaszokat, ezért elsősorban több ellenzéki képviselő tartózkodással jelezte aggályát a törvény beterjesztésével kapcsolatban.
Elengedhetetlen és ebben a mezőgazdasági bizottság véleménye egybehangzó , hogy az agrárgazdaság és a vízgazdálkodás nem állítható mesterségesen szembe egymással. A termelők kötelezettségei amelyek a törvény elfogadása után nyilván hatásosabban, hatékonyabban fognak megjelenni semmiképpen nem teremthetnek olyan helyzetet, hogy ilyen számolatlan fizetési kötelezettség háruljon az agrárágazatra, a mezőgazdaságra. Éppen ezért a mezőgazdasági bizottság fontosnak tartja, hogy ezt elkerülendő garanciákkal körbebástyázva jelenjenek meg az agrárágazat érdekei.
Aggodalommal szóltak többen az aszályról, az aszály hatásairól, hiszen az elmúlt években a magyar agrárágazatnak és azt hiszem, a magyar gazdasági életnek is nagyon nagy gondot okozott az évről évre visszatérő aszály. Az aggodalom elsősorban arra irányult, vajon megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy ezek a hatások a következőkben mérsékeltebben jelenjenek meg a mezőgazdaságban, és megteszünk-e mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésünkre álló vízkészlet ne folyjon ki az országból hasznosítás nélkül.
Többen észrevételezték, hogy a soron lévő és az elmúlt időszakban bekövetkezett privatizáció nagyon komoly gondokat jelentett és jelent az öntözőrendszerek üzemeltetése során. Jó lenne, ha a későbbiekben, vagy pedig a törvényelfogadás után ezzel a kérdéssel egy kicsit hatásosabban foglalkoznának a tárca és az illetékesek. Többen hangoztatták azt is, hogy azoknak a költségeknek az ellentételezésére, amelyek a törvényelfogadás után megjelennek, mindenképpen meg kell találni a módot, természetesen itt különböző tárcák egybehangzó munkájáról van szó.
A mezőgazdasági bizottság egyetértett a környezetvédelmi bizottsággal, hogy semmi nem indokolja a víz mennyiségi és minőségi védelmének külön rendelkezésben történő szabályozását, éppen ezért várhatóan kiegészítésre kerül sor ezzel kapcsolatban.
Néhány alapfogalom tisztázására hívtuk fel a figyelmet, többek között a felszín alatti víz, a parti sáv fogalmának tisztázására, hiszen ennek az elmaradása végeláthatatlan vitákat eredményezhetne a későbbiekben.
Nem egyértelmű az állam közhatalmi és tulajdoni helyzetéből adódó feladatok elkülönítése és nem egyértelmű az állam, az önkormányzatok hatósági célú közszolgáltató feladatainak a szétválasztása sem. A mezőgazdasági bizottság felhívta a figyelmet a nemzetközi harmonizációra, hiszen Magyarországon a vizekkel kapcsolatos kérdések nem különíthetők el a környező országokkal történő harmonizációtól.
A mezőgazdasági bizottság nagyon fontosnak tartotta a társulatokkal kapcsolatos szabályozást, és sokakkal ellentétben akik megkérdőjelezik, hogy ebben a törvényben szükséges-e a társulatokkal kapcsolatos szabályozás a mezőgazdasági bizottságnak az volt a véleménye, hogy mindenképpen ebben a törvényben kell szabályozni ezt a kérdést, annál is inkább, mert talán ezen a területen alakult ki a legzavarosabb helyzet a tulajdonviszonyok változtatása miatt.
Azt hiszem, és a bizottságnak is az a véleménye, hogy talán a társulatokra beleértve a vízitársulatokat és a vízközmű-társulatokat is , ezekre a szervezetekre fog a legnagyobb feladat hárulni a következő időszakban a feladatok átcsoportosítása kapcsán, és többen fogalmaztak úgy, hogy a társulatoké a jövő ezen a területen.
Egyértelműen tisztázandó a törvényben, hogy az érdekeltségi hozzájárulást ki fogja fizetni, itt a tulajdonos vagy a használó kérdése vetődött fel. Felvetődött még, vajon helyes-e adók módjára behajtani az érdekeltségi hozzájárulást.
Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság módosító javaslatokat fog benyújtani, és a módosító javaslatok után a törvényt támogathatónak ítélte meg, mint ahogy említettem, öt tartózkodással.
Köszönöm szépen. (Taps.)