Baráth Etele (MSZP)
DR. BARÁTH ETELE, a környezetvédelmi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A környezetvédelmi bizottság relatíve könnyű helyzetben volt, mert egy színvonalas törvény vitáját kezdte meg. A vitát úgy kezdte meg, hogy a miniszter úr megtisztelte jelenlétével a bizottságot, részletesen indokolta a törvényjavaslatot; valamint a vitát megelőzően még a bizottság több műszaki és jogi szakértőt kért föl a törvénytervezet értékelésére. A bizottság mindezek birtokában, ismeretében hozta meg ajánlását az általános vitára vonatkozóan.Az ajánlás lényege a Házszabályban előírtaknak megfelelően mondanám el , hogy a törvénytervezet vitáját mindenképpen fontosnak, időszerűnek tartja. Feltétlenül fontos nagyon sok, már előttem elhangzott vélemény alapján is, hogy az 1964. évi IV. törvény gyakorlatilag túlhaladott törvénynek tekinthető.
A bizottság most tárgyal, a parlament előtt a környezetvédelmi törvény általános vitája folyik. A bizottság adottságaiból adódóan is teljesen természetszerű feladata megvizsgálni, hogy ezek a törvények milyen módon függnek össze. Megállapítottuk, hogy elég szoros összefüggés van a munkában. A miniszter úr indoklásában el is mondta, hogy úgy is készült, a két törvény nagyon komoly harmonizáción ment keresztül. Ennek ellenére a későbbiekben majd néhány kérdésre szeretnénk felhívni a figyelmet.
Egyetlenegy alapvető dologra talán már most fölhívnám a figyelmet: általában ezek a törvények a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási törvény is kissé kodifikálják azokat a jelenlegi államigazgatási munkamegosztásokat, amelyek az utóbbi években alakultak ki. A bizottság általános véleménye, hogy a törvénynek efölé kell emelkedni. Nagy valószínűséggel ennek a hatósági tevékenységeit tekintve is abból adódnak bizonyos átfedések a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási törvény között különösen a vízkészlet-gazdálkodás, a vízminőség-védelem között , hogy megpróbálja követni azt az államigazgatási munkamegosztást, amely jelenleg megvan. Ezzel tulajdonképpen párhuzamos tevékenységek is kialakulnak, amelyek kiszűrése mindenféleképpen szükséges volna a következő időben.
A bizottság megvizsgálta az alkotmánnyal való összefüggéseket, és megállapította, hogy általában véve összhangban van az alkotmánnyal; kivéve egyetlenegy olyan kérdést, amely vizsgálatát mindenképpen fontosnak tartaná: ez pontosan a vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatos.
Nem kívánnék vitába szállni más bizottság ajánlásával. Mi úgy érezzük, a vízgazdálkodási társulatokról szóló szabályozás túl részletes. Ez egyébként bizonyos egyenetlenséget is jelent a törvényben. Nem azt mondjuk, hogy nem kell ezzel foglalkozni, csak a szabályozás, ami itt jelenik meg, talán túl részletes, és bizonyos, alkotmányban foglalt rendelkezéseknek nem teljes mértékben felel meg. Ezért javasoljuk ennek részletesebb vizsgálatát.
A bizottság általában véve más törvényekkel polgári törvénykönyv, önkormányzati, privatizációs, koncessziós, számviteli, gazdasági társaságokra vonatkozó törvényekkel való összhangot is vizsgált, illetve vizsgáltatott. Megállapította, hogy az ezekkel való összhang megteremtett.
Alapvetően kérdésessé teszi a bizottság, miközben természetes, hogy a koncesszió alkalmazásának lehetőségét ez a törvény tartalmazza, de éppen kerettörvény-jellegéből adódóan úgy érzi, ennek a részletesebb szabályozása sem biztos, hogy ebben a törvényben kellene megtörténjen.
A törvényjavaslat VIII. fejezete a vízjogi engedéllyel foglalkozik. Ennek kapcsán a bizottság megjegyzi, hogy a környezetvédelemről szóló törvényjavaslatban megfogalmazott környezethasználati engedéllyel a vízjogi engedély szorosan összefügg, ezek egymást kiegészítik, s ennek a még részletesebb harmonizációjára is feltétlenül sort kellene keríteni.
Az önkormányzati bizottság véleményében már érintve voltak az önkormányzatokkal kapcsolatos kérdéskörök, nem kívánnám megismételni, egyetértünk az ott elhangzott megállapításokkal. Egyetlenegy kérdésre szeretnék részletesebben kitérni, ez pedig általában a törvényjavaslat társadalmi-gazdasági hatásának bemutatása. Most már nem az első alkalom az elmúlt fél év, nyolc hónap folyamán, hogy a bizottság szembe találja magát azzal a nehéz helyzettel a Házszabály is előírja, a józan ész is azt diktálja , hogy ezeknek a törvényeknek a gazdasági kihatásait valamilyen módon elemezni kell. Általában is a magyar gazdaságra vonatkozóan, de konkrétan a törvény végrehajtásával kapcsolatos gazdasági hatásokat is. Ezek a törvényjavaslatok erre elegendő részletességgel nem térnek ki. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy erőteljesebben fogalmazza meg a törvény a tulajdonviszonyok változásának, az intézményi, szervezeti struktúra kialakításának, továbbá a vízgazdálkodási feladatok ellátásának anyagi feltételeit.
Egyáltalán nem tér ki a törvényjavaslat a nemzetgazdaság egészére való visszahatásra. Véleményünk szerint nincs kimunkálva, hogy a feladatok végrehajtásához milyen nagyságrendű szervezet szükséges. Különösen hiányzik a kárelhárítás anyagi felelősségvállalása, amelynek részleteibe most nem kívánnék belemenni.
A törvényjavaslat nem mutatja be kellő mélységben az egyébként rendkívül előremutató elvet, miszerint a vízhasználó köteles gondoskodni a szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről, megfelelő elhelyezéséről hogyan, milyen anyagi feltételek között lehetséges ezt végrehajtani, illetve végrehajtatni.
A törvényjavaslat nagyon fontos részének tartjuk, erről ma még nem esett szó, az ásvány, termál, és gyógyvízkészletek felhasználásának előnyben részesítését. Itt is az a kérdésünk, hogy ennek a magyar gazdaság milyen pénzügyi feltételeket, preferenciákat, piaci szabályozásokat képes megfeleltetni. Hadd jegyezzem meg általánosságban, hogy ezeknek a kerettörvényeknek mindig az a hibája, hogy bizonyos részletszabályozások természetszerűleg nem kerülnek benne leírásra. Ugyanakkor viszont ezek valamilyen szinten történő ismeretének a hiánya nem teszi lehetővé az igazi, mélyebb értékelést. Tehát nagyon fontosnak tartanánk, ha a vitában ezekre ki lehetne térni.
Úgy érezzük, a törvény keretében indokolt megteremteni a kárelhárítás általános pénzügyi garanciáit is. A bizottság megállapította, hogy bár nagyon sok tekintetben az Európai Unió kifejezetten vízgazdálkodási kérdésekben kevés konkrét szabályozást tartalmaz, amelyek ismeretesek, azokkal viszont nagyon jól összhangban van a benyújtott törvényjavaslat.
A bizottság véleménye szerint a törvényjavaslat megfelel a jogszabályalkotásban foglaltaknak: szerkezetileg, nyelvhelyesség tekintetében megfelelő. Az alapfogalmakat a törvényjavaslat melléklete tartalmazza. A meghatározás tekintetében a bizottság észrevételt nem tesz, azokat elfogadja. A bizottság álláspontja szerint az egymással összefüggő törvények összehangolt kidolgozása, továbbá az alacsonyabb szintű jogszabályok előkészítése és annak megismerésének igénye indokolttá teszi, hogy a hatálybalépés időpontja 1996. január 1-je legyen.
Összegezve: a korábbi vízügyről szóló törvény helyett új vízgazdálkodási törvény előterjesztése szükséges, és mielőbbi jóváhagyása indokolt. A bizottság szükségesnek tartja a törvény címe megváltoztatásának megvizsgálását is, mégpedig "Törvényjavaslat a vizekről" szóló, általánosabb címre.
A bizottság a fenti javaslatot és ajánlást egyhangúlag szavazta meg, a törvényjavaslatot tehát egyhangúlag alkalmasnak tartja általános vitára.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
(10.30)