Hasznos Miklós (KDNP)
DR. HASZNOS MIKLÓS, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Akadémikus vitába bocsátkozhatunk, hogy miért ezt a törvényt tárgyaljuk most. Azért, mert ezt nyújtotta be a kormány. Arról is lehet vitatkozni és álláspontot kifejteni, hogy lenne-e a mai magyar belpolitikának szorítóbb, égetőbb és sürgetőbb kérdése. De én azt hiszem, most itt elsődleges kötelességünk, hogy ezt, a benyújtott törvényjavaslatot vitassuk meg. Annál is inkább, mivel ez is egy olyan törvényjavaslat, ami már az előző kormány idejében elkezdődött, legalábbis tervezeti szinten. Nem akarom az ágazatot vagy a tárcát, hogy így mondjam, idegesíteni, ha azt a szót kimondom, hogy Magyar Tudományos Akadémia. Ugyanis annak idején a vízügy álláspontjára a tudomány oldaláról az első csapást a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban éppen az Akadémia, még Szalay elnök úr mérte, amikor a gondolkodásában komplexen és nem kizárólag vízügyi megközelítésben értékelték a dolgokat.
Nem izgatni akarom most ezzel az ágazatot, amikor az akadémiai lexikonból olvasom föl ugyanúgy, ahogy a környezetvédelmi törvénynél tettem , mit ért az Akadémia értelmező szótára a vízgazdálkodás fogalmán: "A vízgazdálkodás a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel és érdekeivel való optimális összehangolására irányuló tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység. Legfontosabb feladatai: ..." ez most nagyon lényeges "... árvízmentesítés, védekezés, vízrendezés, folyószabályozás, mezőgazdasági vízhasznosítás, ivóvízellátás, csatornázás, ipari és hévízhasznosítás, vízminőség-védelem."
Ezt azért tartottam rendkívül fontosnak felsorolni, hogyha megkeressük a beterjesztett törvényjavaslatban, vajon ez a felsorolási teljesség érvényesül-e úgy a javaslatban, mint ahogy el kell ismerni az 1964. évi IV. törvényben sok vonatkozásban érvényesült.
A '64. évi IV. törvény sokkal szélesebb szabályozandó területet fogott át. Viszont most el kell ismerni azt is, hogy a '64. évi törvény mögött álló társadalmi és tulajdonviszonyok lényeges változása szükségessé teszi, hogy hozzá kell nyúlni a törvényhez, korszerűsíteni kell. Különösen abból a szempontból, hogy a környezetvédelmi törvény is most van tárgyalás alatt, dacára, hogy ma a Magyar Köztársaság miniszteriális szerkezetében nem együtt van a környezetvédelem és a vízgazdálkodás, de ez elengedhetetlenül egymásra ható és összetartozó kérdéscsoport.
Már a bizottsági ülés vitájában is többször felvetődött, miért az a címe a törvényjavaslatnak, hogy "A vízgazdálkodásról". Miért nem, hogy úgy mondjam, magáról a vízről szól? Mert hiszen, ha csak a gazdálkodást emeljük ki, akkor többek között hol marad a felsorolt feladatokból, mondjuk, a vízminőség-védelem? Elismerem, hogy ennek a megítélése rendkívül nehéz kérdés, mert meg kell fontolni, hogy a vízgazdálkodás és a környezetgazdálkodás rendkívül szoros korrelációban áll egymással. A víz mint a környezet része, erősen kapcsolódik az összes többi környezeti összetevőhöz. Ezt a körülményt a két tevékenység megosztása és összekapcsolása során nem szabad nem figyelembe venni a jogi szabályozásnál sem.
A második pedig, hogy a víz jellemzői menynyisége, minősége, egész tulajdonságrendszere a belső összefüggések miatt egységesen kezelendő, s a vele való gazdálkodásban elválaszthatatlan. Hogyan lehet egyeztetni ezt a két, látszólag egymásnak ellentmondó tételt? Elismerjük, hogy ez egy nagyon nehéz feladat, és a kapcsolódó tervezési, szabályozási, igazgatási tevékenységeket úgy kell alakítani és szabályozni, illetőleg megosztani és elválasztani, majd ismét összekapcsolni, hogy a vízügyi és a környezetgazdálkodási feladat külön-külön és együttesen is csorbítatlanul teljesüljön.
Meg tud-e felelni az előterjesztett törvényjavaslat ezeknek a követelményeknek? Összességében azt kell mondanom, hogy igyekszik de nem mindig sikerül. Az igyekezet pozitív tartalmát elismerve, lényegében azt kellene mondani, azt kellene megállapítani az egész törvényjavaslatról, hogy amit vitatunk, az az, ami nincs benne. Mert ami benne van, azzal többé-kevésbé egyetértünk, kisebb-nagyobb módosításokkal, változtatásokkal elfogadható.
Fő aggályunk az, ami ebben a javaslatban nincs benne. Ugyanis ez a javaslat csak azokra az ágazati alapproblémákra koncentrál, mint a tulajdonviszonyok, a koncessziós előírások, az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása, a társulatokkal kapcsolatos rendelkezések... (Folyamatos zaj, beszélgetések.)